Milliók ellenzik a CETA-egyezményt

Szabó Marcel (Fotó: Varga Imre)

– Az Országgyűlés a hétfői bizottsági ülésén élesen kritizálta az Európai Unió és Kanada között megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírását. Mi a problémája vele?

– Több is van, a legfontosabb, az egyezmény sarokköve a benne lévő választottbíráskodási rendszer. A kérdés az: engedjük-e, hogy olyan, választott bírákból álló testület döntsön a jogvitákról, amelyben a bírák nem felelnek meg a kiválasztásukkal kapcsolatos uniós és magyar elveknek.

– Az egyezmény egy, az eredetitől eltérő, új, puhított bírósági fórumot vezetne be, ahol állandó bírák ülnek, nem a beruházó társaságok által választottak.

– Igen, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint puhított, de nekünk nem az eredeti elképzelés a mérce, hanem a Kanadával most fennálló rendszer. A mostani szerint egy jogvita esetén a kanadai és a magyar fél felkérhet egy-egy választott bírót, ezért a testületben van a magyar jogi érvelésre érzékeny tag. A CETA esetében azonban Kanada és az unió jelöli a bírákat, így feltehetőleg magyar bíró nem lesz, és a magyar érdekekre nem túl érzékeny tagok közül választhatunk. Ráadásul a bírák a nemzetközi befektetési jog szakértői lesznek. Van egy mondás: „kalapáccsal a kezében az ember mindent szögnek lát”. A befektetési szakértők csak a befektetést látják, a környezetvédelmi, egészségügyi érveket kevésbé.

– Akkor miért került az egyezménybe ez a rendszer?

– Az első ilyen rendszert egy német–pakisztáni szabadkereskedelmi szerződésnél használták. Ott természetes volt, hogy a német befektetőket kiemelték a pakisztáni joghatóság alól. De az unió tagjai és Kanada is jogállamok, nincs szükség eltérő bíróságfórumra, jól működnek a nemzeti bíróságok.

– Több fórumon javasolta: hazánk forduljon az EU bíróságához, hogy vizsgálja meg a CETA bírósági fórumát. Mit remél ettől?

– Minden tagállam a bírósághoz fordulhat, ha egy nemzetközi szerződésről azt gondolja: ellentétes az uniós joggal. Javasoltuk a kormányzatnak, hogy ezt tegye meg. Szerintünk a CETA egy párhuzamos joghatóságot hozna létre, pedig az Európai Unió Bíróságának monopóliuma van az európai jogot is érintő jogvitákban dönteni: úgy vélem, a CETA bírósági rendszere ellentétes az uniós joggal.

– A kormányzat él a lehetőséggel?

– Hivatalom eszköze a figyelemfelhívás, nem a nyomásgyakorlás. Hivatalos fórumokon jelezhetem a problémát, javaslatokat tehetek, de a kormány tevékenységére nincs ráhatásom.

– A tagállami elfogadásoktól függetlenül az egyezmény előzetesen hatályba léphet, ha az Európai Bizottság aláírja. Mit jelent az előzetesség?

– Azt, hogy azokat a rendelkezéseket, amelyek uniós hatáskört érintenek, hatályba lépteti. Így az egyezmény döntő többségét alkalmazzák már az aláírástól. Ilyen helyzetben már egy államnak nehéz azt mondania, hogy megakasztja az alkalmazást. A CETA ezen rendelkezése lényegében a nemzetállami ratifikációt fölöslegessé teszi.

– És ha nem írjuk alá?

– Az Európai Bizottság a kezdetektől azon volt, hogy kicsavarja a tagállamok kezéből a döntést. Kemény tagállami lobbira volt szükség, hogy nekünk is alá kelljen írni. De érdekes a dilemma: az egyezménynek tagjai lennénk szuverén államként és az unió tagjaként is. Tehát lehet, hogy Magyarország egyénileg nem ratifikálja, de az unió tagjaként előzetesen hatályba lép nálunk is. Mérlegelni kell: kis országként vállaljuk-e azt, hogy szembemegyünk az európai többség akaratával.

– A kormány az elmúlt években többször szembement vele, most is megteheti.

– Nem tisztem a kormányzati szándékot értelmezni. Megjegyezném, hogy egyrészt nemcsak mi vagyunk kritikusak a szerződéssel, másrészt nem biztos, hogy szembemegyünk. A véleményünk egyezik nagy civil szervezetekével, több millió uniós polgár ellenzi az egyezményt. Magyarország törekvései összhangban vannak a civil európai törekvésekkel, a fellépésünk egyes körökben nagy tiszteletet teremt.

Az agrárium lehet az egyezmény vesztese

Ne írja alá Magyarország az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA) – ezt szorgalmazták a civil szervezetek. A paktumról szóló konferencián elhangzott, hogy a CETA legvitatottabb kérdései közé tartozik a génmódosított szervezetek terjedésének veszélye is. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője szerint vezető nyugati politikusoknak fenntartásai vannak, ezért nem döntött sem Szlovénia, sem Belgium. A visegrádi négyek agrárkamarái elutasítják a CETA-t, a Magosznak is fenntartásai vannak, a magyar mezőgazdaság is vesztes lehet – jelentette ki Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.