Trócsányi László: Aktív szerepet kap a bíró az új polgári perrendtartásban

Trócsányi László szerint a bíró feladata az új törvény szerint nem korlátozódik csupán a döntés meghozatalára, hanem az anyagi pervezetés új szabályaiból következően közrehat a jogvita kereteinek meghatározásában. A javaslat 11 részből, 47 fejezetből és 633 paragrafusból áll.

Trócsányi László közölte, a Pp. célja a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítása, a perelterelés, a felek közötti egyeztetést előmozdító szabályok kiépítése, az osztott per bevezetése, a perkoncentrációt biztosító eljárási szabályok megteremtése, a törvényszéken indult perekben a kötelező jogi képviselet előírása, a társult per szabályainak megalkotása. Már a törvényjavaslatot előkészítő koncepció döntött a közigazgatási bíráskodás külön törvénybe való szabályozásáról, függetlenül annak szervezeti kereteiről. A javaslat előkészítése folyamatban van - jelezte. Hozzátette: a munkaügyi bíráskodás eljárási szabályai továbbra is a Pp.-ben maradnak, és fennmarad az ülnökrendszer is.

Trócsányi László az eljárást gyorsító rendelkezések közül kiemelte a hatékony jogérvényesítés kereteinek biztosítását, a tervezhető permenetet. A legfontosabb beadványok - keresetlevél, ellenkérelem, ellenkövetelés - tartalmát a javaslat pontosan meghatározza, ez elősegíti, hogy a lényeges kérdésekre koncentrálódjanak az iratok. Hozzátette: a jogi képviselő nélkül eljárókat segítik a formanyomtatványok, amelyekkel elkerülhető a hiánypótlás, ami elhúzza a pert. Szerinte a perhatékonyságot biztosítja az ellenkérelem, a viszontkereset írásbeli előterjesztésének előírása, illetve az, hogy a nem védekező alperessel szemben tárgyalás tartása nélkül kibocsátható a bírósági meghagyás.

Fontos a perelhúzódás elkerülése szempontjából a keresetváltoztatás, viszontkereset korlátozása. Kitért arra, hogy a kötelező fizetési meghagyásos ügyek értékhatárának hárommillió forintra való emelése csökkenti a peres ügyek mennyiségét.

Trócsányi László az alapelvek közül fontosnak nevezte, a felek eljárás-támogatási, igazmondási kötelezettségét. A javaslat legfontosabb újítása az osztott perszerkezet bevezetése. Ennek két része: a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szak; a perfelvételi szakon nagy hangsúly van, ekkor határozzák meg a jogvita kereteit, tartalmát. Hozzátette: a perfelvétel során van lehetősége a feleknek a tény- és jogállításaikat, a kérelmeiket, ellenkérelmeiket módosítani. Közölte azt is, a törvényszéknek általános hatásköre lesz, és ezen a bíróságon kötelező lesz a jogi képviselet. A kódex az egységes perrendet a bonyolult ügyekben eljáró törvényszékekre határozza meg, és ahhoz képest tartalmaz könnyítést a járásbíróságokra - mondta.

A javaslat általános jelleggel rögzíti, a jogsértő bizonyítékok - amelyet az élethez, a testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg - a perben nem használhatóak fel - mutatott rá. Hozzátette: más esetekben a bizonyíték felhasználásáról a bíróság dönt. Akkor lehet indokolt a felhasználás, ha a fél más módon nem tudja állításait bizonyítani, de ez nem mentesíti a felet a büntetőjogi, szabálysértési és polgári jogi következményektől - hangsúlyozta.

A miniszter elmondta, megújul a szakértői bizonyítás is, a félnek választania kell, hogy megbízott magánszakértőt, más eljárásban vagy a perben kirendelt szakértőt választ. Megjegyezte, a magánszakértő nem készíthet csak a megbízója által szolgáltatott adatok alapján szakvéleményt.

Trócsányi László a magyar jogban teljesen új jogintézményként beszélt a társult perlésről, amelyre fogyasztói szerződések és munkaügyi perek esetén lesz lehetőség. Ez a perfajta azért hatékony, mert csökkenti a jogérvényesítés egységnyi költségét - mutatott rá.

A miniszter szerint a kódex benyújtását széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg, továbbá nagy figyelmet fordítottak a külföldi, német, osztrák, svájci és szlovén szabályozások elemzésére.

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka a keddi általános vitában arról beszélt, hogy a polgári perrendtartás megújításával újabb fontos állomásához érkezett Magyarország jogrendszerének megújítása, amelyik 2011-ben az új alaptörvény elfogadásával kezdődött. A javaslat jelentősen javíthatja az igazságszolgáltatás hatékonyságát, ami a jogállamiság kulcsa. Az alaptörvény garantálja, hogy a hatóságok tisztességesen, részlehajlás nélkül intézzék mindenki ügyeit, amiket a független és pártatlan bíróságok tisztességes tárgyaláson, ésszerű, határidőn belül bírálnak el - emelte ki. 

Az újításokra áttérve kiemelte, hogy biztosítani kell a hatékony perek feltételeit. Ennek egyik eszköze a perkoncentráció, vagyis olyan feltételeket kell teremteni, hogy a bíró egy érdemi tárgyaláson dönthessen a polgárok elé vitt ügyéről. Ennek érdekében a javaslat bevezeti az osztott perszerkezetet, ami a felektől nagyobb közreműködést követel meg, ugyanis súlya van, ha valaki mulaszt, de a döntés hamarabb megszülethet. A javaslat ezért csak szűk körben teszi lehetővé az előzetes rögzült álláspontoktól való eltérést - emelte ki.

Jelentős változtatásnak nevezte, hogy a nem védekező alperessel szemben tárgyalás nélkül, írásban kibocsátható a bírósági meghagyás. Hozzátette, hogy a törvény a bírótól és az eljárás minden szereplőjétől a jelenleginél aktívabb magatartást követel. A törvényhozó nem indulhat ki abból, hogy az eljárásnak vannak olyan szereplői, akik nem érdekeltek az ítélet meghozatalában, ezért mindenkitől jóindulatú hozzáállást várnak el - emelte ki.

KDNP: Rendszerszinten szükséges a perrendtartás megújítása
    
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka szerint a polgári perrendtartásról szóló javaslat célja, hogy a bírósági ügyek intézését átláthatóbbá tegyék, így az állampolgárok kevesebb időráfordítással, hatékonyabban tudjanak eljárni a bíróságok előtt. Mint mondta, a jelenleg hatályos Pp. a sztálinista perjog tükröződéseként jött létre, a rendszerváltást követően 100 alkalommal módosították, ugyanakkor a régi keretek közé beemelt új elvek egyáltalán nem, vagy nem megfelelően érvényesültek. Mint mondta, évenként a bíróságokra több mint 200 ezer peres ügy és közel egymillió nem peres ügy érkezik, ezek ésszerű időben történő lefolytatásához azonban nem megfelelő a mostani keret, hiszen évekig húzódhat egy-egy ügy befejezése. Szerinte ezért rendszerszinten szükséges a polgári perrendtartás megújítása, amit új törvény megalkotásával lehet elérni. Hangsúlyozta: a javaslat biztosítja az alaptörvényben nevesített követelményeket. A képviselő kiemelte, hogy az új perrendtartás az eljárás hasznára fordítja az informatikai lehetőségeket, így az eljárások ésszerű időn belüli befejezését segítheti az elektronikus kommunikáció térnyerése. Hangsúlyozta: a javaslat gyors és hatékony közigazgatási bíráskodást teremt a jelenlegi széttöredezett szabályozás helyett. Hozzátette: a külön közigazgatási bírósági eljárás nem kerül több pénzébe a költségvetésnek, mert a valódi többletköltségeket az elhúzódó és gyakran megismételt eljárások, az átláthatatlan szabályok okozzák. Közölte: a KDNP támogatja a javaslatot.
    
MSZP: A szegények rosszul járnak

Bárándy Gergely (MSZP) elöljáróban bírálta, hogy a javaslat tanulmányozására az ellenzéknek alig több, mint egy hete volt. A képviselő azt mondta, hogy az eljárásjognak a társadalmi valóság, a társadalom és a hatóságok anyagi lehetőségei, a kulturális hagyományok és a technikai fejlettség figyelembevételével kell meghatároznia az anyagi jogszabályok alkalmazásának optimális alkalmazását. A javaslat viszont ezeknek a feltételeknek több helyen sem tesz eleget - mondta. A politikus jónak és előremutatónak nevezte a bírói gyakorlat és a tudományos eredmények kodifikálását, a perelterelés lehetőségeinek bővítését, a csoportos perlési lehetőségek bővítését valamint az eljárások gyorsítását. 

A törvény irányultságát, jogszabályi környezetét, a társadalom állapotát figyelembe véve az indítvány - más jogszabályok és kormányzati intézkedések változásának hiányában - a Fidesz torz társadalomképét tükrözi majd - jelentette ki. A jogszabállyal megint a szegények járnak rosszul és a gazdagok jól - fogalmazott. A jogi képviselő díja emelkedni fog, a jogi képviselő nélkül eljáró fél pedig nem részesül tényleges jogegyenlőségben - hangsúlyozta.  A bírók helyzetét rontja, hogy a járásbíróságokon párhuzamosan kell olyan ügyeket tárgyalniuk, amelyekben kötelező a jogi képviselet és olyanokat is, ahol nem.

Az már szinte önmagában elfogadhatatlanná teszi az indítványt, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvényt időben és tartalmában is összekötötték a közigazgatási bíróságok ügyével - jelentette ki a képviselő, aki szavait azzal indokolta: nem kérnek a fideszes pártbíróságból. Sem a büntető, sem a polgári eljárásokban nem szabad kizárni az eljárás végégig a bizonyítékok benyújtásának lehetőségét, a bizonyítékok kötelező kirekesztése ugyanis az alapjogok sérelmével jár - hangsúlyozta a politikus.

Jobbik: Nem volt elég idő a javaslat megismerésére
    
A Jobbik vezérszónokai, Staudt Gábor és Gyüre Csaba egyaránt kifogásolták, hogy nem volt elég idő a javaslat megismerésére és a kormány az előkészítés során nem egyeztetett az ellenzéki frakciókkal, ezért szerintük kérdéses, tudnak-e érdemi véleményt mondani egy 500 oldalas javaslatról, amelyet az igazságügyi tárca egy hete nyújtott be az Országgyűlés elé.

Staudt Gábor a perkoncentráció elvét önmagában támogathatónak tartotta, ahogyan azt is, hogy a felek az eljárásban minél aktívabban vegyenek részt, és egyetértett az igazmondási kötelezettséggel is, ugyanakkor szerinte az aktívabb bírói hozzáállás már felveti az ügyvéddel rendelkező és nem rendelkező felek egyenlőségének kérdését. Ezt emelte ki Gyüre Csaba is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy csak az tud majd például magánszakértőt fogadni egy eljárásban, akinek pénze van. Hozzátette: a Jobbik minden olyan változtatást támogat, ami gyorsítja az igazságszolgáltatást, de csak akkor, ha ez nem megy a színvonal kárára. Mindkét vezérszónok felhívta a figyelmet arra, hogy a bizonyítékok kirekesztése számos esetben igazságtalan határozatokat eredményezhet. Staudt Gábor kiemelte: nincs a közigazgatási bíróságok létrehozása ellen, azonban gondnak tartja, hogy a kormány a közigazgatásból szeretne átültetni embereket a bírói székbe, és ezt az Országos Bírósági Hivatal ellenezte.

LMP: Nem tesz eleget a törvény az ügyek felgyorsításáért

Hadházy Ákos az LMP vezérszónokaként azt mondta, a kormány egyik célja, hogy felgyorsítsa az eljárásokat, de ezért nem tesz eleget. Emellett nehezményezte, hogy a kormány 11 napja adta közre az 500 oldalas javaslatot, így nem volt elég idejük átnézni és megalapozott véleményt alkotni. Ez is azt jelzi a képviselő szerint, hogy a kormány nem érdekli az ellenzék véleménye.A képviselő szerint az Emberi Jogi Bíróság elvárása állhat annak a hátterében, hogy a kormány siet a törvény elfogadásával, Strasbourg ugyanis az ügyek felgyorsítását várja a magyar kormánytól - mondta Hadházy Ákos. Jelezte, hogy a javaslat sok tekintetben támogatható, és "elképzelhető", hogy az LMP támogatni fogja.

Hadházy Ákos kifejtette: egyebek mellett javasolják, hogy visszaperelhetőek legyenek a jó erkölcsbe ütköző állami juttatások, és azt is szeretnék, hogy megoldható a legyen a fedezetelvonás tiltása egyes bűncselekményeknél. Utóbbival  azt szeretnék megakadályozni, hogy a gyanúsítottak eltüntessék a kártérítés fedezetét. Az LMP módosító javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy környezetkárosítás ellen is fel lehessen lépni társult perként, valamint azt is kezdeményezik, hogy a bíróságok honlapján jelenjen meg az ügyekben született ítélet és az is, hogy mióta folyik az eljárás a bíróságon.

Hivatala társadalmi elfogadottságával, a hivatalt övező „jó bizalmi légkörrel” magyarázta az alapvető jogok biztosa kedden a parlamentben azt, hogy tavaly a korábbi évhez képest ötven százalékkal több beadvány érkezett hozzá. Székely László szerint tavaly 8240-en fordultak a hivatalhoz, amely százas nagyságrendben járultak hozzá az Amnesty International egyes tagállami szervezeteinek tömeges, azonos tartalmú beadványai. Ezekben az Egyesült Államokból és Európából érkezett beadványokban kérték a migránsüggyel kapcsolatos jogszabályok alkotmánybírósági kontrollját.

Jelentős az ügyhátralék, több mint 3600 ügy húzódott át erre az évre. Az ombudsman elmondta: 274 ajánlást fogalmazott meg, 36 esetben a címzett nem értett egyet az ajánlással, nyolcvan ügyben pedig folyamatban vannak az egyeztetések. 358 közérdekű bejelentés érkezett a hivatalhoz, ennek ötven százaléka volt alapos, 16 esetben tártak fel alapjogi visszásságot, hat esetben megállapították, hogy a címzettek nem tettek eleget a közérdekű bejelentés kivizsgálásával kapcsolatos kötelezettségeiknek.

Az alapvető jogok biztos elmondta, 257 jogszabálytervezetet véleményeztek és évek óta probléma, hogy 24-48 órás határidőket kapnak erre a feladatra, amely több száz paragrafusból álló tervezet esetében meglehetősen formálissá teszik véleményezésüket. Az Alkotmánybíróság (Ab) előtt van több indítványa is, például az előzetes letartóztatás négyéves felső határának eltörléséről szóló, valamint a taxirendelet, amely szerinte a vállalkozás szabadságát lehetetleníti el.