Külföld

Semmis Líbia és Olaszország migrációs megállapodása

Az EB több tagállami hozzájárulást várna a menekültek áthelyezése érdekében - Bécsben tanácskoztak a közép- és délkelet-európai bel- és védelmi miniszterek

Semmisnek nyilvánította az Olaszország és a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány között a múlt héten létrejött migrációs egyezményt a Tobrukban működői líbiai parlament szerdán. Közben Franz Timmermans a menekültek áthelyezése érdekében tett tagállami vállalások növelésére hívott fel, Bécs pedig bejelentette, hogy a  közép- és délkelet-európai országokkal közös biztonsági terv készül a migráció kezelésére.

Az észak-afrikai ország keleti részét ellenőrző tobruki törvényhozás jelezte, hogy nem ismeri el a megállapodásból fakadó erkölcsi vagy anyagi kötelezettségeket. A parlament azzal indokolta döntését, hogy a tripoli egységkormány és Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök "semmiféle jogállással nem rendelkezik Líbiában".

Szarrádzs és Paolo Gentiloni olasz kormányfő február 2-án aláírt egy egyezménytervezetet, amelynek célja a Líbiából Olaszországba tartó migránsok áradatának megfékezése.

Közös biztonsági tervet dolgoznak ki a közép- és délkelet-európai országok
A balkáni útvonal ellenőrzése és az illegális embercsempészet megelőzése érdekében közös biztonsági tervet dolgoznak ki a közép- és délkelet-európai országok - jelentette be Hans Peter Doskozil osztrák védelmi és Wolfgang Sobotka belügyminiszter az érintett európai országok belügy- és védelmi minisztereinek szerdán Bécsben tartott találkozóját követően. Magyarországot a tanácskozáson Simicskó István honvédelmi miniszter és Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára képviselte.
A megállapodás értelmében a közös biztonsági tervet áprilisig dolgozzák ki. Az osztrák miniszterek tájékoztatása szerint a közös terv a helyzet elemzését, a technikai és létszámigényeket, a válsághelyzet megoldására tett lépéseket és a közös intézkedések lehetőségét tartalmazza.
Wolfgang Sobotka belügyminiszter a sajtótájékoztatón kijelentette: a migrációs útvonal által érintett régió stabilitásáról van szó. Egyúttal arról is beszélt, hogy minden eszközzel fenntartják "az embercsempészet kiszűrésére irányuló hatékony határellenőrzést". Kiemelte, hogy az érintett országok, mint Görögország, Bulgária és Macedónia támogatásukról biztosították az együttműködést.
"Az európai megoldás mindig a legjobb, azonban nem várunk tovább és megvalósítjuk az akciótervet" - mondta az osztrák védelmi tárca vezetője. Mint fogalmazott: a bécsi konferencián pedig a régió érintett országai keresik a választ arra, hogy mit lehet tenni ha növekszik a migrációs nyomás és nem tart az unió és Törökország között létrejött menekültügyi megállapodás.
Hans Peter Doskozil hangsúlyozta: a 2015-ben tapasztalt menekülthullám nem ismétlődhet meg, ezért intézkedéseket kell tenni. A miniszter ismertetése szerint a balkáni útvonalon ugyan nem tömegesen, de továbbra is zajlik az embercsempészet, az év első hónapjában mintegy 1000-1500 illegális bevándorló érkezett Ausztriába ezen az útvonal keresztül. Úgy vélte, hogy Európában közösen kell megszervezni a külső határvédelmet.
Az osztrák belügyi és védelmi miniszter közös nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy Európa túl későn reagált a balkáni útvonalon felmerülő kihívásokra, ezért most éberségre és időben meghozott biztonsági intézkedésekre van szükség. "Elsődleges célunk, hogy a nyugat-balkáni útvonalon hatásos határvédelmi intézkedéseket hozzunk" - olvasható a közös állásfoglalásban.
Simicskó István honvédelmi miniszter a munkaülések végén elmondta: "Az értekezlet megmutatta, hogy a térség országai a válság kezelésének koncepcionális megközelítésében hasonló állásponton vannak, a gyakorlati együttműködés terén pedig szolidárisak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a megvalósuló együttműködés az Európai Unió számára is hasznos, hozzájárul a hatékony, európai szintű összefogás megteremtéséhez."
A résztvevők - mint arról a honvédelmi minisztérium közleményében beszámolt - áttekintették a 2017-es év várható forgatókönyveit a migrációs válság alakulása szempontjából, és döntést hoztak a rendőrfőnökök és a vezérkar főnökök által 2017 áprilisáig elkészítendő Válságkezelési Akcióterv összeállításáról, ami a konferencia záró nyilatkozatában is szerepel.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy értékelt: a balkáni útvonal ellenőrzése és az illegális embercsempészet megelőzése érdekében elhatározott közös biztonsági terv fontos lépés az illegális migrációval szembeni küzdelemben. Az államtitkár egyúttal fontosnak nevezte, hogy az unió hasonló döntéseket hozzon, mint az osztrák fővárosban tárgyaló országok, hiszen szerinte akkor lehet egész Európában hatékonyan fellépni az illegális migrációval szemben.
Mint fogalmazott: Magyarország gyakorlati, konkrét lépésekkel "súlyos áldozatokat vállal", hogy a magyar emberek és az unióban élők biztonságban legyenek.
"Magyarország kezdettől fogva azt hangsúlyozta, hogy meg kell állítani az illegális migrációt, ma már az unió jelentős tagállamai is ezt gondolják" - mondta Kontrát Károly. "Azonban a veszély nem múlt el, mert ugyan a nyugat-balkáni útvonalat lezárták, azonban jelentős a nyomás a déli határon" - mondta.
"Ma már elfogadott nemzetközi gyakorlat, hogy a korábban a magyar kormány által felvetett javaslatnak megfelelően a rendőrség és a honvédség határozzák meg azokat a feladatokat, amelyek az illegális migráció elleni fellépéshez szükségesek" - mondta és hozzátette: ezt a konferencián lefektetett közös cselekvési terv is  tartalmazza.  
"Elismert ma már az is, hogy az illegális migráció és a terrorizmus összefügg, ezért Magyarország szigorítani akarja a terrorizmus elleni törvényeket és a tervek szerint a menedékjogról és a migrációról szóló törvények módosulnak" - mondta Kontrát Károly.
Az osztrák fővárosban osztrák, magyar, bolgár, cseh, horvát, lengyel, román, szlovák, szlovén, albán, boszniai, montenegrói, macedóniai, szerb, koszovói és görög tárcavezetők és a Közép-Európai Védelmi Együttműködés (CEDC) illetékesei vettek részt.

Timmermans: Fokozni kell a menekültek áthelyezése érdekében tett tagállami vállalásokat

Az Európai Bizottság szerint az európai uniós tagállamok részéről további erőfeszítésekre van szükség, hogy megszilárduljanak a menekültek áthelyezése és áttelepítése érdekében eddig tett lépések, és teljesüljön az a célkitűzés, hogy Olaszországból havi 1000, Görögországból havi 2000 menekültet helyeznek át más tagországokba.

Frans Timmermans, az uniós végrehajtó testület első alelnöke az úgynevezett uniós szükséghelyzeti áthelyezési és áttelepítési mechanizmusról szóló kilencedik bizottsági eredményjelentést ismertetve hangsúlyozta, hogy a tagállamok tovább fokozták áttelepítési erőfeszítéseiket, és immár 13 968 ember számára biztosították a jogszerű és biztonságos eljutás lehetőségét Európába. A jelentés a tavaly december óta végrehajtott intézkedéseket értékeli. Timmermans kijelentette: a tagállamoknak biztosítaniuk kell a rájuk eső mértéknek megfelelő áthelyezések folyamatosságát. Ez jogi kötelezettségük, és szükséges ahhoz, hogy a gyakorlatban is érvényesítsék a szolidaritás elvét - szögezte le.

A jelentést részletezve az alelnök elmondta, hogy a beszámolási időszakban újabb 3813 embert helyeztek át, ezzel a teljes létszám 11 966 főre nőtt. Beszámolt arról, hogy Olaszország és Görögország tekintetében egyaránt decemberben került sor az eddigi legtöbb, összesen 1926 áthelyezésre (764 ember Olaszországból és 1162 ember Görögországból). Januárban 1682 főt helyeztek át (551-at Olaszországból és 1131-et Görögországból). Az áthelyezési mechanizmusban tevékenyen részt vevő tagállamok és társult országok közül Finnországot emelte ki, amely a Görögország esetében vállalt 1299-ből 560 embert, az Olaszország esetében vállalt 779-ből pedig 359 embert már átvett.

A bizottsági jelentés szerint az uniós tagállamok az EU-n kívülről is a tervek szerint biztosítják az Európába való biztonságos és legális eljutás lehetőségeit a nemzetközi védelemre szorulóknak: a 2015 júliusában elfogadott mechanizmus keretében vállalt 22 504 áttelepítésből már 13 968 megtörtént.

A jelentést ismertető brüsszeli sajtótájékoztatóján Timmermans újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, az Európai Bizottság gondolkodik azon, hogy szankcionálja azokat a tagállamokat, amelyek nem tesznek eleget kötelezettségvállalásaiknak. Elmondta, kötelezettségszegési eljárást is indíthatnának, de a bizottság bízik abban, hogy politikai megoldást lehet találni az ilyen esetekben. Hangsúlyozta, téves az a néhány tagállam által hangoztatott elgondolás, hogy tettek nélkül szolidaritást lehet mutatni.
Hozzátette, ha valaki a szolidaritásáról kíván tanúbizonyságot tenni, annak minden területen cselekvésekben is meg kell nyilvánulnia. "A szolidaritásról nem csak beszélünk, hanem tettekben fejezünk ki" - fogalmazott az alelnök.

Másik kérdésre válaszolva elmondta: azt a magyar javaslatot, hogy a menedékkérőket kérelmük elbírálásának ideje alatt helyezzék el zárt táborokban, az Európai Bizottság akkor tudja alaposan megvizsgálni, ha annak terveit a magyar hatóságok rendelkezésre bocsátják. "Várjuk a magyar terveket" - fogalmazott. Az alelnök minden tagállamot arra kért, tartsák magukat a közösen elfogadott nemzetközi és európai szabványokhoz, amelyeket minden olyan ember esetében alkalmaz az Európai Unió, akik menedékkérelmet nyújtanak be.

Szlovén külügyminiszter: a Nyugat-Balkán nem birkózna meg egy újabb migrációs hullámmal
Kezelhetetlen helyzetet okozna a Nyugat-Balkánon egy újabb migrációs hullám, és tovább gyengítené a térség stabilitását - mondta Szlovénia külügyminisztere egy szerdai német lapinterjúban.

Karl Erjavec a Die Welt című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy rendkívül fontos az EU-Törökország migrációs megállapodás fenntartása, mert beláthatatlan folyamatokat indítana el, ha Törökország megnyitja az utat a területén tartózkodó hárommillió migráns előtt. 
Macedóniában a jelek szerint a választás után nem sikerül erős kormányt alakítani, Szerbia és Koszovó viszonya "nagyon feszült", és vannak "problémák" Boszniában és Hercegovinában is. Horvátország és Szerbia kapcsolata sem felhőtlen, ráadásul "a térségben terjed az iszlamizmus", és még mindig nem zárult le Szlovénia és Horvátország  határvitája.

Amennyiben ebben a "destabilizálódó" helyzetben újabb migrációs hullám érkezik, kezelhetetlenné válhatnak a folyamatok - húzta alá Karl Erjavec, hozzátéve: térségbeli kollegáival folytatott megbeszéléseiből tudja, hogy a Nyugat-Balkán többi országában is tartanak egy újabb hullám hatásaitól.

Szlovénia egy új törvény révén rendkívüli helyzetben lezárhatja határát, és erre szükség is lehet, mert több uniós társállam megszigorította a határellenőrzést, ezért "az fenyeget, hogy Szlovénia zsákutca lesz a migránsok számára" - mondta a miniszter.

A szlovén-horvát határon felállított kerítésről azt mondta, hogy a "technikai akadályok" addig maradnak a határon, amíg nem változik az a helyzetértékelés, hogy újabb migrációs hullám alakulhat ki.

A menekültek uniós tagországok közötti elosztásáról szólva kiemelte, hogy Szlovénia a szolidaritás jegyében befogadja a kvótarendszer alapján az országra jutó 635 menekültet. Azonban "nagyon nehezen lehetne megvalósítani, hogy valamennyi tagállam támogassa a kvótarendszert, amely hosszabb távon nem is megfelelő megoldás", helyette inkább több fejlesztési támogatást kell nyújtani azoknak az államoknak, amelyekből a gazdasági menekültek elindulnak - mondta a szlovén külügyminiszter.

Olaszország Tunéziával is megállapodást ír alá a migráció megfékezésére
Az észak-afrikai partokról az Európai Unióba tartó migráció és a terrorizmus elleni fellépésről volt szó Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnök római tárgyalásain szerdán, és megállapodás jött létre az itáliai partokhoz érkező illegális bevándorlás megfékezésére. Ezzel egy időben az olasz belügyminiszter a kiutasítások felgyorsítását jelentette be. 

Bédzsi Káid esz-Szebszit az olasz államfő Sergio Mattarella, a kormányfő Paolo Gentiloni, a római szenátus és képviselőház elnöke, valamint Marco Minniti olasz belügyminiszter is fogadta. 

Az észak-afrikai állam elnöke a találkozók után hangsúlyozta, hogy 2015 márciusában Tunézia nagy árat fizetett a Bardo Múzeumban történt terrorista támadásért - amelyben 38-an haltak meg, közöttük négy olasz turista - , de azóta egyetlen merénylet sem történt. Bédzsi Káid esz-Szebszi szerint a terrorizmussal szemben csakis globális stratégiával lehet fellépni, mivel "ha Európára tekintünk, látjuk, hogy egyetlen állam sem mondhatja magát biztonságban". 

Az észak-afrikai migrációt azzal magyarázta, hogy főleg a fiatalok az internetet és a közösségi oldalakat nézik és az "európai paradicsom vonzza őket, aztán átkelnek a Földközi-tengeren, és meglátják a nyers és durva valóságot". A tunéziai elnök hangsúlyozta, hogy 2011-ben 22 ezer tunéziai kelt át az olasz partokra, tavaly viszont már csak ezer, miközben ezerhatszáz tunéziai visszatért hazájába. Bédzsi Káid esz-Szebszi kijelentette Tunéziai és Líbia között 500 kilométer hosszú ellenőrizetlen határ húzódik, ahol "turisták, de terroristák is átléphetnek". Tunéziai volt a decemberi berlini kamionos merénylet elkövetője Anis Amri is, aki Olaszországba illegális bevándorlóként érkezett, majd innen Németországba jutott tovább. 

Angelino Alfano olasz külügyminiszter és tunéziai kollégája Khemales Jhinaoui csütörtökön együttműködési megállapodást ír alá az illegális bevándorlás, embercsempészet és terrorizmus elleni fellépésről. A római kormány ugyanilyen migrációs egyezményt írt alá február 2-án a nemzetközileg elismert líbiai egységkormánnyal, amelyet éppen szerdán semmisnek nyilvánított a Tobrukban működő líbiai parlament. 

Marco Minniti olasz belügyminiszter bejelentette, hogy a kormány fel kívánja gyorsítani az illegális bevándorlók kiutasítását és szigorítani kívánja a menedékkérelmek felülbírálását. A belügyi tárca vezetője korábbi tervéről beszélt, miszerint minden olasz tartományban egy-egy úgynevezett kiutasító központot állítanának fel, a városokon kívül, a repülőterek közelében, az illegális bevándorlók hazaszállítására. "Mindenki jogait tiszteletben tartva, szigorítani kell a kiutasításokat" - mondta Minniti. Ezekben a táborokban egyszerre összesen 1600 személy tartózkodna. A menedéket kérők kérelmük esetleges elutasításakor fellebbezhetnek, és így akár két évig is Olaszországban várakoznak, amit a belügyminiszter túl hosszúnak nevezett. Az eljárás felgyorsítását jelentette be, és a menedékkérők közmunkavégzésének bevezetését szorgalmazta. 

Tovább csökkent a Németországba érkező menedékkérők száma

Tovább csökkent a Németországba érkező menedékkérők száma, januárban 14 476 ember érkezését regisztrálták, ez alig a hatoda az egy évvel korábbi mintegy 90 ezernek - közölte szerdán a német szövetségi belügyminisztérium.

A közlemény szerint a legtöbben - csaknem háromezren - Szíriából érkeztek, utána az irakiak, eritreaiak és afganisztániak következnek mintegy ezer-ezer fővel.
A tárca kiemelte, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) végrehajtott informatikai és szervezeti fejlesztések révén januártól új adatközlési rendszert alkalmaznak, az összes érkező személyi adatait tartalmazó központi adatbázis alapján készítik a havi statisztikát, szemben a korábbi gyakorlattal, amely a menedékkérők tartományok közötti elosztását szolgáló, személyi adatokat nem tartalmazó és nem teljesen pontos, EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, vagyis a menedéket kérők elsődleges elosztása) nevű informatikai rendszerben nyilvántartásba vett személyek számán alapult. 

Ezért a januári adatot nem lehet minden további nélkül összevetni a korábbiakkal, de az biztos, hogy az érkezők száma csökkenő tendenciát mutat. Egy évvel korábban, tavaly januárban 91 671 embert vettek nyilvántartásba az EASY rendszerben, egy hónnappal korábban, tavaly decemberben pedig 16 442-őt.

Januárban tovább csökkent a BAMF-hoz benyújtott menedékjogi kérelmek száma és a hivatal ügyhátraléka is. Az új kérelmek száma 17 964-re csökkent az egy hónappal korábbi 20 575-ről, az elbírálásra váró kérelmek száma 384 523-ra csökkent a decemberi 433 719-ről. 

A hivatal januárban 70 750 kérelmező ügyét bírálta el, a decemberi 49 384 után. Menekültstátuszt vagy hosszabb távú tartózkodásra feljogosító más menedékjogi státuszt a kérelmezők 47,4 százaléka kapott.