Koalával újítanák meg az oktatást

A pedagógusképzés és -továbbképzés jelentős átalakítására is szükség van az élményalapú komplex program elterjesztéséhez

Korompay Csilla – 2017.01.17. 02:50 –

A sokat kárhoztatott „frontális tanítástól” teljesen eltérő, csoportszintű pedagógiai munkára épülő Koala oktatási program segítségével fejlesztené az oktatási rendszert a szaktárca. Az egri Eszterházy Károly Egyetem által kidolgozott módszer segíthet a lemorzsolódás visszaszorításában, de a tehetséggondozásban is. Alkalmazásához ugyanakkor fejlődnie kell a tanárok problémamegoldó, döntéshozó képességének is, hogy ezeket a kompetenciákat átadhassák a diákoknak.

4oldA kormányzati honlapon nemrég megjelent a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiához tartozó cselekvési terv, amely azokat az eszközöket mutatja be, amikkel a tárca szerint – az európai uniós célkitűzéshez kapcsolódva – tíz százalékra lehet csökkenteni 2020-ra a lemorzsolódók arányát. A cselekvési terv részei például a kora gyermekkori prevenció (amit a kötelező óvodáztatás keretében igyekeznek megvalósítani), az ágazatközi, illetve a helyi együttműködés javítása (kapcsolat a szociális, családügyi, egészségügyi, szakképzési, felnőttképzési, továbbá különböző civil, egyházi, kulturális, sport- és egyéb szervezetekkel), de a legfontosabb feladatok között van a korai iskolaelhagyással (ESL – early scool leaving) kiemelten érintett intézmények azonosítása és fejlesztése is.

A dokumentum helyzetértékelésében szerepel, hogy az észak-magyarországi adatok a leginkább aggasztók, itt nagyon magas – húsz százalékhoz közelít – a korai iskolaelhagyók aránya, és növekvő tendencia bontakozott ki. Megjegyzik továbbá, hogy „a jelenlegi finanszírozási rend arra ösztönzi a nehéz szocioökonómiai környezetben élő szülőket, hogy a tankötelezettség teljesítése után kivegyék gyermeküket a szakképzésből, mert a diákokat megillető juttatások alacsonyabb mértékűek a közfoglalkoztatási bérnél”. Ez felveti a tankötelezettség tizennyolc évre való visszaemelésének kérdését, annak ellenére, hogy Európa legtöbb államában sem magasabb ez a korhatár tizenhat évnél, emellett a magyarországi adatok szerint a tizenkilenc-húszéves korosztály a legveszélyeztetettebb.

Jelzőrendszer

Az ESL-arány a szakiskolákban a legmagasabb – 46,9 százalék (lásd grafikonunkat). Amint arról korábban már beszámoltunk, a lemorzsolódással leginkább érintett intézmények azonosítását szolgáló új rendelkezés szerint az iskoláknak félévente tájékoztatniuk kell az Oktatási Hivatalt a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókról, illetve az érdekükben végzett tevékenységről, a hivatal pedig értékeli a munkát és további intézkedéseket is javasolhat. A tavaly november 19-én hatályba lépett kormányrendelet-módosítás alapján megkezdődött egy, a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) részeként működő, országos jelző- és pedagógiai támogatóhálózat kiépítése, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a tanulók, az érintett pedagógusok és intézményvezetők számára. Meghatározták a lemorzsolódással veszélyeztetett diák definícióját is: az a tanuló, akinek az adott tanévben az átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlagához képest legalább 1,1 érdemjegyet ront, és „esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé”.

A statisztikai adatok gyűjtését tehát a KIR-hez kapcsolt felület segíti majd, az iskoláknak a veszélyeztetett tanulók létszámát, valamint az alkalmazott intézkedéseket az első félévre  február 10-ig, a második félévre vonatkozóan június 30-ig továbbítaniuk kell a hivatalhoz, amely ezek alapján a Pedagógiai Oktatási Központok bevonásával javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, és értékeli az előző félév óta eltelt időszak tevékenységének eredményességét.

A lemorzsolódásban különösen érintett iskolák, illetve térségek fejlesztésében nagy szerepet szánnak a Koala oktatási programnak. Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ korábbi elnöke erről lapunknak azt mondta, „a legfontosabb, hogy a gyerekek szeressenek iskolába járni. Ha szeretnek, akkor nem hagyják el az oktatási rendszert, a pedagógusok is könnyebben végzik munkájukat. Sikerélmény mindkét félnek kell. Erre jó a Koala, azaz a komplex alapprogram, amelyet az egri Eszterházy Károly Egyetem fejleszt”. Amint azt Pölöskeiné kifejtette, összetett programról van szó, amely segít a pedagógusoknak a heterogén gyerekcsoportok kezelésében. Az alap a hejőkeresztúri modell, vagyis a KIP-módszer, ehhez illesztenek hozzá más programokat. Az elkövetkező években a Koala beépül majd a pedagógus-továbbképzésbe, és természetesen a tanárképzésbe is, hogy a pályakezdők már ismerjék az új módszereket.

Tanárképzés

„A KIP-nél van két év mentorálás, ez segíti a módszertani fejlődést. A későbbiekben az iskolák egymástól tudnak tanulni” – magyarázta Pölöskeiné, hozzáfűzve, „lehet, hogy látványos eredmények csak hosszú távon, tíz–tizenöt év múlva lesznek mérhetők, de az oktatásban a változásokhoz idő kell”.

Tavaly júliusban jelentették be, hogy Szikszó egyházi és állami fenntartású általános iskoláiban – az országban elsőként – kezdődik meg a Koala bevezetése. Palkovics László oktatási államtitkár a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városban kijelentette, olyan módszertani megoldás jön létre, amely jobb, életszerűbb oktatást eredményezhet. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora arról beszélt, a koala türelmes állat, és sikeres, az egyetem által kidolgozott komplex alapprogram is ilyen: „szép, lassú léptekkel elindulunk, és ezzel a módszerrel szeretnénk meghódítani egész Magyarországot”. A Koala oktatási program részleteiről szólva Pajtókné Tari Ilona, az egyetem rektorhelyettese azt mondta, fókuszában a differenciált fejlesztés, az együttműködés, az egyenrangúság, a közösségi lét és élmény, az esélyegyenlőség, az esély biztosítása és a hátrányok kompenzálása áll. A Koala révén a gyerekek játékosan tanulnak meg gondolkodni, olyan tudásra tesznek szert, amely alkalmazható is – jegyezte meg. „Olyan iskolát szeretnénk, ahol a gyerekek nem a nap végét várják, hanem a nap elejét. Olyan iskolát, ahol a gyerekek személyre szabott fejlesztéseket kapnak” – hangsúlyozta a rektorhelyettes.

Sikerélmények

A pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében projekt keretében, amely uniós támogatású, a Koala oktatási programot az Eszterházy Károly Egyetem tanárai dolgozzák ki, pedagógusképzési és nemzetközi tapasztalataikra, valamint a hazai jó gyakorlatokra építve. A kidolgozott program kipróbálása, majd elterjesztése a köznevelési intézményekben az elkövetkező három év feladata lesz. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az esélykülönbségek csökkentésének egyik hatékony eszköze a komprehenzív általános iskola, illetve a minél későbbi szelekció. Mivel az iskolától elidegenedett fiatalok személyisége jellemzően instabil, ezért fontosak az olyan programok, amelyek a személyiség megerősítésére, az önbizalom növelésére és az önismeret fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetnek, nem hagyományos pedagógiai módszereket alkalmaznak, kis csoportban foglalkoznak a tanulókkal és beépítik a pályaorientációs tanácsadást is a tananyagba – közölte lapunk érdeklődésére az oktatási államtitkárság.

A Koala, azaz a komplex alapprogramot nyújtó iskolában kiemelt fontossággal jelenik meg az egész életen át tartó tanulást támogató transzverzális készségek fejlesztése: a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező készség, a problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek kezelése – hangsúlyozta a szaktárca. – Ez az iskolatípus nagyrészt a csoportszintű pedagógiai munkára épül, amely jelentős mértékben különbözik a frontális tanítási, tanulási formáktól. A programban alkalmazott különböző módszerek központi eleme a heterogén tanulócsoportokban folyó differenciális fejlesztés, a cél, hogy minden gyermek tudásszintje emelkedjen, és sikerélményben legyen része az osztálymunka során. Fejlődnie kell ugyanakkor a tanárok gondolkodási, döntéshozatali képességének is, hogy megtaníthassák gondolkodni a tanulókat.

A játékok és játékos módszerek segítségével a természetes tanulás útján elsajátíthatók a problémamegoldó gondolkodás elemei, a logikai következtetés, a stratégiai gondolkodás, az indoklás, a probléma reprezentáció, a modellalkotás és további készség és képesség. A testmozgás-alapú módszer segít az élethosszig tartó rendszeres testmozgás igényének kialakításában, de osztálytermi környezetben is élménygazdag, a mozgásos tanuláson alapuló tevékenységekkel növeli a tanulás eredményességét, megtörve a monotonitást, erősítve a tanulási motivációt. A művészetalapú módszer szintén komplex élményszerző tevékenységekre épít, a tanulók úgy ismerkednek meg kulturális örökségünkkel, illetve korunk művészetével, erkölcs- és normarendszerével, hogy közben az örömmel végzett művészeti tevékenység fokozza a motivációt. A digitális alapú módszer célja az informatikai eszközökhöz tartozó ismereteken, illetve azok alkalmazásán túl, hogy a tanulók alkalmasak legyenek egy konstruktív és felelősségteljes digitális kultúra kialakítására.

A Koala programot nyújtó iskola olyan élet-világ szemléletű iskola, amely magában foglalja a falain belüli és kívüli élet színtereit, a személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával csökkentve a lemorzsolódást.


Az iskolai lemorzsolódás csökkentése

A lemorzsolódás visszaszorítása szerepel az Európa 2020 stratégiában, amelyhez kapcsolódva hazánk is vállalta, hogy 2020-ig tíz százalékra csökkenti az oktatást-képzést középfokú végzettség, illetve szakképzettség nélkül elhagyó, tizennyolc–huszonnégy évesek korosztályukhoz viszonyított arányát. Az Eurostat statisztikája szerint az uniós átlag tizenegy százalék volt tavaly, s bár vannak kiugróan magas adatok, így Spanyolország esetében a húsz százalék vagy Málta 19,8 százalékos és Románia 19,1 százalékos eredménye, Magyarország azonban 11,6 százalékon áll, és a többség tíz százalék alatti arányt produkált, a legalacsonyabb – 2,8 százalékos – a lemorzsolódási ráta Horvátországban. 2000-ben az uniós ESL-átlag még 17,6 százalék volt, amit már 2010-re tíz százalék alá akartak szorítani.