Két selyemútra is felkerült hazánk

(Fotó: MTI - Ujvári Sándor)

Kezdetét vette tegnap a Magyar Közgazdasági Társaság 54. közgazdász-vándorgyűlése Kecskeméten, a háromnapos rendezvény alatt két plenáris ülésen és tizenhárom szek­cióban százötvenhárom előadót láthat-hallhat a konferencia több mint hétszáz fős közönsége. A nyitó előadást Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke tartotta meg, aki beszédét magyar–görög összevetéssel kezdte. Az MNB vezetője szerint a két ország válság során mutatott eltérő útja a válságkezelésnek köszönhető. „A görögök a nemzetközi szervezetek megszorító politikáját követték, Magyarország saját útja a strukturális reformokon keresztül vezetett, és ezzel sikerült költségvetési konszolidációt végrehajtani” - hangsúlyozta a jegybank irányítója, és rámutatott, hogy a krízis előtt mindkét uniós tagállam rendkívül rossz helyzetben volt, a költségvetés és a külső egyensúly tekintetében is sikerült a kiinduló helyzetet meghaladni. „De a munkának nincs vége, ugyanis a versenyképesség területén még sokat kell javulni, ehhez további reformok szükségesek” – nyomatékosította az MNB elnöke.

A jegybank első embere kitért arra is, hogy a kelet-közép-európai gazdasági régióban reformverseny van, s ebben a lengyelek vezetnek. Egyebek mellett annak tulajdoníthatóan, hogy már a 2000-es évek elején belefogtak a nagyszabású átalakításokba. A többi között nálunk problémás volt a költségvetési politika a válság idején, s eközben a magyar felsőfokú végzettségűek aránya szintén leszakadt a lengyel adattól.

Matolcsy György hozzáfűzte azt is, hogy bár a 2000-es években elvesztettük a reformversenyt, mára megálljuk a helyünket. Ennek alátámasztására a költségvetési és a monetáris fordulatot hozta fel, amely növekedési impulzust adott a gazdaságnak, viszont a versenyképességi fordulat még hátravan. A jegybank elnöke úgy tartja, hogy az elmúlt években bekövetkezett bővülésnek a monetáris politika az ötven százalékát adhatta. Az MNB irányítója szerint erőteljes versenyképesség-növelő politikára van szükség. Amennyiben a hazai kis- és közepes vállalkozói szektor termelékenysége a régiós átlag szintjére emelkedne, az önmagában négy százalékkal növelné a GDP (bruttó hazai termék) szintjét.

Előadásában az elnök iránymutatást is adott: „Délkelet-Ázsiára kell figyelnünk, ahol a piacok bővülnek. Ezeken a piacokon kell keresni a következő százmilliárd eurónyi GDP-t. A német Industrie 4 program mintájára fejlesztik gazdaságukat a kínaiak, nekünk is ezt kell tenni.” Úgy fogalmazott: két gazdasági selyemút is befut Magyarországra, az egyik Athénen keresztül, a másik Lengyelország felől. A selyemút felé való nyitás adja hazánk esélyét arra, hogy a magyar gazdaság mérete a kétszeresére bővüljön. Végezetül az elnök hangsúlyozta: javítani kell az átláthatóságot, hiszen közpénzből közjót építünk. A Magyar Nemzeti Bank elnöke negyedéves beszámolót ígért a jegybanki alapítványok működéséről.