Befejeződött a szavazás a kvótareferendumon

Elemzők ellentétesen értékelik a voksolás kimenetelét
A Nézőpont Intézet egyértelmű sikerként értékeli, hogy a referendumon több mint 3 millió "nem" szavazatot adtak le a kormány álláspontja mellett, a Political Capital ezzel szemben kudarcnak tartja az eredményt, szerintük ugyanis az érvénytelenség miatt a voksolás alkalmatlan a brüsszeli nyomásgyakorlásra.
A "nem" szavazatok elsöprő többsége azt mutatja: a magyarok nem pártkérdésként, hanem nemzeti ügyként ítélik meg a bevándorlás kérdését - hangsúlyozta a Nézőpont Intézet gyorselemzésében, megjegyezve, a referendum az EU-csatlakozásról döntő népszavazáshoz hasonló részvételt, de még egyértelműbb választói akaratnyilvánítást hozott.
Az intézet felidézi, hogy 2003-ban az érvényesen szavazók 84 százaléka támogatta az EU-csatlakozást, a kvótareferendumon pedig az érvényes szavazatok mintegy 98 százaléka ellenezte a kötelező betelepítést. Figyelemreméltónak nevezték továbbá, hogy a mostani népszavazáson úgy sikerült ilyen nagy arányban mozgósítani és elérni több millió egy irányba szavazót, hogy kizárólag a kormánypártok mozgósítottak.
Kiemelték, 2014-ben a most leadott több mint 3 millió "nem" szavazatnál lényegesen kevesebb egyirányú voks is kétharmados többséget biztosított a kormánypártoknak: a Fidesz-KDNP belföldi listás szavazatszáma 2,2 millió volt.
A Nézőpont szerint ezért a népszavazás aligha marad következmények nélkül: elsőként a magyar parlamentben, utóbb pedig az európai választásokon találhat visszhangra a magyarok döntése a kényszerbetelepítés elutasításáról.
A sikeres magyar népszavazásra ezért érdemes egy európai megújulási folyamat kezdeteként is tekinteni - írták, hozzátéve, hogy a soron következő osztrák, holland, francia és német választások egyik kulcstémája a bevándorlási politika mellett épp az unióhoz való viszony lesz - írta az Nézőpont Intézet.
Juhász Attila, a Political Capital igazgatója ezzel szemben azt emelte ki, hogy minden idők legköltségesebb magyarországi politikai kampánya sem volt elég egy érvényes népszavazáshoz, aminek következtében a Fidesz belpolitikai szinten "pirruszi, azaz csak pillanatnyi vereséget" szenvedett.
A népszavazás ugyanis hiába lett érvénytelen, a nemek nagy aránya lehetővé teszi, hogy a kormánypárt "győzelemként értékelje ezt a kudarcot" - fejtette ki, hozzátéve, az ellenzéki pártok ezzel párhuzamosan nem látszanak elég erősnek ahhoz, hogy ezt az értelmezést felülírják.
Az elemző szerint nemzetközi szinten kudarc Orbán Viktornak az érvénytelen népszavazás. Közjogi értelemben ugyan egy érvényes tagállami népszavazás sem írhatta volna felül az EU-ban elfogadott döntéseket, de egy érvénytelen népszavazás a politikai nyomásgyakorlásra is alkalmatlan - húzta alá Juhász Attila, aki szerint mindez nem jelenti azt, hogy kötelező menekültkvóta elfogadására kellene számítani az EU-ban.
A Political Capital igazgatója szerint ugyanis - a népszavazástól függetlenül - már nem nagyon maradt politikai támogatottsága bármilyen kötelező jövőbeni elosztásnak a nyugati tagállamok részéről sem. Tehát ha lesz is tavasszal erről szóló uniós döntés, akkor nagy valószínűséggel az önkéntességen alapul majd - fűzte hozzá Juhász Attila.

Ez okozta azt, hogy nem tudott minden szavazókör bezárni este 7 órakor, a szavazás végén - közölte. 
 Hozzátette: kivételesen most nem az átjelentkezők sorban állása miatt történt a csúszás. Mint fogalmazott, valamennyi helyi választási iroda "fantasztikusan felkészült" és be tudtak zárni 19 órakor. 
Elmondta azt is, hogy a szavazókörökben már folyik a szavazatok összesítése. A névjegyzékben a pénteki záráskor 8 272 625 választópolgár volt jogosult részt venni a szavazáson, ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, 4 136 313 érvényes szavazatra van szükség. 

A sajtótájékoztatón Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke elmondta, a testület délutáni ülésén a szavazás napja előtt benyújtott kifogásokat, fellebbezéseket bírálták el, ezek a határozatok még nem jogerősek. 
Elmondta azt is, hogy az NVB tagjainak jelenlétében este 7 órakor megkezdődött az érvényes szavazási iratok mellett talált mintegy 74 ezer levélszavazat szkennelése. A levélszavazás eredményét majd az NVB állapítja meg, miután megérkeztek a külképviseleteken leadott levélszavaztok az NVI-be és azokat is megszámlálták. Ugyancsak az NVB számlálja meg a külképviseleteken leadott szavazatokat is.
A népszavazás eredményét az NVB a szavazóköri jegyzőkönyvek, a levélben szavazás valamint a külképviseleti szavazás eredményének jegyzőkönyve alapján állapítja meg. 

A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbontanák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát, csak ezek után bonthatják fel az urnákat.
A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események között. A bizottság dönt arról, hogy - az eset körülményeit is figyelembe véve - az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.
Először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrzőlapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és négy csoportba szétválogatják őket.
A bizottság különválogatja és csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát, de ezt a szavazóköri jegyzőkönyvben nem kell feltüntetni.
Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve több körben van x vagy + jel, vagy a választópolgár ceruzát használt).