Lelkileg is erősítik a védőnői hálózatot

Támogatást kapnak a segítő tevékenységet végzők a leszakadó régiókban

Jobbágyi Zsófia – 2016.12.07. 01:05 –

Szakmai személyiségfejlesztéssel és a stresszterhelés csökkentésével is segítenék azoknak a védőnőknek a munkáját, akik hátrányos helyzetű térségekben, főként roma közösségekben dolgoznak – tudatta az Általános Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. A program a védőnők feladatai közé újonnan emelt méhnyakrákszűrési vizsgálatok végzéséhez is segítséget nyújt.

védőnő 20161207Magyar sajátosság a védőnői szolgálat (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

A roma közösségekben dolgozó védőnők munkafeltételeit javítanák azzal a programmal, amelyet az Általános Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala (OTH) indított. Az intézet az elmúlt három évben már projektgazdaként több országos, a védőnők kompetencianövelését célzó pályázatot vezetett. Az ÁNTSZ közlése szerint a védőnői hálózat és annak működése magyar sajátosság, a benne dolgozók „működési területe” pedig a családok otthona, iskolák, kórházak, közösségi terek. A hátrányos helyzetű településeken azonban a területi és iskolai védőnők sokszor egyedül, szakmai vezetés és segítség nélkül látják el feladataikat. „Önállóan osztják be a munkaidejüket, szervezik napi, heti, havi munkarendjüket, egyedül foglalkoznak a kliensekkel, és küzdenek meg a nehezebb esetekkel. Különösen érvényes ez a leszakadó térségekben dolgozó védőnőkre, akik a telepszerű körülmények között élő családokban végeznek egészségnevelési munkát” – írták. Az OTH mostani programjának egyik célja, hogy modern informatikai eszközökkel, laptopokkal lássa el az azzal még nem rendelkező védőnőket, emellett a projekt időtartamára úgynevezett Contact Centert hoznak létre, ahol módszertani tudásbázisra épülő informatikai és szakmai támogatást adnak. Cél az is, hogy segítséget adjanak a speciális megelőző és egészségnevelési feladatok megvalósításához, különös tekintettel a hátrányos helyzetű családok és a roma közösségek körére. Például rajzokkal, piktogramokkal ellátott oktatási anyagot készítenek, amelyet az olvasni nem vagy nehezen tudó nők körében alkalmazhatnak területi munkájuk során.

Egy a témában tartott háttérbeszélgetésen elhangzott, az úgynevezett „roma panel” keretében három, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében helyi együttműködésre, jó gyakorlatok kialakítására hirdettek versenyt, amellyel szintén a hátrányos helyzetű közösségekben dolgozó védőnők munkáját segítenék. Borsodban egészségklubokat szerveznek, ahol a különböző szakmák közötti együttműködést segítik, és ugyanitt kutatást is végeznek a roma nők egészségtudatosságáról és azokról a motivációkról, amelyek gátolják, hogy részt vegyenek a népegészségügyi szűréseken.

Szintén a már említett három megyében úgynevezett szupervíziós tevékenységet is szerveznek a védőnőknek, ennek célja a „szakmai személyiségfejlesztés és támogatás”, illetve a stresszterhelés csökkentése például az esetmegbeszélés módszerével. Az ÁNTSZ részéről kifejtették, a segítő foglalkozást végző szakemberek fő munkaeszköze a saját személyiségük. „Támogatás hiányában védtelenek lehetnek a kiégés veszélyével szemben, megküzdési erőforrásaik megcsappannak, pályaelhagyóvá válhatnak, vagy pszichoszomatikus betegségekkel küzdhetnek. A méhnyakszűrési új kompetencia újabb kihívást jelent a védőnők számára: egy intim beavatkozás elsajátítása, gyakorlása nem volt korábban a védőnői munka része, így felvet sok kérdést és nehézséget, amelyet szükséges gyakorlati jellegű képzésen megerősíteni, továbbfejleszteni” – tudatták.

Még 2013-ban indult az a program, amely országossá terjesztette ki a védőnői méhnyakrákszűrést, és amelyben két év alatt ötvennégyezer vizsgálatot végeztek el. Tavalyig két és fél ezren vettek részt olyan oktatásban, amelynek végén önállóan is elvégezhetik a szűrést, hosszú távú cél azonban – amellett, hogy a méhnyakrák okozta halálozás jelentősen csökkenjen –, hogy 2018 végéig minden védőnő megszerezze a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges képesítést.


Komplex központok

Kormányzati előterjesztés készült az úgynevezett szakápolási központok bevezetése érdekében a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény módosítása révén. Az indítvány indoklása szerint az ilyen intézmények képesek komplex szolgáltatásnyújtásra. A szociális és mentálhigiénés végzettségűek mellett egészségügyi végzettségű szakemberek biztosítják majd ezen igény kielégítését, a feladatok egységesítése lehetővé teszi, hogy e „tevékenységek racionalizált költséggel, sokoldalúbb szolgáltatást lehetővé tevő helyen koncentrálódjanak”, erősítve a költséghatékonyságot is az idősellátásban. (KD)