Jövőnk a réten

A huszadik század elején a nevadai sivatagban alapított Las Vegas – köztudomásúan a szerencsejáték, szórakoztatóipar, show-biznisz, a kábítószer és a szex, a kaszinómágnások, mindenféle és -nemű celebek és prostituáltak, a világ minden részéről érkező kalandvágyó turisták leghíresebb, legcsillogóbb-villogóbb, legcsábítóbb városa. Ahogy gyakran nevezik: Sin City, a bűn városa olyan, mint egy kaotikus, szürreális színház, a maga elképesztő díszleteivel. A helyiek azt szokták mondani: ami nincs Las Vegasban – spanyol nevén: A réten –, az nem is létezik.

A héten azonban nem ezekért érdemes Amerika gigantikus, giccses „játszóterére”, Sin Cityre figyelnünk.
Ez a hétvége a Consumer Electronics Show (ismert rövidítése CES) nevű nemzetközi szórakoztató-elektronikai fesztiválról szól, amely tegnap nyílt meg Vegasban. A sokak által egyszerűen kütyüshownak nevezett kiállítás és vásár az informatikai technológiai (IT) szakma legjelentősebb találkozója, amelyet éppen ötven év óta mindig január elején rendeznek meg, és aki nem jut el a sivatagi világvárosba, az is árgus szemekkel követi a híreket. Igen, mert közhiedelem szerint ez az az expó, amely meghatározza az évi trendeket. A high-tech cégek itt nemcsak kész csúcstermékekkel rukkolnak elő, hanem fantasztikus fejlesztésekkel, koncepciókkal, elképesztő, futurisztikus tervekkel – blikkfangosan úgy is mondhatjuk, az informatikai, elektronikai K+F globális boszorkánykonyháiba kaphatnak betekintést az érdeklődők a helyszínen és a neten egyaránt. Hogy mekkorát nőtt fél évszázad alatt az IT-cirkusz, azt az is mutatja, hogy míg 1967-ben (akkor még New Yorkban) alig száz kiállító és tizenhétezer látogató jelent meg a vásáron, most négy nap alatt csaknem négyezer kiállítót és százhatvanötezer vendéget – köztük számos szak- és üzletembert, politikust, celebet és újságírót – várnak a szervezők a fény városába.

A kínálat minden eddiginél nagyobb: a virtuális és kiterjesztett valóság (VR és AR), a robotika, drónok, önjáró autók, 3D nyomtatás, egészség- és szépségipar, mesterséges intelligencia, virtuális asszisztensek, hang- és gesztusvezérlés, új hordozható kütyük és más rafinált fejlesztések mutatkoznak be. Az okostelefonok és egyéb mobilkütyük igazi seregszemléje ezúttal nem Vegasban van, hanem február végén–március elején Barcelonában lesz, ugyanis ott rendezik meg az idei mobil világkongresszust, a mobiltechnológia és –ipar legnagyobb szakmai találkozóját.

A világ legnagyobb techkiállítása nyilván olyan mennyiségű információtömeget zúdít az emberre, amit nem csupán a laikus érdeklődő, felhasználó, fogyasztó, de még a legprofibb szakértő sem igen tud befogadni és feldolgozni. Még azt sem lehet tudni, mik lesznek a slágertermékek: a világ legnagyobb autógyártó cégei által bemutatott új önjáró autók, robotsofőrök, a virtuális valóságot előállító 360 fokos kamera, a hangvezérelt tévé és porszívó, netán a mesterséges intelligenciával felturbózott elektromos fogkefe vagy hajkefe? Az őrült kavalkádból nem könnyű kihámozni, melyik innováció valóban hasznos és alkalmazható akár az ipari termelésben, akár a mindennapi életben, az átlagos háztartásokban, és mi az, ami esetleg érdekes, sőt elképesztő, de teljesen fölösleges termék.

A CES annak látványos – bár sokakat nyilván lelkesítő, mégsem éppen megnyugtató – bizonyítéka, hogy a gyorsuló technológiai forradalmak korában élünk, tulajdonképpen már az első ipari forradalom, azaz több mint kétszáz év óta. Vannak, akik korunkat már nem is a posztmodern vagy a globalizáció, hanem a gépek korának nevezik. Ha nem vigyáz az emberiség, akkor olyasmi történhet, mint a Mátrix és a Terminátor című fantasztikus filmekben: a gépek veszélyessé válhatnak, mert képesek újratervezni és reprodukálni magukat, sőt olyan fegyvereket hozhatnak létre, amelyeket az emberek már nem is értenek – nyilatkozott nemrég korunk leghíresebb angol fizikusa, a 75. születésnapját most vasárnap ünneplő Stephen Hawking. A számítógépek minden másfél évben megduplázzák a sebességüket és memóriájukat, s egyre reálisabb az esély – vagy inkább veszély –, hogy mesterséges intelligenciát fejlesztenek ki maguknak, és átveszik az uralmat az értelmi, gondolkodási versenyben lemaradó embertől – jósolta az oxfordi professzor, aki szerint a technológia gyorsuló fejlődése miatt az emberiségnek új bolygókat kell gyarmatosítania, és előbb-utóbb el kell költöznie a Földről.

Szerencsére vannak ennél optimistább prognózisok is az önműködő gépek szerepéről. Egy vezető kiberbiztonsági vállalat előrejelzése szerint két-három évtized múlva már valószínűleg az élet minden területét elárasztják a robotok, a világ lakosságát több milliárd rutinmunkát végző robot egészíti majd ki. Az emberek olyan okos otthonokban laknak majd, ahol a legtöbb kényelmi szolgáltatás már automatizáltan működik, s a lakóknak csak arra kell ügyelniük, hogy legyen elég pénz a bankszámlájukon a kiadások fedezésére. A gond csak az, hogyha az automatizált technológiák és a robotok egyre több ágazatban, illetve területen teszik nem kifizetődővé, feleslegessé az emberi munkaerőt – ez a tendencia már megkezdődött! –, akkor miből lesz jövedelme a tömegesen munka nélkül maradó derék állampolgárnak? A modern ember már ma is túlságosan ki van szolgáltatva mindenféle gépnek és kütyünek, elektromos eszközök, számítógépek, mobilok és internet nélkül egyetlen nap alatt megbénulna a civilizált társadalom. Miközben csodáljuk a Las Vegasban bemutatott csillogó-villogó csodákat, nem kellene tétlenül várnunk, még kevésbé előmozdítanunk azt a „szép új világot”, amelyben a „humanizált” okos gépek átveszik az elgépiesedett, buta emberek helyét és szerepét szép, szeretett bolygónkon.