„Garantált járványügyi biztonság”

A fejlett világ egészségügyi rendszereinek egyik legnagyobb kihívása a kórházi fertőzések növekvő száma a tiszti főorvos szerint

Jobbágyi Zsófia – 2016.10.27. 00:53 –

A szocializmus idején mindenről az állam gondoskodott, az egyén nem volt felelős semmiért, ám tudomásul kell venni, hogy ez mára megváltozott, legalább a saját egészségéért mindenki felelős – mondta lapunknak Szentes Tamás, amikor arról kérdeztük, miért nincs beépülve a magyar lakosság gondolkodásmódjába a megelőzés fogalma. Az országos tiszti főorvos beszélt a kórházi fertőzésekről, a szűrőprogramokról és az esetlegesen bekövetkező vészhelyzetek kezeléséről is.

Szentes Tamás 20161027Szentes Tamás: Kiemelkedő a magyar kötelező védőoltási rendszer (Fotó: Varga Imre)

– Huszonöt éves az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, azaz az ÁNTSZ. Hogyan értékeli ezt az időszakot, honnan hová jutottak el?

– Pontosan huszonöt évvel ezelőtt arra a fejlődési útra tértünk vissza, amely a magyar egészségügyi ellátórendszer szempontjából a legsikeresebb volt, és amelyet a két világháború között a Bethlen-kormány indított el. Akkor a tisztiorvosi szolgálatot az 1925-ben alapított Országos Közegészségügyi Intézet – mint közegészségügyi és járványügyi technológiai szolgáltató - és a Zöldkeresztes Egészségügyi Mozgalom – mint népegészségügyi szolgáltató – egyesítéséből hozták létre, a kor talán legkorszerűbb egészségügyi háttérintézményeként. Ennek mintájára alakította ki több ország is a saját rendszerét Európában, de például Kína is. A konstrukció adaptációjával huszonöt évvel ezelőtt egy olyan organikus fejlődési útra sikerült visszatérni, amely azóta is a legstabilabb és leghatékonyabb területe a magyar egészségügyi irányításnak. Az elmúlt két és fél évtized sikerei közül kiemelkedő a magyar kötelező védőoltási rendszer, amelynek hatékonyságáról az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is elismerően nyilatkozott.

– És a szűrési programok?

– A méhnyak- és emlőszűrés, valamint a most kezdődő vastagbélszűrés elindította azt a folyamatot, amely a hazai lakosság születéskor várható élettartamában felzárkózást jelenthet az európai élmezőnyhöz. Ezen túl pedig az ÁNTSZ működése jelenti a garanciát az ország közegészségügyi, járványügyi és egészségügyi ellátásbiztonságára. Valamennyi kiemelt járványügyi jelentőségű kórokozó esetében az ÁNTSZ Országos Epidemiológiai Központja az országban az egyetlen laboratóriumi vizsgálóhely, Közép-Európa egyetlen járványügyi célból működő szkafanderes biztonsági laboratóriuma ugyanis itt működik - egyébként ebből a kontinensen mindössze öt van. Ezzel Magyarország európai szinten is jelentősen hozzájárul a járványügyi biztonsághoz, s ez teszi lehetővé Magyarország számára a járványügyi területen speciális és veszélyes kórokozók idejében történő azonosítását és az ehhez szorosan kapcsolódó járványügyi felügyeleti tevékenységet. A megújított vízbiztonsági laborunk pedig többek közt hazai ivóvízbázisaink megőrzésének garanciája.

– Az utóbbi időben sok szó esett a kórházi fertőzésekről, s az erről kialakult vitát a közbeszédben Dénes Tamás korábbi rezidenselnök nyilatkozata váltotta ki. Ő azt mondta egy interjúban, hogy ilyen típusú fertőzésekben évente háromezren halnak meg. Mit lehet tudni pontosan ezekről az adatokról? Milyen típusú fertőzésekről beszélünk?

– A fejlett világ egészségügyi rendszereinek egyik legnagyobb kihívása az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó, úgynevezett nosocomiális fertőzések növekvő száma. Ennek a jelenségnek több oka van. Egyrészt az ellátórendszer egyre súlyosabb betegek kezelésére, gyógyítására kínál esélyt, viszont a legyengült állapotban lévő, károsodott immunrendszerű betegek fogékonyabbak a fertőzésekre és nehezebben birkóznak meg velük. Emellett gond az is, hogy növekszik az antibiotikumos kezelésnek ellenálló baktériumok száma, amelyek gyakran egymásnak adják át az ellenállás képességét. Sok esetben pedig az antibiotikumos kezelésnek a következménye, hogy a normál bélflórát adó baktériumok egy része elpusztul, és emiatt bizonyos baktériumok jobban tudnak szaporodni, s betegséget idéznek elő. Ez a realitás, mint ahogy az is, hogy Magyarországon szerencsére biztonságban vannak a betegek.

– Mégis vannak esetek.

– Igen, de kórházi fertőzésekről szóló mutatóink jobbak az európai átlagnál, és az utóbbi években is sikerült javítani az adatokat azzal, hogy öt százalékkal tudtuk csökkenteni az előfordulás gyakoriságát. Az utóbbi hónapokban jelentős sajtónyilvánosságot kapott a GOKI-ban kialakult véráramfertőzések ügye, ám sikerült tisztázni a hátteret, a speciális kialakulási mechanizmust, amely az összes körülményt figyelembe véve a maga nemében egyedi. Ennek megfelelően elkészült az az eljárásrend, amely a hasonló járványügyi események megelőzését szolgálja. Összességében tehát kijelenthető, hogy bár minden egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést nem lehet teljesen kiküszöbölni, a mi felelősségünk abban áll, hogy kövessük a változásokat, és azokat alkalmazni is tudjuk.

– Mi az ÁNTSZ programja a fertőzések mérséklésére?

– Az ÁNTSZ eljárása három pilléren nyugszik. Kiépítettünk egy kötelező adatszolgáltatásra épülő megfigyelő- és nyilvántartó rendszert, amely az előforduló fertőzések nyomon követését teszi lehetővé, biztosítva a gyors és célzott beavatkozás lehetőségét, valamint a rövid és középtávú stratégia érvényesíthetőségét. Magas szinten működő járványügyi laborunk biztosítja a kórokozók biztonságos és pontos azonosíthatóságát. A járványügyi események kivizsgálására és a kontrollintézkedések megtervezésére, végrehajtására országos szinten is szükséges a megfelelő kapacitásokat és képességeket biztosítani. Ezen túlmenően pedig az egészségügyi szolgáltatókat módszertani útmutatókkal segítjük, ami lehetővé teszi a leghatékonyabb gyakorlat bevezetését a magyar kórházakban, amellyel ezek a fertőzések elkerülhetők vagy kezelhetők. Az idén minden eddiginél több, hat módszertani levelet adtunk ki, illetve újítottunk meg, s ezek a kórházi fertőzések megelőzését, kezelését támogatják. A helyes gyakorlatot azonban ellenőrizni is kell, és ezt kiemelt feladatként kezeljük.

– Megtörtént az idén a hetedik osztályos lányok ingyenes méhnyakrák elleni oltása. Eddig 76,1 százalékuk élt a lehetőséggel. Milyen javulást várnak a programtól a megbetegedések számát tekintve? Mikorra lesz az ingyenes oltásoknak mérhető eredményük?

– Pontosítanék, a méhnyakrák elleni védőoltások jelenleg folyamatban vannak, és a 76,1 százalék előzetes adat Az oltóanyag a méhnyakrák kialakulását, a fertőzések többségét okozó törzsek ellen véd, és a méhnyakrák kialakulásának a kockázatát több mint kilencven százalékkal képes csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy az érintett korosztályban hozzávetőleg háromszáznegyven életet sikerül megmenteni az oltással, és nyolcszáz fölöttire becsülhető azoknak a száma, akiknél nem alakul ki a daganat. Tekintettel arra, hogy ez a daganattípus a fiatal felnőtt korosztályt érinti, a hatása hozzávetőlegesen tizenöt év múlva kezd majd beérni.

– A magyar lakosság gondolkodásmódjában a megelőzés, ezen belül is a rendszeres szűrővizsgálat nincs beépülve. Ezt hazai sajátosságnak látja, vagy általános jelenségnek?

– Sajnos természetes, hogy nincs beépülve. A szocializmus idején mindenről az állam gondoskodott, az egyén nem volt felelős semmiért, ám tudomásul kell venni, hogy a saját egészségéért mindenki felelős. Ennek része, hogy kerüljük azokat a kockázatokat, amelyek betegséget okozhatnak. Ne dohányozzunk, táplálkozzunk egészségesen, ne szennyezzük a környezetünket, ahol lehet, éljünk a betegségek korai felismerésének lehetőségével, vegyünk részt a szűrővizsgálatokon, és ha már kialakult a betegség, kezeljük megfelelően. Ezek mellett persze ott van az állam felelőssége is, vagyis az embereket ösztönözni kell arra, hogy tegyenek az egészségükért, mert a szokások ebben a tekintetben is lassan változnak. Ehhez kapcsolódóan tervezzük, hogy novembertől ismét szolgálatba állítjuk az az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szűrőkamionját, ezzel is erősítve az egészségtudatos gondolkodást. Most elsősorban a bőrrák szűrésére koncentrálunk, ez egyébként az egyik legfontosabb programunk az ősszel.

– Sajnos hazánkban is egyre aktuálisabbá válik a migránsválsággal összefüggésben a lehetséges válsághelyzetek kezelése. Hogyan készül fel az ÁNTSZ egy ilyen eshetőségre?

– A migránsválsággal Európában is növekedtek a kockázatok, s ez az ÁNTSZ tekintetében a közegészségügyi, járványügyi és az egészségügyi szolgáltatások biztonságos megvalósításának magas szintjét teszi szükségessé. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ugyanis a magyar rendszer komplex kockázatkezelést biztosít, az OTH és az irányítása alatt működő országos intézetek integrált egységével. A közegészségügyi és járványügyi biztonságot magas szintű technológiai szolgáltatásokra és szakértői háttérre tudjuk építeni, s ez kimagasló színvonalú Európában. Ehhez rendelt igazgatási és hatósági jogosítványaink az OTH-ban pedig lehetővé teszik az azonnali reagálást, a szükséges intézkedések hatékony megvalósítását és számonkérhetőségét. Az eszközrendszert teljessé pedig az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet hatékony működése teszi, ugyanis krízis esetén a stratégiai tartalékok mobilizálásával tudjuk az egészségügyi válsághelyzeteket kezelni, biztosítani a szolgáltatásokat ott és abban az időben, amikor arra szükség van. Ez összetett és hatékony, célszerűen felépülő rendszer. A funkciók szigorú rendben kapcsolódnak egymáshoz, és biztosítják a kríziskezelés képességét.

– Többször alakult ki vita arról, hogy a bevándorlás jár-e ránk nézve reális járványügyi vagy egészségügyi kockázattal vagy sem. Mik a tények?

– Régebben elhangzottak olyan kijelentések, hogy a migráció nem jelent járványügyi kockázatot az érintett európai országok számára. Ezzel az állítással már csak azért sem értek egyet, mert a mi célunk nem a lakosság megnyugtatása, akár a megtévesztése árán is, hanem a reális kockázatok kezelése. Az egyik legnépesebb migránspopulációt adó országban például a tbc harmincszor gyakrabban fordul elő, mint nálunk, vagy gyakoribb a HIV, bizonyos fertőző májgyulladást okozó vírusok előfordulása, nem beszélve olyan fertőző betegségekről, amelyek már Magyarországon nem vagy csak minimális számban fordulnak elő a kötelezően használt védőoltásoknak köszönhetően. Ezekről a kockázatokról tudnunk kell, és fel kell készülnünk rájuk. Hármas célt kell megvalósítanunk. Meg kell védenünk azokat, akik kontaktusba kerülhetnek a migránsokkal, elsősorban a határvédelmet ellátó, befogadó állomásokon dolgozó embereket. Meg kell védenünk Magyarország lakosságát ezektől a fertőző betegségektől, és ellátást kell biztosítanunk az ezekben a betegségekben szenvedő migránsoknak. Ezt a hármas célt jól szervezett munkával, célzott szűrővizsgálatokkal, megfelelő védőoltásokkal és a szükséges ellátással tudjuk elérni.