Elkaszálták a pszichológuskamarát, egyelőre nem tárgyalhat róla a Ház

Lényegében megerősítette lapunk korábbi információját Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára, amikor egy parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszában tudatta: mivel az érintett ágazatok véleményét „súlyozottan kell figyelembe venni”, a Magyar Pszichológus Kamara létrehozását célzó törvénytervezet, legalábbis az eddig megismert formájában, nem kerül a parlament elé. A klinikai szakpszichológiai szakterület minőségügyi szakmai vezetői posztját is betöltő Urbán Éva szakpszichológus lapunknak korábban úgy nyilatkozott, a széles körű szakmai egyeztetés hiánya, a hazai jogrenddel való többszörös ütközése, így például a kettős kamarai tagság alkotmányos tilalmának figyelmen kívül hagyása, továbbá a társszakmákkal való konfliktuskeltés miatt sokadszorra bukott meg a testület létrehozásáról szóló előterjesztés. Az Emmi által jegyzett javaslatot már többször átdolgozták, ám a kodifikációért felelős Igazságügyi Minisztérium a legutóbbi, augusztusi egyeztetésen is alkalmatlannak tartotta, hogy annak alapján hozzák létre a kamarát.

A több támogatót is maga mögött tudó tervezetet ellenző szervezetek véleménye, hogy az úgynevezett „sarlatánok” kiszűrésére nem lenne alkalmas a tervezett, kötelező tagságot előíró testület. Általános, nemcsak a pszichológusokat, hanem más szakmákat, hivatásokat is érintő, össztársadalmi választ igénylő problémáról van ugyanis szó, ezzel kapcsolatban hatásosabb lehetne egy átfogó tájékoztató kampány és akár a büntető törvénykönyv szigorítása a magukat hamisan gyógyítóként feltüntetők szankcionálása érdekében – hangzik az érvük.

Rétvári mostani tájékoztatásában felidézte: a kamara felállítását a Magyar Pszichológiai Társaság, „mint a szakterület nagy múltú és elismert, tudományos célú testülete” a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesületével egyetértésben kezdeményezte. A javaslathoz azonban „rekordmennyiségű észrevétel érkezett”, számos szakmai és civil szervezet, más ágazatok, felsőoktatási intézmények és kormányzati szervek is részletes véleményt fűztek az előterjesztéshez. Ezek feldolgozása céljából munkacsoport létrehozása vált szükségessé – jelentette be az államtitkár, a jobbikos Hegedüs Lorántné és Sneider Tamás képviselők érdeklődésére.

Válaszában az államtitkár tételesen kitért arra, a létrehozandó kamara által szabályozott tevékenységek mely ágazatokat érintik: egészségügy, köznevelés, igazságügy, továbbá munkapszichológiai és sportpszichológiai tevékenység, illetve krízis- és katasztrófapszichológia, különböző alkalmassági vizsgálatok és tanácsadó pszichológiai tevékenység. Márpedig valamennyi érintett terület meglátásait figyelembe kell venni, hogy megfelelő szabályozást lehessen kialakítani, ezért „egyes – főképp a központi kormányzati szervek oldaláról – érkezett vélemények további ágazatközi egyeztetést igényelnek, mely jelenleg is zajlik annak érdekében, hogy a korábban nyilvánosságra hozott javaslat elnyerje végső formáját és benyújtható legyen az Országgyűlésnek” – olvasható az államtitkári válaszban.

További érv lehet az eddigi tervekkel szemben, hogy az önálló pszichológusi testület létrehozását célzó, egyébként évek óta napirenden lévő elképzelés a hatályos jogi szabályozással ráadásul ellentétes struktúrát hozna létre – magyarázta lapunknak Urbán Éva. A magyar kamarai szabályozás közös rendező elve a tevékenység, vagyis hivatásrendi és nem úgynevezett diplomaalapú kamarák működnek hazánkban. A klinikai szakpszichológusok számára most is kötelező az egészségügyi ágazati kamarai rendszer részét képező Magyar Orvosi Kamarába (MOK) tartozni. Tavaly ráadásul létrejött az önálló jogi személyiséggel rendelkező MOK Diplomások Területei Szervezete, amely a klinikai szakpszichológusok érdekvédelmi szerve. Ez utóbbi a közelmúltban zajló egészségügyi ágazati bértárgyalásokon sikerrel tudta képviselni az érintettek érdekeit, ennek eredményeként kiterjesztették rájuk a szakorvosi bértáblát és a százezer forintos, kétlépcsős béremelést – hívta fel a figyelmet a szakember. A konkrét tervezetet elutasítók ugyanakkor úgy vélik, a pszichológia alkalmazott területeinek megfelelő ágazati kamarákat lenne érdemes létrehozni azért, hogy a szakma sokoldalúságát kifejező speciális etikai szabályokat, protokollokat és a közvetlen érdekvédelmet meg lehessen valósítani. Az államtitkári parlamenti tájékoztatás alapján elképzelhető, hogy ebbe az irányba mozdulnak el a végleges keretek kialakításáról szóló egyeztetések.

Elhatárolódás az áltudományoktól

A Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesületének alapszabályban foglalt célkitűzése a kamara létrehozása, s ezen fáradozik az egyesület és elődei huszonhét éve – olvasható Magyar Pszichológus Kamarát támogatók internetes oldalán. Mint írják, szeretnék a szakma társadalmi presztízsét emelni, „megerősíteni a kapcsolatot a társszakmákkal a szakmák metszéspontjain, és világossá tenni az elhatárolásokat az áltudományoktól”. A jogszabálytervezet előkészítésében mások mellett részt vevő Bagdy Emőke pszichológusprofesszor korábban úgy nyilatkozott, „döbbenetesen egybehangzó szakmai közakarat” alakult ki a kamara szükségességéről.