Hétszázmilliárd érkezhet Brüsszelből

Dőlnek az európai uniós pénzek a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra

Bódy Géza – 2014.10.21. 15:45 –

Jelenleg az ország a GDP 1,4 százalékát fordítja tudományos kutatásokra, ami a jövő évtől 1,8 százalék fölé emelkedhet.

Az Európai Unió strukturális alapjaiból a következő években kutatás-fejlesztésre és innová­cióra fordítható, csaknem kétszeresére emelt, hétszázmilliárd forintos pályázati keret áll majd rendelkezésre.

Lezajlottak a társadalmi egyeztetések a kutatás-fejlesztések és innováció 2020-ig szóló fő irányainak kijelöléséről. Ennek alapján készül a hamarosan kormány elé kerülő intelligens szakosodási stratégia – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos a távirati irodának. A stratégia kidolgozását az Euró­pai Unió strukturális alapjaiból a következő években kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható, csaknem kétszeresére emelt, hétszázmil­liárd forintos pályázati keret indokolja. A gazdasági növekedést elősegítő kutatások gyakorlati hasznosítása akkor gyorsulhat fel, ha az uniós országok régiónként számba veszik, miként lehetne az adott térségben meglévő szellemi kapacitásokat néhány kiemelt feladatra összpontosítani. A tanácskozások tapasztalatai is igazolják, hogy nálunk a gazdaság további erősödésében főként az egészségiparban, a biotechnológiában, az energetikában, a jármű- és szoftveriparban, az irányítástechnikában és az új anyagok kifejlesztésében halmozódott fel olyan kapacitás, amely a tudományos kutatások nemzetközi világában is versenyképes – sorolt példákat a kormánybiztos. Jelenleg az ország a GDP 1,4 százalékát fordítja tudományos kutatásokra, ami a jövő évtől 1,8 százalék fölé emelkedhet. Az uniós átlaghoz képest ez is szerényebb ráfordítást jelent. Ám éppen a formálódó intelligens szakosodási stratégia jóvoltából a tudományos teljesítmények hatásfoka nagyobb mértékben javulhat, ami pedig lendületet adhat a gazdaság fejlesztéséhez – mondta.


Budapesten kívüli kiemelt kutatások

Debreceni Egyetem Az egészségipart kiszolgáló kutatások élveznek elsőbbséget. Szakterületek: orvosbiológia és gyógyszeripar, egészségügyi informatika, valamint egészségturizmus. A tudományos munka egy része nemzetközi együttműködésben zajlik, ilyen például az intézmény és az indiai Ájurvéda Akadémia közötti megállapodás, amelynek eredményeként a debreceni egyetem az európai ájurvédakutatások központja.

Szegedi Tudományegyetem Épül a lézeres kutatóközpont. A megvalósítás első fázisára 36,9 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyobb hányadát az EU biztosítja. A kutatóközpontban rendkívül rövid, nagy energiájú lézerimpulzusokkal ultragyors fizikai alapfolyamatokat vizsgálnak majd, de a berendezések a biológiai, orvosi és anyagtudományok számára is hasznosak lehetnek.

Pannon Egyetem Jelenleg az egyetem és az IBM olyan közös pályázaton dolgozik, amely a különböző munkafolyamatokban segít a helyes döntések meghozatalában. Matematikai modellek útmutatása alapján határozzák meg például, hogy egy közmű mely eleme szorul gyors felújításra.

Széchenyi István Egyetem Az Audi Hungária tudományos tükörképe, amely a járműgyárral párhuzamosan bővült. Az egyetemről kerül ki a cég mérnökeinek jelentős hányada, jelentős kutatási tevékenységet is folytatnak az autógyár számára. Az anyagtudomány, a gyártás- és a kenéstechnika terén éppúgy dolgoznak az Audinak, mint legújabb, a múlt hónapban megnyitott járműfejlesztési laborjukban, ahol például akusztikai vizsgálatokat is folytatnak.


2 perces interjú: Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke

– Mennyire elégedett a szövetség az uniós források elosztásával?

– Sokkal jobb a helyzet, mint korábban. Pálinkás Józseffel, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztossal nemrég találkoztam magánemberként is, tudományos munkát végzőként is egyetértek a céljaival. Álláspontját a szövetség elfogadja, a jó ötletekhez több pénz kell, főleg ha tartós eredményeket szeretnénk elérni a K+F+I területén is. Innováció nélkül fejlődésképtelen az iparunk, a jó termékekhez elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés. Az Európai Unió új pénzügyi ciklusában jut pénz mind a nagyvállalatoknak, mind a kis- és középvállalkozói szektornak.

– Előadásain gyakran emlegeti a túl nagy bürokráciát az innováció területén. Változik a helyzet?

– Bízom benne. A hosszú pályázati folyamaton egyszerűsíteni kellene, mert mire megkapják a pénzt a vállalatok a fejlesztésekre, addigra a korábbi újdonság már nem számít szenzációnak.