A kisvállalatoké lehet az idei év

Növekedhet idén a kis- és középvállalatok (kkv) hitelezési piaca a frissen megnyíló pályázatok és a kedvező feltételű hitelek miatt. Az OTP Bank szakértői a Világgazdaságnak úgy fogalmaztak: nem csökken ebben a vállalati hitelek iránti kereslet, a növekedési hitelprogram márciusi kivezetését követően azonban várhatóan a saját forrású konstrukciók kerülnek előtérbe. A hitelezés fellendülése fontos támpont lenne arra nézve, hogy a hazai munkavállalók 72 százalékát alkalmazó és a GDP 51 százalékát előállító kkv-szektor mennyire életképes és mennyi fejlődési lehetőség van benne. Ráadásul a kkv-król való kormányzati gondolkodás jelentősen megváltozott az elmúlt években: a kormány és a nemzetgazdasági tárca is kiemelt jelentőséget tulajdonít a fejlesztésének. A KKVHÁZ kisvállalati együttműködés és a szaktárca megállapodott abban, hogy a jövőben közösen szervezik a kkv-kat tájékoztató rendezvényeket. Itt az ágazat piaci szereplői egyenesen a minisztérium képviselőinek mondhatják el a kkv-kat érintő problémákat.

A jövőbeni egyeztetések mellett kézzelfogható eredmények is születtek a kkv-k jó szerepléséért. A társasági adó és a munkáltatói járulék csökkentése komoly forrásokat hagyhat a vállalatoknál. A kisvállalati adó mérséklése és az áfa alanyi mentesség bevételi határának emelése csökkenti a kkv-k vállalkozói terheit, és még ahhoz is hozzájárulhat, hogy adminisztrációjuk egyszerűbb legyen.

Az ágazatra nagy felelősség hárul a digitális átállás kapcsán. Ez a folyamat nemcsak a digitalizáció eredményeinek alkalmazását jelenti, de a vállalati folyamatirányításnak, a termelésnek és szolgáltatásnyújtásnak, a logisztikának és a folyamatos innovációnak is illeszkednie kell a digitális trendekhez. A cél, hogy a magyar kkv-szektor olyan, magas hozzáadott értéket képviselő termelést és szolgáltatást tudjon nyújtani, amely nemcsak a közvetlen régiós versenytársakkal szemben, hanem a világpiacon is megállja a helyét.

Hiánypótló a kkv-ügyvezetőképzés, de a súlypontjait el kell mozdítani
5 perces interjú: Gulyás József a KKVHÁZ vezérigazgatója

– Hogyan alakult az évindító kis- és középvállalati csúcstalálkozó?

– Eredményes volt, a meghívottak mindegyike azzal ment haza, hogy 2017 a kkv-k éve lehet.

– Milyen kérdésekben született eredmény?

– Három témáról beszéltünk: a kkv-kat érintő jogi szabályozásról, a finanszírozásról és munkaerő-ellátottságról. A csúcstalálkozónk egyébként nem döntéshozó, csak vitafórum: az eredmény önmagában az, hogy a kisvállalatok rendszeresen tanácskozhatnak a nemzetgazdasági tárcával.

– Az első téma: milyen problémákat látnak a jogi szabályozásban?

– Legfontosabb az adminisztráció csökkentése és a kicsikre figyelő rendszer. A kkv-szektor azért is nehezen szabályozható, mert nehezen definiálható: az uniós elvek szerint az állományi létszám és az árbevétel alapján kerülnek besorolásra. Ma már hajlunk arra, hogy hatékonyságbeli vagy jövedelemtermelő képességük teszi a cégeket kicsivé vagy naggyá.

– Finanszírozási kérdésekben mire jutottak?

– A támogatási rendszerben nagy előrelépés lesz, hogy a kutatástól-fejlesztéstől (K+F) a végtermék előállításig egy egységes, komplex csomagként jelenik majd meg, tehát nem egyes részfolyamatokat támogat a rendszer. Fontos még, hogy az ipar 4.0 és a digitális átállásról szóló Irinyi-terv a digitalizációt és hatékonyságnövelést jelöli meg, mint a támogatások legfontosabb célját. A legolcsóbb beruházás a hatékonyságnövelés, ez az elv viszont eddig nem feltétlenül jelent meg.

– És a szakember-ellátottság?

– Probléma, hogy a hazai csaknem félmillió kkv-vezető többségének a menedzsmentfelkészültsége hiányos. Nagy a tájékozatlanság adózási, jogi, számviteli vagy marketingkérdésekben, nem beszélve a K+F finomságairól. Hiánypótló a Kisvállalkozások ügyvezetője OKJ-s képzés. Ám ebben is, javaslataink ellenére túlsúlyba került az informatikai és nyelvi képzés a vállalatvezetési képességek rovására. A képzés súlypontjait el kell mozdítani.

– Miért mondják, hogy a kkv-k éve lesz az idei?

– Fontos, hogy az idén erősebben áramlanak majd az uniós források ebbe az ágazatba. De az is ide tartozik, hogy kkv-központú lett a kormányzati gondolkodás. A rendszer elsősorban a munka és a termelés világát támogatja, azokat a területeket, ahol termelő kapacitások hozhatók létre és új termékek jöhetnek létre. Az exportképes termékek, szolgáltatások prioritást élveznek. Mi, a KKVHÁZ-ban mondtuk ki először markánsan, hogy az egyik legjobb exportlehetőség az import kiváltása. Ennek a tartaléknak a kihasználása kezdődik most.