Mindszenty József hercegprímás bécsi ostromlott vára

„Az egyház túlélte a diktatúrát, mely támadta”

Vitéz Anita – 2017.02.14. 03:56 –

Az egyház tagjainak tanulniuk kell amit Jézus mondott: ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak – mondta a lapunknak adott interjúban Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora, aki egy minapi, a Gulág-emlékév keretében rendezett tanácskozáson vett részt Budapesten.

Varga-JánosVarga János (Fotó:MH)
– Milyen szerep jutott a bécsi Pázmáneumnak a kommunizmus elleni harcban és az egyházüldözés történetében?

– A Pázmáneum mint bécsi magyar katolikus papképző intézet maga is áldozata volt az egyházüldözésnek, a kommunista diktatúrában nem mehettek papnövendékek Bécsbe teológiát tanulni. Az utolsó teljes évfolyam 1964-ben végzett, 1971-től helyet adott a száműzetésben Mindszenty József bíborosnak, ily módon lelki értelemben egyfajta központja is lett a magyar egyháznak. A hercegprímás innen indult egész világot bejáró, s az ott élő magyarokat felkereső, megerősítő lelkipásztori látogatásaira.
A Pázmáneum egyébként – amelynek titkosszolgálati fedőneve „Ostrom-Vár” volt – létével is igazolja, hogy az egyház túlélt minden diktatúrát, amely támadta. Az intézmény mint Mindszenty-emlékhely, a mai napig hirdeti: ő is, mint sok vértanú „legyőzetett, de valójában győzött”.

– Hogyan lehet a magyar egyházi értékeket és örökséget ápolni ma a Pázmáneumban?

– Kiállításoknak, rendezvényeknek, tudományos tanácskozásoknak adunk helyet a keresztény társadalmi mártírium témájában. Ilyen volt például legutóbb A nők szerepe az ’56-os forradalomban című program a Kaláka Klubbal közös szervezésben, vagy a Diktatúrák egyházi áldozatai című konferencia a Bécsi Magyar Történeti Intézet és más intézmények társszervezésével. Évente megemlékezéseket tartunk, elsősorban Mindszenty hercegprímás halálának (május 6.), illetve Bécsbe érkezésének (október 23.) napján, de fölidézzük például Apor Vilmos, Márton Áron és Jerzy Popiełuszko, az 1984-ben kegyetlenül meggyilkolt lengyel ifjúsági lelkész emlékét is. Mind a szovjet diktatúrák áldozatai voltak. Mindszenty Bécsbe érkezésének negyvenedik évfordulóján, 2011-ben egyébként a Bécsi Magyar Történeti Intézettel rendeztünk nemzetközi konferenciát.

– Papként hogyan látja, mi volt a huszadik századi egyházüldözés szerepe az üdvtörténetben?

– Az egyház tagjainak tanulniuk kell, amit Jézus mondott: „Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.” Mint minden próbatételnek, a kommunizmusnak és az üldözésnek is az a szerepe az üdvtörténetben, hogy állhatatosak maradjunk és megmutassuk Isten iránti bizalmunkat, hűségünket. Látva a hiteles tanúk és a vértanúk seregét, a ma élő hívők is megerősödhetnek meggyőződésükben: „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja a barátaiért.” Mindszenty József kész volt vállalni ezt az áldozatot, és mint fehér vértanú, most példaként áll előttünk.


Soltész: Ma is vannak intő jelek

Ha keresztényüldözésről beszélünk a múltban, annak intő jelnek kell lennie a jelenben is – nyilatkozta lapunknak Soltész Miklós egyházügyi államtitkár, aki fontosnak tartja, hogy az évtizedekkel ezelőtt történt eseményeket tényszerűen feltárjuk, és világossá váljon, hogyan próbálták az egyházakat ellehetetleníteni a kommunista Szovjetunió segítségével. Megjegyezte, nem kell üldözni azokat, akiket ártatlanul, kényszert alkalmazva szerveztek be akár egyházaink közé is. „Sokkal inkább feladatunk elősegíteni, hogy ilyen többé ne forduljon elő” – fogalmazott, hozzátéve, a visszatekintés mellett látnunk kell azt is, ma több mint negyven országban szintén keresztényüldözés zajlik. Hozzáfűzte, ebben óriási felelőssége van a közéletnek, a történészeknek, de leginkább a nagyhatalmaknak, az egyes államok vezetőinek.