Juncker fokozza a migránssimogatást

Interjút adott a France24 tévécsatornának Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke. Az EB vezetője azt üzente a kelet-európaiaknak, hogy tanulják meg szeretni a migránskvótát. A politikus ugyanakkor cáfolta, hogy lemondott volna arról az elképzelésről, hogy az unióba érkezett migránsokat szétosszák az egyes tagországok között. „Ragaszkodom a gondolathoz, hogy a migrációs válságot szolidaritással és szívvel kell kezelni” – mondta Juncker. Miután korábban az EB elnöke úgy fogalmazott, hogy a szolidaritást senkire sem lehet rákényszeríteni, és ezt többen úgy értelmezték, hogy hajlandó lenne lemondani a kvóta ötletéről, most ezt az értelmezést visszautasította. Nem az EU, hanem egyes tagországok vallanak kudarcot a migránskérdés kezelésében – mondta. Juncker szerint miközben Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EB-t és az EP-t bírálja, az uniós kormányok jóváhagyták, és többségük továbbra is támogatja a kvóta tervét. „A kelet-európaiak ismerik a szolidaritást, amikor pénzügyi támogatásra van szükségük vagy fenyegetve érzik magukat Oroszországtól. A migráció ügyében azonban semmit nem akarnak ezzel (a szolidaritással) kezdeni” – ezt már Schulz mondta.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy a kötelező betelepítési kvótákról kiírt magyarországi népszavazás az EB értelmezése szerint csak a jövőbeli döntésekre vonatkozhat, a már elfogadott határozatok továbbra is érvényesek. A biztos arra is kitért, az EB „nem tartja aggályosnak”, hogy egy tagállamban népszavazást tartanak, ez olyasmi, ami az érintett ország állampolgárait érinti. „Magyarországon demokrácia van, amely megfelelően működik” – mondta. Kijelentette: bízik benne, hogy „a magyarok ésszerűen és felelősségteljesen fognak szavazni” a vasárnapi népszavazáson. Hozzátette: teljes mértékben tiszteletben tartják a magyar választók döntését. Brüsszelnek mindemellett nagyon világos az álláspontja, miszerint a közösségi jog alkalmazása nem „fakultatív”, a tagországoknak jogi kötelességük végrehajtani a meghozott európai tanácsi határozatokat – közölte a biztos.

Avramopulosz arról is beszélt, hogy az utóbbi időben jelentős előrelépés történt a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezésében, a folyamatot azonban még jobban fel kell gyorsítani. Brüsszel továbbra is a kötelező betelepítési kvótákat erőlteti – reagált erre Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján. A Fidesz politikusa szerint ez a nyilatkozat is megerősítette, szó sincs arról „a szocialisták által terjesztett hazugságról”, hogy már nincs napirenden a kvótacsomag. „A brüsszeli kijelentés egyértelművé teszi, hogy az Európába illegálisan érkezettek betelepítését a tagállamokba kifejezetten fel akarják gyorsítani. Így ha a magyar választók nem állítják meg ezt a folyamatot a vasárnapi kvótanépszavazáson, akkor karácsonyra felső korlát nélkülivé válhat a betelepítés” – mondta Gulyás.
Szerinte Brüsszel döntése „olyan meghívólevelet jelent az Európába jönni szándékozóknak, amely jóval felülmúlhatja a tavalyi többmilliós népvándorlás méretét is”. A politikus a brüsszeli csomag „három különösen veszélyes” eleme közé sorolta a felső létszámkorlát nélküli kötelező betelepítési kvótát, a be nem fogadott illegális bevándorlók után fizetendő pénzbüntetést és a családegyesítések megkönnyítését.
Gulyás Gergely azt is mondta, hogy a magyar ellenzék „nem egyenes, nem tisztességes, kétarcú politikát folytat”, mert míg itthon nem mer nyíltan az igen mellett kampányolni, addig az Európai Parlamentben (EP) az MSZP és a DK EP-képviselői minden olyan javaslatot megszavaztak, amelyek felső korlát nélkülivé tennék a bevándorlók kényszerbetelepítését Magyarországra, illetve ennek a folyamatnak az elindítását célozzák.

Röviden. „Nem” szavazattal kampányol a Vajdasági Magyar Szövetség is

- „A magyar kvótareferendum nem a megoldás, hanem a megoldási folyamat kezdete”, annak nyomán a brüsszeli politikusoknak is reagálniuk kell a problémára – közölte a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerdán. A VMSZ közleményében hozzátette: Brüsszelnek segítenie kell a balkáni útvonal mentén fekvő országokat abban, hogy ne váljanak a migránshullám túszai-vá. A VMSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a migránsok egyre agresszívabbak, aminek egyik legutóbbi példája, hogy Szabadkán hétfőn két migráns megtámadott egy kislányt, a szexuális bántalmazást azonban egy járókelő megakadályozta.

- Szerbiának több uniós pénzügyi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy kezelni tudja a migránsválságot - jelentette ki szerdán Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter.
A tárcavezető úgy véli, némileg csökkent a migránsok száma az országban, de az illegális útvonalakon keresztül továbbra is érkeznek emberek Szerbiába, ami azt jelenti, hogy a balkáni migránsútvonal nem zárult le.

- Vádat emelt menekültszállások elleni támadásokat tervező neonácik ellen a bajorországi Bamberg ügyészsége szerdán. Három férfit és egy nőt azzal vádolnak, hogy a Németországban betiltott Fehér Farkasok Terrorcsoport (Weisse Wölfe Terrorcrew, WWT) nevű neonáci csoport egy helyi alszervezetét akarták létrehozni.

- Jelentős állománybővítést jelentett be a román határrendőrség: a belügyminisztérium határőrizetre szakosodott főfelügyelősége több mint hétszázötven állást hirdetett meg. A jelentkezők feladata az államhatár felügyelete, az illegális bevándorlás megfékezése és a határon átnyúló bűnözés elleni küzdelem lesz.

- Átlagosan mintegy nyolc hónap alatt bírálnak el egy menedékkérelmet Ausztriában – számolt be az osztrák közszolgálati média (ORF) híradója. A tudósítás szerint ennek az az oka, hogy tavaly mintegy háromszor annyian adtak be menedékkérelmet, mint egy évvel korábban.

- Lelőttek egy megbilincselt társára késsel támadó menedékkérőt a helyszínen tartózkodó német rendőrök Berlin egyik menekültszállóján, a férfi később meghalt. A meglőtt 29 éves férfi azért támadhatott rá 27 éves lakótársára kedd este, mert az egy parkban aznap megerőszakolt egy nyolcéves kislányt, aki valószínűleg a meggyilkolt menedékkérő lánya volt.

- Több mint háromszázezer kiskorú menekült él Németországban, akiknek egyharmada hat évnél fiatalabb – derült ki a szövetségi belügyminisztérium Zöldek érdeklődésére adott válaszából. A Funke médiacsoport lapjainak szerdai jelentése szerint a fiatal menekültek és családjaik elsősorban Szíriából, Afganisztánból és Irakból származnak.