Gazdaság
Van még hely a „top ligás” klubban
Barcza György, az Államadósság-Kezelő Központ vezérigazgatója: Euróalapú devizakötvénnyel tesztelnénk piaci megítélésünket
– Mikor érjük el az uniós kulcsszintet, már ami a hatvanszázalékos adósságrátát illeti?
– Az elmúlt években évente átlagosan 0,5-1 százalékpont körüli adósságcsökkentést sikerült elérni, ez alapján tíz-tizenöt év kell ahhoz, hogy hatvan százalék alá süllyedjen az adósságráta.
– Ehhez milyen mértékű gazdasági növekedés szükséges?
– A mögöttünk hagyott időszakban két-három százalékos átlagos bővülésre volt képes a gazdaság. Amennyiben négy-öt százalékkal tudnánk gyarapodni, 1,5-2 százalékponttal csökkenne az adósság évente, vagyis hat-hét év alatt elérnénk az uniós kritériumot.
– Idén a kormány tervei szerint 4,1 százalékkal bővülhetünk, vagyis erőteljesebb lehet a mutató csökkenése, nem?
– Azzal számolunk, hogy a tavalyi 74 százalékról idén, az év végéig 72 százalékra mérséklődhet az adósságráta. Ennek a „lelke” pont az, hogy a 2016-os gazdasági növekedés üteme megduplázódhat.
– Az Alaptörvényben rögzített vállalás azonban még „keményebb”: ötven százalékra kell lehozni az adósságrátát.
– Államadósság-kezelés szempontjából is megfelelünk az Alaptörvény adósságszabályának, miszerint „ameddig az ötven százalékot nem érjük el, addig minden évben 0,1 százalékkal csökkenteni kell a rátát”. Ez tavaly teljesült, idén pedig jócskán…
– A múlt évben kikerült a magyar adósságbesorolás a bóvli kategóriából, de van-e remény arra, hogy a befektetési mezőnyben feljebb lépjünk?
– Bár a nemzetközi hitelminősítőknél már a „top ligában” játszunk, a befektetési kategórián belül is tudunk hová javulni: az intézetek a növekedési teljesítményünket, valamint az adósságráta alakulását figyelik, úgyhogy az esély erre adott. Magyarország piaci megítélése egyébként változatlanul jobb, mint a hitelminősítői „címke”.
– Idén mintegy 2,5 milliárd eurónyi devizaadósságot kell megújítani az ÁKK-nak: milyen pénzben terveznek?
– A szóban forgó állomány kapcsán azt valljuk, hogy nem szabad túlterhelni a forintalapú piacot. Euróban Magyarország már régen bocsátott ki devizakötvényt, ráadásul egy euróalapú kibocsátás kapcsán láthatnánk azt is, milyen Magyarország piaci megítélése.
– Teszt is lenne ez? Túl a forrás-bevonáson?
– Pontosan.
– Mégis mekkora összegről beszé-lünk?
– Egymilliárd eurós piaci devizakötvény kibocsátásával számol erre az esztendőre az Államadósság-kezelő Központ.
– Nézzük az adósságszerkezetet: mennyire vagyunk kitéve a külföldi befektetők szeszélyeinek?
– A 2010-ben felállt kormány célja az volt, hogy forintalapúra váltsa át az adósság jelentős részét: 2015-ben 32 százalékos volt a devizahányad, amely a múlt év végére 26 százalékra csökkenhetett.
– Hol tartunk ezzel a közép-európai térségben?
– Például a horvátoknál nyolcvanszázalékos a ráta, mi pedig a régióban a második legalacsonyabb devizakitettséggel bírunk a csehek után. Visszatérvén a hitelminősítőkre, ez kiemelt tétel volt a három tavalyi felminősítés indoklásában is.
– Mennek végig ezen az úton?
– Miként már jeleztem, a devizaarány további csökkentése kétségtelenül előnyös lehet, de látni kell, hogy a forintalapú állampapír-kibocsátást sem szabad erőltetni. Ugyanakkor 2020-ra elérhető a húsz százalék alatti arány.
– Összességében milyen az állampapírpiacunk megítélése?
– A nemzetközi összehasonlítás alapján elmondható, hogy a magyar állampapírpiac a stabil, kiszámítható piacok közé tartozik. Egyébként már az adósság több mint húsz százalékát adja a lakossági állampapír, az alapvető átalakulás ezen a téren is megvalósult. Célunk az, hogy ezt stabilan tartsuk a jövőben is.
– A sokat támadott letelepedési államkötvények korszaka véget ér: milyen egyenleget von?
– A kötvényprogram 2013. júniusi indulásakor olcsó és biztonságos finanszírozást jelentett Magyarország számára. A több mint egymilliárd euró összegű értékesítés és a konstrukció árazásából adódóan elért másfél milliárd forint kamatmegtakarítás hozzájárult ahhoz, hogy hazánk államadósságának megítélése és a finanszírozás biztonsága javuljon. Az elmúlt években azonban folyamatosan csökkent az államadósság-ráta és a devizaadósság aránya. A tavalyi évben az állampapírok mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába kerültek, és az állampapírok kamata történelmi mélypontra süllyedt. Mindezek alapján a korábban fontos szerepet játszott állampapírok értékesítésére a jövőben nincs szükség.
Újból értékelnek a hitelminősítők
A Londonban közzétett új menetrendek alapján az idén először a Standard & Poor’s vizsgálja a magyar szuverén besorolásokat. A cég Magyarország első idei értékelési időpontját február 24-ére tűzte ki, ezután augusztus 25-én vizsgálja ismét a magyar adósosztályzatokat. A Fitch Ratings szintén két dátumot határozott meg: május 12-én, majd november 10-én végzi el a magyar államadós-osztályzatok értékelését. A Moody’s Investors Service az általa bevett gyakorlat alapján három időpontot jelölt ki: március 3-án, július 7-én, végül október 20-án vizsgálja felül Magyarország adósosztályzatát.