Belföld

Alaptalanul támadják a szigorítást

Szó sincs kollektív kiutasításról az újabb határrendészeti változtatásoknál

A migránsokat védő szervezetek még azokkal a jogi fogalmakkal sincsenek tisztában, amelyek kapcsán támadják a kormány törvénytervezetét – hangoztatta lapunknak nyilatkozva Szánthó Miklós, az Alapjogokért központ igazgatója a határrendészeti szigorításokról szóló javaslatcsomag kapcsán.

Hevesen támadták a kormány illegális bevándorlásra vonatkozó szigorításait a migránsokat segítő szervezetek, így az Amnesty International (AI) és a Helsinki Bizottság. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak ezeket úgy kommentálta: nem meglepő, hogy a „félhivatásos rettegők a polkorrektség terrorjával lépnek fel egy nemzet természetes életösztöne ellen, az úgynevezett nemzetközi normákra, valamint az európai értékekre hivatkozva”. Ugyanakkor kritikájuk azon a tévedésen alapul – mutatott rá –, hogy a menedékjog egy globális szociá­lis ellátáshoz való jog, tehát a jobb élet iránti vágyból emberi jogot kreálnak, ráadásul még saját értelmezési keretükön belül is súlyos hibákat vétenek.

Az emberi jogi fundamentalisták ugyanis két fő „jogellenességet” rónak fel a módosításnak: egyrészről, hogy az kollektív kiutasítást valósít meg, másrészről, hogy az őrizet nincs megfelelő eljárási garanciákkal körbebástyázva. Szánthó szerint azonban látható, nem is tudják, miről beszélnek: kollektív kiutasítás ugyanis csak akkor valósul meg, ha egy állam személyek egy nagy csoportját egy másik állam területére teszi át. A határon található tranzitzónák azonban jogilag Magyarország és nem más állam területének tekintendők, tehát fogalmilag kizárt a kollektív kiutasítás. Másrészről pedig az, hogy valamennyi migránsnak a tranzitzónában kell majd kivárnia a teljes menekültügyi eljárást, jogi szempontból nem őrizetnek minősül, hiszen az eljárás bármely pillanatában elhagyhatják a zónát abba az irányba, ahonnan érkeztek – tehát szó szerinti őrizetbe vételről nem beszélhetünk, így ahhoz kapcsolódó eljárásról sem – tette hozzá. A jogkövető migránsok persze ettől függetlenül a tranzitzónában élhetnek jogorvoslattal, és elszállásolást is kaphatnak. De csak addig, míg kérelmüket el nem bírálták, a menedékjog ugyanis nem „továbbmehetnékjog”. Megismételte: az Alapjogokért Központ régóta hangoztatott álláspontja, hogy menedékjog csak az adott konfliktusrégióhoz legközelebb eső, első biztonságos országban jár, gazdasági migránsoknak nem. A kormány által tervezett módosítások ebből a szempontból paradigmaváltást mutatnak, amennyiben valamennyi menekültügyi eljárást ezentúl a határon lévő tranzitzónákban kellene lefolytatni.

Az AI kritikájára a Fidesz úgy reagált: a szervezet a migránsokat védi, nem az európai embereket és a magyar családokat. Ezzel szemben a magyar kormány és kormánypártok mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az európai polgárok és a magyar családok jogait – írták.