A rendezést ellenzők nem tudják, hogy miről maradnánk le

Aján Tamás sportvezető, a NOB magyar tagja: Nagyon sajnálnám, ha meg sem próbálnánk, ha most, a célegyenesben visszalépnénk. Természetesen tisztelni kell az emberek véleményét, de tapasztalatból tudom, hogy egy olimpia megrendezése mekkora lökést tud adni egy városnak, egy országnak.

Angyal Zoltán, a kajak-kenu-válogatott szövetségi kapitányaként 2000 és 2008 között kilenc olimpiai aranyérem közreműködője: Örömteli a jelentkezés, szorítok is, hogy sikerüljön, bár őszintén megmondom, hogy bennem is felvetődött, meg tudnánk-e rendezni megfelelő módon egy ilyen hatalmas sporteseményt.

Csapó Gábor, vízilabdázóként 1976 olimpiai bajnoka: Meggyőződéssel vallom, hogy egy olyan puritán olimpiát, amilyet Budapest tervez, meg tudnánk valósítani. Azt csak csendben teszem hozzá, hogy ilyen rendezés a világ olimpiai mozgalmára is ráférne.

Dunai II Antal, labdarúgóként 1968 olimpiai bajnoka: Öt olimpián vettem részt, szerintem, akik ellenzik a budapesti rendezést, nincsenek tisztában azzal, milyen nagyszerű dologról beszélünk. Még mindig bizakodom abban, hogy Budapest házigazda lehet.

Gedó György, ökölvívóként 1972 olimpiai bajnoka: Amelyik ország úgy gondolja, hogy meg tud rendezni egy olimpiát, az csak sikeres lehet.

Hesz Mihály, kajakozóként 1968 olimpiai bajnoka: Itt, Németországban is értesültem Budapest jelentkezéséről, s arról is, hogy az ellenzék most népszavazást kezdeményez. Nincs azzal tisztában, ez milyen gazdasági felemelkedést hozna az országnak. Nem tudok mást tenni, csak szorítok, hogy Limában, mégis Budapestet hirdessék ki győztesnek.

Igaly Diána, sportlövőként 2004 olimpiai bajnoka: Akik ellenzik Budapest rendezését, nem tudják, mekkora élményről maradnánk le. Hallom én is, hogy az egészségügyre, az oktatásra, meg még nem is tudom, mire kellene inkább szánni a pénzt, de az infrastruktúra „örökre” itt maradna, s azt a magyar lakosság élvezhetné.

Komáromi Tibor, birkózóként 1988 olimpiai ezüstérmese: Óriási lehetőség kapujában állunk, mert a játékok megrendezése az egész ország lehetőségeit segítené. Szerintem el kellett volna magyarázni az ellenzőknek, mi miért van, mi mennyibe kerül, s akkor nem lett volna ez a hercehurca.

Kovács Tamás kardvívóként 1968 és 1972 olimpiai bronzérmese: Kifejezetten olimpiapárti vagyok, mégis azt mondom, mielőtt beadtuk a jelentkezésünket, meg kellett volna az embereket is kérdezni, mi a véleményük. A népszavazási kezdeményezés hatalmas presztízsveszteséget jelent az országnak, már a világ legeldugottabb zugában is tudnak róla.

Németh Miklós, gerelyhajítóként 1976 olimpiai bajnoka: Hadd ne mond­­jak semmit, a családom fele így, a másik fele pedig úgy vélekedik. Ezért is azt mondom: én tartózkodom a véleménynyilvánítástól.

Komoly veszélyben a pályázat

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint politikai célok vezérelték a budapesti olimpia ellenzőit, akik aláírásgyűjtésükkel komoly veszélybe sodorták a 2024-es magyar pályázatot. Thomas Bach hozzátette, a referendum körül kialakult helyzetet hátsó szándékkal arra használták, hogy „feltegyék magukat Magyarország politikai térképére”, s egyszerűen csak „nevet akartak szerezni maguknak”.

Bach az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában reagált azokra a felvetésekre is, miszerint ha Budapest kiszállna a versengésből, akkor a másik két kandidáló, Párizs és Los Angeles a 2024-es és a 2028-as olimpiát „eloszthatná” egymás között: „Szeretem, amikor az emberek az olimpiai rendezésről beszélnek, ez ugyanis egyben azt jelenti, hogy érdekli őket.”

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor mind a francia, mind az amerikai pályázat vezetői kijelentették, hogy jelenleg csak a 2024-es ötkarikás játékokra összpontosítanak.