A salgótarjáni sortűz emlékezete

Matúz Gábor: Többen gyerekekkel álltak a város főutcáján, amikor a karhatalmisták 1956. december 8-án belelőttek a tömegbe

Péntek Orsolya – 2016.12.01. 01:09 –

Az 1956-os salgótarjáni sortűzről forgatott filmet Nincs kegyelem címmel Matúz Gábor. A dokumentumfilmes és játékfilmes eszközöket is alkalmazó mű egyik főszereplője Törőcsik Mari, de Ráckevei Anna, Kubik Anna és Györgyi Anna is közreműködik a december 8-tól látható alkotásban.

Törőcsik Mari 20161201Törőcsik Mari, a december 8-tól látható film egyik főszereplője Matúz Gábor rendezővel (Fotó: Tóth Milán)

Hatvan éve, 1956. december 8-án Salgótarjánban a karhatalmisták belelőttek a fegyvertelen tömegbe. Ennél sokkal többet nem tudunk ma sem: nincsenek fényképek, s a kutatható dokumentumok ellentmondók. Mi történt ezen a napon, mi az, amit biztosan tudhatunk? – kérdezzük Matúz Gábort, az eseményekről szóló Nincs kegyelem című dokumentumfilm-játékfilm rendezőjét.

„A mai napig nem sok dokumentum került elő az ötvenhatos sortüzekről, a salgótarjániról azonban különösen kevés. A szemtanúk és a túlélők közül is mindenki másként meséli el, mi történt” – mondja. Hozzáteszi: annyi bizonyos, hogy 1956. december 8-án, szombaton, Salgótarján központjában ezres nagyságrendben gyűlt össze a tömeg. Ez a nap akkor még munkanap volt, és többen gyerekekkel voltak az utcákon.

Az emberek azért kezdtek gyülekezni, mert előző éjjel két munkástanácsi vezetőt letartóztattak. Jellemző az akkori megtorlásra, hogy mivel az eredetileg letartóztatni szándékozottak egyike nem volt otthon, helyette mást vittek el, hogy meglegyen a két fő. A gyülekezők fegyvertelenek és gyanútlanok voltak. A filmben az egyik szemtanú feleleveníti, hogy épp a gyerekeit hozta el az óvodából. Amikor a karhatalmistákat megkérdezték, hogy rájuk fognak-e lőni, az egyik pufajkás nevetve azt mondta, hogy dehogy. Majd kis idő elteltével, figyelmeztetés nélkül lőni kezdték a tömeget.

„A forradalom leverésekor a katonaságban és a rendőrségben sem bízhatott maradéktalanul a Kádár János vezette hatalom. December elejére vált ütőképessé az újonnan szervezett karhatalom. A Kádár-kutyáknak is nevezett karhatalmisták, a pufajkások december 6-án a Nyugatinál már belelőttek a tömegbe, mint ahogy december 8-án a fegyvertelenül gyülekezőkbe a salgótarjáni főutcán” – mondja a rendező.

A helyiek úgy emlékeznek, hogy százharmincegy áldozata volt a vérontásnak, míg a történészek negyvenkilenc áldozatot tudtak azonosítani. Bonyolítja a helyzetet, hogy a helyi anyakönyvvezetőt éppen azért bocsátották el akkor, mert nem volt hajlandó hamisan anyakönyvezni a halottakat. Mivel a városban akkoriban szovjet városparancsnokság működött, valószínű, hogy található forrásanyag az orosz levéltárakban, ám azok nem kutathatók.

„A túlélők egybehangzóan állítják, hogy a legtöbb áldozat hátulról, azaz menekülés közben kapott találatot. A tüntetés helyszínét egy idő után lezárták, lehetetlen volt a menekülés. Mindez arra is utalhat, hogy eleve provokáció állt a háttérben, és a cél a példastatuálás volt” – mondja a rendező.

Matúz Gábor arra a kérdésünkre, hogy határozottan elválnak-e a filmben a dokumentumfilmes és a játékfilmes jelenetek, azt válaszolja, a film kétharmadát teszik ki a játékfilmes részek, egyharmadát pedig a szakértők és a visszaemlékezők nyilatkozatai, és a kettő jól elkülöníthető. A játékfilmes részben mások mellett Törőcsik Mari, Ráckevei Anna, Kubik Anna, Györgyi Anna, Gáspár Tibor, Szakács Tibor és Nyakó Júlia szerepel (a fiatalabb generációt Kántor-Müller Zsófia, Libor Laura, Dér Mária, Bátyai Éva, Varga Ádám, Balogh János képviseli). Törőcsik Mari egy főbérlőt alakít, akinél egy orvos házaspár lakik.

A középiskolás korosztálynak a második világháború vagy 1956 ugyanolyan távoli történelem, mint a tizenkilencedik század. Az Oscar-díjas Saul fia alkotói, Nemes-Jeles László és Röhrig Géza a film bemutatása után számtalan beszélgetésen részt vettek középiskolásokkal, és igyekeztek a családi emlékezet felidézését is elérni.

Matúz Gábortól ezért azt is megkérdezzük: korábbi nyilatkozatai szerint egyik célja a fiatalok megszólítása, a Nincs kegyelem című filmet is próbálkoznak majd hasonlóképp eljuttatni az iskolásokhoz? A rendező azt válaszolja, hogy ez már az előző filmjénél, A legbátrabb városnál is felvetődött. Hangsúlyozza, hogy a középiskolás korosztály legkönnyebben akkor találkozhat a filmmel, ha eljut hozzájuk rendhagyó, mozilátogatást jelentő történelemórán vagy órai vetítésen. És bár ők nem kerestek meg iskolákat eddig, nyitottak a hasonló beszélgetésekre.

A bemutató a sortűz évfordulóján, december 8-án lesz Salgótarjánban, és ettől a naptól kezdve játsszák majd a mozik országszerte több helyütt Matúz Gábor legújabb filmjét.