A Kárpát-medence megújuló öröksége

A Rómer Flóris-terv tapasztalatairól – Konferencia az első évben elvégzett munkáról – Ötvenmillió forinttal bővül az idei keret

Pálffy Lajos – 2016.12.07. 00:47 –

Jövőre várhatóan ötvenmillió forinttal emelkedik a Rómer Flóris-terv kerete – közölte Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a Megújuló magyar műemlékek a Kárpát-medencében című konferencián.

Igazfalva templomtornya 20161207Igazfalva templomtornya (a szerző felvétele)

A Rómer Flóris-terv idei eredményeit ismertették tegnap azon a konferencián, amelyet az Országos Széchényi Könyvtárban rendeztek. Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a Rómer Flóris-terv első évét értékelve elmondta, kevesebb akadállyal találkoztak, mint amit vártak. A program jövőjére nézve célzott arra, hogy a következő évben ötvenmillió forinttal nőhet az évente a Kárpát-medence magyar épített örökségének megőrzésére fordítható kétszázmilliós összeg.

Diószegi László, a program gyakorlati megvalósításának oroszlánrészét vállaló Teleki László Alapítvány igazgatója a Rómer Flóris-terv előzményeként felidézte az 1999 és 2006 között létező nemzeti örökségvédelmi programot, amelyben 1,3 milliárd forintot fordítottak mintegy 300 épületen történő beavatkozásra. Megjegyezte, hogy az idei keretből nem a felekezeteket, hanem a műemlékeket kívánták támogatni. Így lehet az, hogy a református egyház tulajdonában lévő épületek az első évben többségben vannak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek korábban katolikus templomok voltak, és a beavatkozások célja a korai állapotok helyreállítása és megőrzése. A munkálatokat szerinte azért kell az alapítványon keresztül megszervezni, mert a tulajdonosok nincsenek felkészülve a feladatra. Így fordulhatott elő például, hogy az egyik templomban a Szülőföld Alap pénzeinek felhasználásával verték le 2006 és 2011 között a már feltárt középkori freskókat.

Diószegi László egy-egy példán keresztül ismertette a felmerülő gondokat is. A felvidéki Lakszakállas templománál a szlovák műemlékvédelmi hivatallal is meg kellett küzdeni, amely megakadályozta a hódfarkú cserepek felrakását, végül ideiglenes megoldásként a bádogtetőben tudtak csak megegyezni. Tornalján is új cserépre volt szükség, de az egyházközség által kapott 15,4 milliós ajánlattal szemben az alapítvány talált egy a célnak tökéletesen megfelelő 5,6 milliós megoldást is. Az erdélyi Igazfalva templomtornyának sérüléseiről a Magyar Hírlap is beszámolt, s a főigazgató itt megemlítette, hogy biciklitúra során értesültek a súlyos viharkárokról, és a recsegő gerendázatot a homlokzat felújítására éppen akkor felvonuló vállalkozó erősítette meg. Kárpátalján a gerényi, jelenleg a helyi görögkatolikus közösség által használt templomot emelte ki, ahol ezt a zárt közösséget úgy tudták rávenni arra, hogy a kutatókat beengedje az épületbe, hogy egy olyan magyarországi kirándulást szerveztek neki, ahol már megújult templomokat nézhetett meg sorban.


A gerényi szentély megmentése

A Rómer-programban szereplő gerényi templom szentélyét képező rotunda, vagy körtemplom valamikor a 13. században épülhetett, hajója valószínűleg 15. századi. Egészen a település Szovjetunióhoz való csatolásáig a katolikusok használták, azután egy darabig múzeum volt, majd a görögkatolikus közösség vette birtokba. Története, állapota jól mutatja azon problémák egy részét, amivel a Rómer-tervnek is meg kell birkóznia. A templom csodálatos freskóira Beke Ágnes hegedűművész hívta fel 2004-ben a szakma figyelmét, majd egy jótékonysági koncert bevételéből végezték el az állapotfelmérést: a hatvanas, hetvenes és kilencvenes években műgyantás, csillogó réteggel kenték le a freskókat, ezt kellett helyrehozniuk a szakembereknek, amíg el nem érték a mostani, viszonylagosan jó állapotokat.