Kettős prés az illegális migrációban

Orbán Balázs: Kétpilléres védelmi mechanizmus van a Balkánon (Forrás: Facebook)

– Mit prognosztizál a Migrációkutató Intézet az illegális bevándorlás alakulásának szempontjából erre az évre?

– Az irreguláris migrációval természeténél fogva az az egyik probléma, hogy nehéz pontos számokat mondani a nagyságáról. Az Európai Unió 2004-es bővítését követő időszakot vizsgálva azt viszont az Eurostat-adatok alapján el lehet mondani, hogy a 2004 és 2010 közötti időszakban majdnem másfél millió először próbálkozó menedékkérő jelent meg az unió egész területén. Ugyanez a szám a 2011 és 2016 közötti időintervallumban több mint négymillió volt. Ez az egy adat is mutatja, hogy noha az ilyen típusú migrációs mozgások jellemzően hullámszerűen zajlanak, vannak intenzívebb és kevésbé intenzív idősza­kok, de a trend egyértelmű: folyamatosan, magas szinten stabilizálódott az EU-ra irányuló irreguláris migrációs nyomás. Ebben, jelen ismereteink szerint, trendszerű változás nem várható, sőt a számokat tekintve inkább a trend további erősödésére számíthatunk.

– Mely politikai vagy más döntések, események befolyásolhatják ezeket a folyamatokat?

– A tavalyi évet két nagyobb változás jellemezte: túlléptünk egy hullám tetőpontján, illetve a legnépszerűbb migrációs útvonalak között átrendeződés – vagy éppen mondhatjuk azt is –, visszarendeződés zajlott le. A balkáni útvonalon életbe léptetett határvédelmi intézkedések és török hatósági fellépés megváltozása miatt ezen a, fizikai szempontból legkönnyebb útvonalon mérséklődött a forgalom, s a súlypont a tradicionálisabb és nehezebb mediterrán útvonalra terelődött vissza. Ez kétpilléres védelmi mechanizmus a Balkánon, amelyre ugyanakkor a jelen helyzetben mindenképpen szükség van, ha alacsonyabban akarjuk tartani az érkezők számát. Ebből azonban csak a határvédelem múlik rajtunk, a törökökkel való jó viszony fenntartása európai szintű külpolitikai manőverezést igényel – ami szerintem az idén nehezebb lesz, mint tavaly volt, hiszen a múlt év második felét török szempontból a puccskísérlet utáni stabilizáció, nem pedig az EU-val való konfrontáció uralta.

– Fokozódhat-e Magyarország veszélyeztetettsége 2017-ben, szükség lehet-e az eddigieknél is szigorúbb szabályozásra, fellépésre az illegális migráció megakadályozása érdekében?

– Ha az előbb felvázolt status quo kibillen, akkor a magyar „kitettség” azonnal növekedni fog. Ráadásul kettős présben is vagyunk, az Európai Unió ugyanis a jövő évben egy olyan módosítási csomagot készül elfogadni, amely a tagállamok menekültügyi mozgásterét a központ rovására erősen csökkenti – s ez ügyben nem csak a kvótára kell gondolni, hanem számos egyéb javaslatra is. A magyar határszakasszal kapcsolatban én azt látom, hogy mivel mostanra mindenki számára egyértelmű, nem várható, hogy rövid időn belül egyszer és mindenkorra stabilizálódik a helyzet. Fenntarthatóbbá kell tenni a kerítést. Ebben a körben annak kell a legfontosabb alapelvnek lennie, hogy eddig installált határvédelmi rendszer legalább a mostanihoz hasonló hatékonyságú legyen, miközben az „élőerő igénye” a mostaninál alacsonyabb. Ahogy látom, most el is kezdődtek ezek a folyamatok, s ha minden így halad, az idén ugyanezt a feladatot kevesebb rendőr és katona legalább ugyanolyan hatékonysággal tudja ellátni.