„Nem szabad játszani a metróüggyel”

Tarlós István: Ha a déli autópálya mellé kerül egy központi kórház, akkor az tulajdonképpen nem is a budapestieknek készül - A főpolgármester a pénteki sajtótájékoztatóján a hajléktalan-ellátásról is beszélt

Jobbágyi Zsófia – 2016.11.04. 03:12 –

Vannak olyan esetek, amikor nem a látványosságra, hanem az észszerűségre kell törekedni – mondta lapunknak Tarlós István főpolgármester a 3-as metró felújításával kapcsolatban. A római-parti lakosoknak azt üzente, ne aggódjanak, a fővárosi ellenzék viselkedéséről pedig annyit mondott, lehet a „visszamutogatás” miatt hisztériázni, de a mostani problémák jelentős része az előző városvezetés mulasztásaiból ered.

TarlosNem árt eldönteni: komolyan beszélünk valamiről, vagy színházat csinálunk – mondta a főpolgármester (Fotó: Nagy Balázs)
– Finoman fogalmazva is ellentmondásos a kommunikáció a hármas metró rekonstrukcióját ille­tően az infra­struktúra-felújítás és a pótlóbuszok ügyében. Mást kommunikál a kormány és mást a főváros. Hogyan jutott el idáig ez a probléma?

– Úgy érzem, ebben a kérdésben a tényeknek kell beszélniük, nem pedig felelőtlen kommunikációs paneleknek. Ennek ellenére nem kívánok személyeskedni. A metró felújításának ügye sokkal komolyabb annál, mint hogy bárki arra játsszon, hogy az olvasottsági vagy nézettségi adatokat növelje. Régen rossz, ha az a tét, hogy az erről szóló verbális csörtékben valakik fölé kerekedjek. Ragaszkodom tehát ahhoz, hogy sem a politikai közösségemen belül, sem azon kívül nem képezhet a hármas metró ügye aktuálpolitikai kérdést. Van Budapestnek néhány olyan beruházása, amikkel nem szabad a szokásos játékokat játszani, ilyen a hármas metró kérdése, de ide sorolnám az árvízvédelmet is. Lehet egymással kellemetlenkedni, huzakodni, de nagyon csodálkozom azokon, akik szerint ez a beruházás alkalmas arra, hogy mondvacsinált indokokkal a végtelenségig húzzák az időt. Igaz ez azokra az ellenzéki képviselőkre is, akik évtizedekig semmit nem tettek az ügy érdekében, hol­ott lehetőségük volt rá, most viszont ők a leghangosabb bírálók és a legnagyobb félelemkeltők. Ezt be kéne végre fejezni.

A főváros nem vállal fedezet nélküli kötelezettséget a 3-as metró felújítására, mert az törvénysértő lenne - mondta Tarlós István pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
A városvezető úgy fogalmazott, a kezdetektől fogva lelkiismereti kérdésként kezeli a rekonstrukciót, ezért a jövőben nem megy bele "emelt szintű kommunikációs adok-kapokba". "Engem már az sem érdekel, ha érdemtelenül mások akarják a megvalósítás sikerét learatni, csak történjék már valami" - mondta, majd személyek megnevezése nélkül hozzátette, a kormányban "nem mindenki fogja fel, hogy miről van szó". Tarlós István kiemelte, a felújításra érkezett jelenlegi ajánlatok messze túllépik a 137,5 milliárd forintos felső limitet, amit egy a kabinettel kötött támogatási szerződés rögzít. A főpolgármester szerint erre nem jó kormányzati válasz, hogy "ha kevés a pénz, akkor majd lesz", mivel papíron erre nincs garancia, ráadásul a költségek további emelkedésével a remélt uniós támogatás egésze is elveszhet. Tarlós István visszautasította, hogy politikai játszma részeként vagy sértődöttségből vetette volna fel a 3-as metró leállításának lehetőségét, egyúttal csalódottságának és értetlenségének adott hangot amiatt, hogy "ködös, demagóg, vagdalkozó és szakmailag teljesen dilettáns" válaszokat kapnak a kormányzattól. Közölte, egyesek letagadnak hatályos kormányhatározatokat, az utazóközönség biztonságáról papolnak, miközben valójában csak a főváros csinál ebből lelkiismereti kérdést. Hozzátette, a kormánynak meg kell mondania, hogy valóban segíteni akar, vagy nem akarja elindítani ezt a beruházást és miért nem. Kiemelte, őszintén meg akarja óvni a Fideszt attól a látszattól, hogy valakik szándékosan próbálják halasztani a felújítást.
Tarlós István illúziónak nevezte, hogy a teljes vonal leállítása esetén megoldható lenne a buszpótlás. Ha a teljes vonalon csuklós buszokkal kellene szállítani az utasokat, akkor másfél-két percenként hét csuklós busznak kellene beállnia a vonal minden megállójába, ami teljesen megbénítaná a közlekedést - mondta, hozzátéve, az állam két éve néhány ezer migránst sem tudott elszállítani a BKV buszai és sofőrjei nélkül. Kijelentette, teljes erejével azon van, hogy ez a projekt minél előbb elinduljon, ugyanakkor a kezdés időpontjával kapcsolatban szkeptikus, hacsak "nem történik a racionális dimenzióba tartozó csoda".
 A főváros a pályázat kiírásánál a 4-es metró költségeit figyelembe véve határozta meg a mérnökárat, tehát ha valaki ezt alulbecsültnek tartja, az egyúttal azt is állítja, hogy a 4-es metró építése ráfizetéses volt a kivitelezőknek - közölte Tarlós István, megjegyezve, hogy legfeljebb 10-15 százalékos eltérést tart reálisnak a mérnökárhoz képest. A főpolgármester kitért arra: nem igaz az az állítás sem, hogy a kormány 200 milliárd forintot adott a metrófelújításra. Példaként említette, hogy a városnak hitelt kellett felvennie a szerelvények felújítására. Közölte, miközben a kormány rendeletben tiltotta meg a fővárosnak a buszvásárlást, folyamatos felszólításokat kaptak a vásárlásra. Emlékeztetett, Budapest a szolgáltatásvásárlás helyett saját erőből oldja meg a buszpótlást a felújítás három szakaszában. Tarlós István arra is rákérdezett, hol vannak azok a buszok, amelyeket a kormány hat hónapja ígér. "Buszokat rajzolni az unokáim is tudnak" - fogalmazott, majd hozzátette, ha a kabinet kiállít ötven magyar gyártású csuklós buszt, akkor "abban a pillanatban kapitulál". A főpolgármester azt kérdezte, hogy ha a kormány egyes, a miniszterelnökön és néhány miniszteren kívüli tagjai valóban segíteni akarnak, akkor miért nem teszik. Hangsúlyozta, dokumentálni tudja a kormány állandó időhúzását, a felújítás ügyében ugyanis eddig harminc írásos megkeresést intézett a kabinethez, ezek közül alig néhányra kapott - rendszerint kitérő - válaszokat.
Tarlós István - egyértelműen a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosra utalva, de a nevét egyszer sem kimondva - azt kérdezte, hogyan lehet hinni valakinek az őszinteségében, ha most azt mondja, mindent megtesz a metrófelújításért, korábban pedig hónapokig azt hangoztatta, hogy a főváros nem kaphat az uniós támogatásokból. Kiemelte, a magyar lakosság 18 százaléka él Budapesten, ahol a GDP mintegy 40 százalékát állítják elő, miközben az uniós támogatások alig több mint 3 százalékára számíthat. "Ez a város állítólag olimpiát akar rendezni, erre kössön valaki masnit!" - tette hozzá.
Tarlós István azt mondta, hogy a hajléktalanokat a nappali és éjszakai szállások mellett étkeztetési, lakhatási, foglalkoztatási és egészségügyi programok, szolgáltatások segítik. A közterületeken így csak azok élnek életvitelszerűen, akik elutasítják a segítséget - emelte ki, jelezve, hogy Budapesten 7535 hajléktalannak jut szálláshely.
Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti vezetője kijelentette: Budapesten senkinek nem kell azért az utcán maradnia télen, mert nincs elég szállás, és nem igaz az a sztereotípia sem, hogy ezek az intézmények veszélyesek, kilencvenkilenc százalékuk ugyanis biztonságos és tiszta.

– A tények a következők: az infra­struktúra-felújítás 137,5 milliárdján túl a kormány nem finanszíroz többletet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium legutóbbi, ismert levele szerint, a pótlóbuszokra kiírt szolgáltatásvásárlási tendert pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság érvénytelenítette…

– Nincs szó arról, hogy többletpénzre volna szükség az infrastruktúra-felújítást illetően. Az ma már bizonyos, hogy az állomások helyreállítására kalkulált mérnökárak nem olyan mértékben hibásak, mint amilyen ajánlatok érkeztek a munkálatokra, amelyek sem anyag, sem technológia sem volumen szempontjából nem támaszthatók alá. Ha erről lesz valamilyen egyeztetés, mindenkinek észhez kell térnie, mert az a cél, hogy minél előbb belefogjunk a kivitelezésbe. Információim szerint a mérnökárnál a négyes metró árait vették alapul. Van ember, aki úgy gondolná, hogy a négyes metró kivitelezői ráfizettek arra a munkára? Ami a buszpótlást illeti, jóformán értelme sincs annak, hogy beszéljünk róla. A főváros kiszállt a szolgáltatásvásárlásból, amit eredetileg sem mi akartunk, így ez a tétel számunkra a továbbiakban nem is téma.

– A Fővárosi Közgyűlés határozott arról, hogy nem szolgáltatásvásárlás útján, hanem a BKV saját állományából biztosítja a metrópótláshoz szükséges buszokat. Végigvihető csak BKV-buszokkal a folyamat?

– Ezzel kapcsolatban is elhangzott egy Kormányinfón, hogy ha az infrastruktúrát szakaszosan szeretnénk felújítani, akkor ebben is segítségünkre lesz majd Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kapitális szekunda neki. Látszik, hogy a tárcavezető nem műszaki ember, hiszen ebben akkor sem tudna „segíteni”, ha akarna. A felújítást műszakilag csak szakaszosan lehet megoldani, sehogy másképp. A tárcavezető mondatainak – azon kívül, hogy nyelvtanilag többé-kevésbé helyesek – semmi értelmük nincs. A BKK-nak és a BKV-nak van arra lehetősége, hogy biztosítsa a szükséges járműállományt is, noha ezek nem minden esetben lesznek új buszok. Még egyszer elmondom, habár ez mostanra a napnál is világosabb: nem Budapest erőltette a szolgáltatásvásárlást. Akik ezt tették, azoknak volt fél évük bebizonyítani, hogy van elegendő magyar csuklós busz, de most már ideje lenne bevallaniuk a miniszterelnöknek, hogy pontatlan információt adtak.

– Érkezett a kormány részéről bármilyen reakció arra, hogy a főváros kiszállt a szolgáltatásvásárlásból?

– Orbán Viktortól nem. De a többi nem is érdekelne.

– A már említett KDB-döntést többször nyilvánosan nevetségesnek nevezte és közgyűlési határozat született arról, hogy jogorvoslati eljárást kezdeményeznek az ügyben, „ha a feltételek adottak”. Elindult már a folyamat?

– Tekintettel arra, hogy az eljárásnak nem következménye, hogy nem tudunk kiszállni a szolgáltatásvásárlásból, vagyis egy esetleges új tender kiírásából, természetesen kezdeményezzük a jogorvoslati eljárás megindítását. Sokat nem szeretnék erről a kérdésről beszélni, hiszen engem sem bántott soha a KDB vezetője. A magánvéleményem viszont annyi, hogy az elnök két dolog közül választhatott: vagy nevetségessé teszi az egész döntőbizottsági eljárást, vagy kirúgatja magát. Ő az előbbi mellett döntött. Hiszen nem is azzal az indokkal semmisítette meg a tendert, amilyen indokkal kezdeményezték a felülvizsgálatot.

– Egyes ellenzéki vélemények szerint a kormány azért kezdett valamelyest kihátrálni a metrófelújítás mögül, mert a beruházás nem elég „látványos”. Nem szokása az ellenhangokra reagálni, de a tisztánlátás végett fejtse ki, összességében hogyan értékeli a folyamatot?

– Már nem szeretek találgatni. Persze vannak megérzéseim, amik vagy helyesek, vagy hamisak. Mindent egybevetve, azt, aki a kormánynak – akár a kormányon belülről is – azt tanácsolja, hogy ne költsön pénzt a hármas metróra, mert nem elég látványos, ha rajtam múlna, biztosan kirúgnám, mert minimális arányérzéke sincs. Ez a helyzet nemcsak a fővárosnak, hanem az engem támogató pártnak is kellemetlen. Tudomásul kell venni azt is, hogy a beruházás erőltetésével bár közvetetten, de a Fidesz–KDNP érdekeit is képviselem Budapesten, hiszen ennek a pártnak 2018-ban választást kell nyernie a fővárosban is. Éppen ezért csodálkozom azon, hogy a metró ügyében nem hallgatnak ránk. Majdnem negyedszázadnyi polgármesteri múlt áll mögöttem Budapesten, huszonhetedik éve dolgozom vezetőként a magyar önkormányzati rendszerben, és őslakosként is vannak ismereteim a városról. Vannak olyan esetek, amikor nem a látványosságra, hanem az ésszerűségre kell törekedni, ez most éppen egy olyan ügy. Ezek a szerelvények napi félmillió utast szállítanak, és már tizenöt éve fel kellett volna újítani a pályát, akár a négyes metró helyett is, ami sohasem lesz gazdaságos. Abban tehát nem tudok partner lenni, hogy különféle kommunikációs trükkökkel gúnyt űzzünk ebből a problémából.

– Találkozott Orbán Viktorral azóta, amióta ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja a folyamatot?

– Sajnálatosnak tartom, hogy van egy-két olyan ügy, amelynek kapcsán időről időre a miniszterelnökre kell hivatkoznom. Az természetes, hogy a kormányfő a főpolgármesterrel bizonyos időközönként egyes kérdésekben tárgyal, de az, hogy egy nyilvánvalóan szükséges beruházás megállításáról és a körülötte zajló zűrzavarkeltésről örökké a kormányfőhöz kell fordulnom, az nevetséges. Ez nem miniszterelnöki kategória. Szánalmasnak és szomorúnak tartom, hogy az élet ezt kényszeríti ki. Ez azonban nem Orbán Viktor és nem az én kritikám, hanem egy külső, harmadik vagy negyedik személyé. Ezzel kapcsolatban ne is kérdezzen mást, nem érdemes nevekkel dobálózni. Most már követelem, hogy fejezzék be ezt a cirkuszt. Az állomások felújítását illetően egyesek azon erőlködnek, hogy száz forint forrásból fizessünk ki százötven forintot. Ez vicc.

– Térjünk át a budapesti szuperkórház ügyére. Ebben az évben zajlik a tervezés, annyi viszont biztosnak tűnik, hogy a centrum Kelenföldön épül majd. Ezt illetően azonban többször is hangot adott nemtetszésének. Miért?

– Ebben a kérdésben hivatalosan sem a fővárosnak, sem a kerületeknek nincs kompetenciája, hiszen a kórházakat évekkel ezelőtt az állam magához vonta. Ennek ellenére egy Kormányinfón nagyon látványosan elhangzott, hogy a centrum helyszínét illetően megkérdezik majd a fővárost, a budapestieket és a kerületeket, ennek megfelelően pedig javaslatok is elhangzottak. A végeredménynek azonban ezekhez semmi köze. Szó nincs arról tehát, hogy Budapest bevonásával döntöttek volna. Ez megint valami gyenge felelősségelkenési kísérlet.

– Tehát ellenzi a véglegesnek tűnő helyszínt …

– Egyáltalán nem értek egyet vele. Mi és a kerületek még csak hasonló javaslatot sem tettünk, amellett érveltünk, hogy a centrum a Lipótmező–János kórház-tengelyen vagy attól északra épüljön. Ha mégis a déli autópálya mellé kerül egy központi kórház, akkor az tulajdonképp nem is a budapestieknek készül.

– Hol tart most a római-parti mobil gát terveztetése?

– Januárra engedélyes tervek várhatók, amelyekhez a szakértők minden létező kívánságot összevetnek a lehetőségekkel. Azt feleslegesnek tartom, hogy egyesek anélkül tüntetgetnek, hogy egyáltalán ismernék ezeket a dokumentumokat. Sok jóhiszemű embert vezettek félre, akik féltik a Római-partot, ám nekik azt üzenném, hogy ne aggódjanak.

– Az azért mindenki számára nyilvánvalónak tűnik, hogy akik a fákért tüntetnek, nem egy megalapozott szakmai koncepció alapján teszik azt…

– Ezeknek az akcióknak semmi közük a szakmaisághoz. Akik emögött állnak, néha megkérdeznek egy ellenzéki képviselőt, egy teljesen laikus, gyanútlan járókelőt, vagy metróügyben megszólaltatnak egy állítólagos közlekedési szakértőt. Ilyenkor viszont nem árt eldönteni, hogy komolyan beszélünk valamiről, vagy színházat csinálunk. Szögezzük le: attól még, mert valaki közlekedési végzettségű és dolgozik valahol, egyáltalán nem biztos, hogy a konkrét problémát is ismeri. Annak pedig, hogy ennek alapján legyártanak egy műsort, lehetőleg valami látványosan negatív címmel, ami a közvéleményt meghökkenti és megrémíti, semmi értelme, hiszen a valósághoz alig van köze. Ugyanez a jelenség figyelhető meg az árvízvédelemnél is.

– Miért döntött akkor mégis úgy, hogy ismét felülvizsgálja a Nánási úti nyomvonal lehetőségét, amit éppen a tiltakozók erőltetnek?

– Tisztázzuk, egyesek nem hajlandók azt leírni, hogy az általunk most preferált parti nyomvonalat támogatta annak idején a Demszky-féle városvezetés is, nyilván nem véletlenül. Képzelje magát a székembe. Tegyük fel, hogy jön egy borzasztó árvíz, ami az állítólagos hullámtérben mindent elmos, nem csak azokat az építményeket, amik sokaknak nem tetszenek, hanem mindent tönkretesz. Majd nekem szegezik a kérdést, hogy miért bíráltam felül önkényesen azt a verziót, amit minden felelős szakmai szervezet, az előző városvezetés és a kerület is támogatott. Akkor mit fogok mondani? Könnyű olyan embereknek szervezkedni és uszítani a közvéleményt, akiknek semmi felelősségük nincs, ráadásul rengeteg tényt és körülményt nem is ismernek vagy meghamisítanak. Általuk kinevezett, felelősség nélküli „szakértőkre” hivatkoznak. Ha viszont nagy baj történne, higgye el, hogy ezek az emberek feltartott kézzel hangsúlyoznák, hogy ők csak tanácsot adtak, miért fogadtuk el. A Nánási úti nyomvonal kérdését azért vettük újra elő, hogy lássák a félrevezetett emberek is, mit jelent pontosan az a változat. Nem pedig azért, mert bármiből ki akarnánk hátrálni.

– Áttérve a Fővárosi Közgyűlés munkájára, éppen a fentebb taglalt témák kapcsán vannak éles hangvételű viták is. Hogyan értékeli a munkát, mennyire tud jobban együttműködni a testület úgy, hogy már nincsenek frakciók?

– Be kell vallanom, eleinte tartottam attól, hogy a kerületi polgármesterek bekerüljenek a közgyűlésbe, de kellemesen csalódtam. Az ellenzékkel kapcsolatban pedig Tokody Marcell jobbikos képviselővel abszolút együtt lehet működni szakmai alapon, az LMP-s képviselő szintén nem kifejezetten destruktív magatartást tanúsít. A szocialisták közül ide sorolhatók azok a képviselők is, akik a Demszky-féle városvezetésnek még nem voltak tagjai. Nem megnevezve őket viszont van azért egy-két képviselő, akiknek nem tudom elfogadni a hozzáállását. Ők sok éven át meghatározó tagjai voltak ennek a testületnek, ennek ellenére valamennyi korábbi súlyos mulasztásért ők verik a leghangosabban a dobokat. Nekik erre nincs erkölcsi alapjuk. Körülbelül három emberről van szó, akik a közgyűlési viták hatvan–hetven százalékát lefedik a képmutató hozzászólásaikkal. Ez nekem akkor sem szimpatikus, ha időnként kimondanak részigazságokat. Lehet a „visszamutogatás” miatt hisztériázni, de a mi nehézségeink jelentős része pont az ő mulasztásaikból eredeztethető, a hülye is tudja, hogy így van. Arról pedig sokkal kevesebb szó esik, mennyi pozitív változás tanúi lehetünk a fővárosban 2010 óta, épp a jelenlegi városvezetés és a jelenlegi kormány munkája következtében.