Valószerűbbé tenni a forradalmat

Radio_56: Az előadás alkotói szeretnék iskolákba is elvinni az egykori résztvevőkkel és fiatal zenészekkel készült előadást

Forgách Kinga – 2016.10.21. 01:19 –

A Hadik Kávéház és környéke – a Műegyetemhez való közelsége révén – az egyik központi helyszín volt az 1956-os forradalom és szabadságharc idején. Ezért is döntött úgy a Hadik irodalmi szalonja, hogy az idén ősszel több programmal is készül a hatvan évvel ezelőtti eseményekre. Szerda este a CAFe Budapest fesztiválon bemutatott Radio_56 című előadás alkotóit hívták meg a kávézóba, hogy meséljenek a rendhagyó zenés-irodalmi program létrejöttéről és ötvenhathoz fűződő viszonyukról.

Miért válik hőssé egy hétköznapi ember? Kiket ragad magával a forradalom lendülete? Hatvan évvel ezelőtt, 1956. október 23-án sokan nem sejthették még a reggeli órákban, hogy este akár még fegyvert is fogva kelnek fel az elnyomás ellen. A Radio_56 olyan zenei és irodalmi produkció, amely a forradalom eseményeiben aktívan is részt vevő tanúk, illetve megzenésített ötvenhatos témájú versek segítségével próbálja közelebb hozni a fiatalokhoz a szabadságharc történéseit. A produkciót október 15-én mutatták be a Bálna Budapestben, az alkotókkal az előadás után néhány nappal Juhász Anna beszélgetett a Hadik Irodalmi Szalonban.

Mint a szerda esti eseményen Horváth Balázs rendező megfogalmazta, a rendezvényhez egy dokumentumfilmet is készítettek, amelyben heten mesélik el emlékeiket a szabadságharcban való szerepvállalásukról, illetve annak következményeiről. Balás-Piri László, Dózsa László, Regéczy-Nagy László, Wittner Mária, Trencsényi László, Hajdú Szabolcs és Varga János beszél a felvételeken az október 23-i eseményekről és az azt követő meghurcoltatásokról. Az alkotók a róluk készült dokumentumfilm köré szervezték meg a koncertet és megemlékezést, amelyen többek között olyan ötvenhatos témájú verseket zenésítettek meg, mint Márai Sándor Mennyből az angyal vagy Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című költeménye. A rendező a rendhagyó program kapcsán arról is beszélt, hogy a filmben minden tanúnak ugyanazokat a kérdéseket tették fel, s a válaszok alapján tíz epizódra osztották azt. A dalok az előadáson az egyes részek között szólaltak meg.

Az esten a koncert néhány szereplője is részt vett, ők a saját családtörténetük kapcsán fogalmazták meg az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó érzéseiket. Németh Juci például arról mesélt, hogy felmenői az osztrák határhoz közel, Kapuváron laktak, így ők elsősorban a nyugat felé menekülők révén tudtak a budapesti történésekről. Az énekes egyébként Szabó Lőrinc Meglepetések című versét dolgozta fel az előadáshoz, amellyel, mint mondta, nem volt könnyű megbirkóznia.

Abban egyébként mind a szereplők, mind az alkotók egyetértettek, hogy ezt a kikerülhetetlen történelmi eseményt kézzelfoghatóbbá és valószerűbbé kell tenni azok számára, akik nem élték át. Mint mondták, mindannyiukban átértékelődött az iskolában szerzett tudás, mialatt ezen a programon dolgoztak. „Jó lenne, ha ezt az előadást el tudnánk vinni iskolákba, érdekes lehetne beépíteni a tananyagba vagy a megemlékezésekbe” – mondta a koncert producere, Takács Tamás is. Az est Juhász Ferenc Tékozló ország című versének legtöbbet idézett soraival zárult: „Ha kell, hát százszor újrakezdjük, vállalva ezt a legszebb küldetést, / Mert a szabadság a legtöbb, amit adhat magának az emberiség.”