Kétszázmilliárdnyi friss tőke érkezett

– Két nagy hitelminősítőnél már jók vagyunk, a Moody’s pedig ezen a héten teszi közzé friss vizsgálatának eredményét Magyarországgal kapcsolatban. Mire számít?

– A Fitch Ratings és a Standard & Poor’s (S&P) döntései után várhatóan a Moody’s is befektetésre ajánlja a magyar adósságbesorolást. Inkább az lenne a meglepő, ha a harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő nem követné a folyamatot, vagyis náluk is valószínű a felminősítés.

– Mekkora tőke mozdult meg a második felminősítéssel hazánk felé?

– Pontos szám nincs arra vonatkozólag, hogy csak és kizárólag a Standard & Poor’s felminősítése miatt vásároltak forintalapú állampapírokat a külföldi befektetők, azonban a korábbi, külföldi befektetőknél lévő 3500 milliárd forintos állomány 3700 milliárd forintra emelkedett szeptember közepe óta.

– A Morgan Stanley úgy számolt, ha a Moody’s is visszaemeli hazánkat a befektetésre ajánlott kategóriába, akkor további ötvenmilliárd forintnyi tőke mozdulhat meg irányunkba. Osztja ezt a prognózist?

– Az ÁKK nem piaci elemző cég, ugyanakkor sokkal inkább presztízsértékű lehet az, ha mindhárom nagy hitelminősítő elismeri, hogy Magyarország befektetésre ajánlott.

– De az említett kétszázmilliárdos növekmény mégiscsak jelez valamit.

– A kedvező hatások egyértelműek, nőtt a külföldi befektetők magyar kötvényállománya, amely azt is jelzi, hogy felülteljesítők voltak a magyar állampapírok. Sokkszerű hatás, pozitív értelemben, azért nem következett be, mert a piac az utóbbi években már beárazta ezeket a hitelminősítői döntéseket.

– Azért mégis könnyebb így finanszírozni az adósságot, nem?

– Nem könnyebb, hanem olcsóbb. Ugyanis a felminősítések hatására csökkennek a hozamok mind a forintalapú, mind pedig a devizakötvényeknél, vagyis olcsóbb finanszírozni a magyar államot.

– Ha már devizakötvény: a bóvli alóli „mentesítés” mennyiben növeli a mozgásteret egy esetleges kibocsátás kapcsán?

– Tény, hogy a befektetésre ajánlott hitelminősítések birtokában ismét bocsáthat ki devizakötvényt Magyarország. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a devizában való eladósodás olcsóbb, ugyanakkor kockázatosabb is. Ezért fontos továbbra is belföldi, forintalapú kibocsátás.

– Jövőre két-három milliárd euró lejáró adósságot kell megújítaniuk. Mi erre az elképzelésük?

– A 2017-es éves finanszírozási tervet az év végén hozzuk nyilvánosságra, úgyhogy ezzel kapcsolatos konkrétumot most nem tudok elárulni.

– S azt elárulja, mi lehet a legvalószínűbb deviza?

– Amennyiben tényleg sor kerül devizakötvény-kibocsátásra 2017-ben, a legvalószínűbb forgatókönyv továbbra is az euróalapú kötvény – tekintettel a meglévő erős gazdasági kapcsolatunkra az eurózóna tagállamaival.

– Elvileg megúszhatják devizakötvény nélkül?

– Elméletileg igen, elég rápillantani a 2016-os évre, hiszen kétszer ekkora, több mint 1500 milliárd forintos devizaadósságot kellett megújítania Magyarországnak, s ezt nagyrészt sikerült forintból fedezni.

– Forint vagy deviza: ez a kérdés?

– Az állam finanszírozási szerkezetének alakításában lezárult egy korszak, és az elmúlt időben kialakult gyakorlat marad meghatározó. Miként utaltam rá: a belföldi, forintalapú kibocsátás marad a fókuszban a jövőben is, amelyben a lakosságnak kiemelt szerep jut. A hitelminősítői feljavítás azonban kétségtelenül olcsóbbá teszi a nemzetközi piacokon a forrásszerzést, vagyis a devizában történő eladósodás olcsóbbá válhat.

– Mik lettek a „korszakos” eredmények?

– Historikusan alacsony szintre, az eddigi lépések eredményeként huszonhat százalékra csökkent a devizahányad a teljes államadósságban, amely az év végére – az alaptörvény előírásának megfelelően – a bruttó nemzeti termék (GDP) 73-74 százalékára mérséklődhet.

– Az Európai Unió statisztikai hivatala a napokban publikálta jelentését a kontinens államadósságának alakulásáról. Mit olvas ki belőle?

– Egyfelől az év közbeni „helyezésekre” nem különösebben figyelnek a befektetők, másfelől pedig pozitív folyamatot ábrázolnak az Eurostat statisztikái. Magyarország GDP-arányos államadóssága a második negyedév végéig 75,6 százalékra csökkent az előző negyedévi 77,2 százalékról. Eközben a GDP-arányos államadósság a második negyedév végén az unió egészében 84,3 százalék volt az első negyedév végi 84,5 százalékkal szemben, az eurózónában pedig 91,3 százalékról 91,2 százalékra csökkent.

– Akkor büszkék lehetünk?

– Negyedéves összevetésben az EU tizenhárom tagállamában nőtt, míg tizenöt tagországban csökkent az államadósság. A legnagyobb mértékben Finnországban (mínusz 2,7 százalék), Írországban (mínusz 2,6 százalék) és Magyarországon (mínusz 1,6 százalék) csökkent az államadósság az éves gazdasági teljesítmény, vagyis a bruttó nemzeti termék arányában.