Szuperkórházak ideje a fővárosban

Nem kapott hivatalos dokumentumot a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) a fővárosi egészségügyi fejlesztési koncepció részleteiről véleményezésre, ezért az elnökség nem is tárgyalt róla – tudatta lapunkkal a testület, amelytől a kormányzati szereplőknek a tervezett „szuperkórházzal” kapcsolatos kijelentéseire kértünk reakciót.

Az emberi erőforrások minisztere korábban az Indexnek adott interjúban közölte, heteken belül végleges döntés születik a helyszínről, amiből a végére két lehetséges „befutó” maradt, mindkettő a Kelenföldi pályaudvar környékén. Közölte azt is, tizenöt helyszínt kellett nagyon alaposan megvizsgálniuk, a közlekedési szempontoktól kezdve egészen az ingatlanspekulációra gyakorolt hatásukig. Balog Zoltán a hétvégén a közrádióban arról beszélt, az M1–M7-es autópályához közeli, Dobogó elnevezésű területen valósulhat meg a nagyszabású fejlesztés.

A korábban felmerült lehetséges helyszínek között mindegyiknél valószínűbbnek tűnt egyébként már eddig is a kelenföldi centrum kiválasztása, amelyben sok egyéb más szempont mellett szerepet játszhat a 4-es metró utasszámnövelési szándéka is. Ismeretes, a dugódíj kényszerű bevezetésének egyik feltétele a P+R parkolórendszer kiépítése is, Kelenföldön pedig már a negyedik ilyen parkoló kialakításába is belefogtak, így a 4-es metró végállomás térségében négy helyszínen ezerötszáz új parkolóhely létesül. A közlekedési szempontokon túl a lehető legtöbb szakmát tömörítő kórházkomplexum Buda egészségügyi ellátásának kiegyenlítettségéhez is hozzájárulna.

A helyszín kiválasztásáról Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is többször beszélt, legutóbb múlt csütörtökön. Szerinte jövőre már el kell kezdeni az építkezést.

Tehát, ahogy azt már korábban is tudni lehetett, mindenképp a Kelenföldi pályaudvar közelében építik meg a dél-budai egészségügyi centrumot, amely egy több mint ezerágyas intézmény lesz. Kiderült az is, a beruházás tervezői munkájának előkészítésével a kormány Noll Tamás építészt kívánja megbízni.

Szintén a kormány határoz majd arról, hogy a másik, az észak-budai szuperkórháznak hol lesz a helye. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár korábban erről úgy nyilatkozott, Budapesten legalább három hasonló intézményre van szükség, ahol „az év minden napján, minden ellátási szinten van felvétel”. Úgy értékelte, Budán két főkórháznak is lenne jogosultsága: egy központinak, ami az Északkelet-Dunántúlt is ellátja – hiszen az ott lakók a BAH-csomópont környékén érik el Budapestet –, továbbá egy másik centrumnak is, ami a Közép-budai-hegység kapacitását „fedi le”.

Szintén kérdéses az új Sportkórház helyszíne is, amelyet Ónodi-Szűcs Zoltán „jól felszerelt diagnosztikai központok közelében” tud elképzelni. A költözésre azért van szükség, mert a Sportkórház jelenlegi területét a Testnevelési Egyetem budai campusa kapta meg, a terepet 2017. június 30-ig kell elhagynia az Országos Sportegészségügyi Intézetnek.

Szintén a fővárosi egészségügyi fejlesztésekhez kapcsolódik az az elfogadásra váró javaslat, amely az egyetemi kórházakról szól, s amelyre hivatkozva, legalábbis egyes sajtóértesülések szerint, a most kétezer-kétszáz ágyas Semmelweis Egyetem nyolcezer ágyas „gigaintézménnyé” válhat. A fővárosi egészségügy állítólag kormányzati belharc terepévé vált: az oktatási és az egészségügyi államtitkár kórházfejlesztési koncep­ciója áll szemben egymással. A Magyar Idők mindenesetre a napokban arról cikkezett, hogy a bővített SOTE-intézmény lenne az ötödik budapesti „szuperkórház”, melyhez a Szent János kórház egy részét is hozzácsatolnák. A téma kapcsán Balog Zoltán nemrég úgy nyilatkozott, a kormány már döntött a Semmelweis Egyetem infrastruktúrájának huszonegyedik századi szintű megújításáról, amely a gyermekklinikával indul. A most két rossz állapotú pesti bérházban működő gyermekklinika zöldmezős beruházás keretében Budán működhetne tovább, Pesten pedig a gyermekellátást a Heim Pál kórház végezné, ahol már korábban is komoly fejlesztések történtek.