A gazdaságélénkítés középpontjába a munkaerőpiac fejlesztése kerül

Banai Péter Benő: A fegyelmezett büdzsé és az erősödő gazdaság eredményezheti az államadósság csökkenését (Fotó: MH)

– A legfrissebb számok birtokában összejöhet-e az idén a két százalék alatti hiány?

– Továbbra is stabilitás jellemzi az államháztartást az idei esztendőben. Ez elsősorban a kedvező reálgazdasági folyamatoknak köszönhető, mint például a foglalkoztatottság növekedése, a reálbérek emelkedése, illetve a fogyasztás bővülése, hiszen így növekednek a költségvetés foglalkoztatáshoz, illetve fogyasztáshoz kapcsolódó különféle bevételei. A kormány mindezeken túlmenően a költségvetés kiadási oldalára is figyel, aminek köszönhetően augusztus végén rendkívül alacsony szintre, 274 milliárd forintra csökkent a központi alrendszer halmozott hiánya, ami a legkedvezőbb az elmúlt tizenöt évre visszatekintve. Habár ezen adatot ugyan egyszeri tételek is befolyásolják, de összességében az idei évre kitűzött kétszázalékos európai uniós módszertan szerinti hiánycél biztonsággal teljesíthető.

– Elemzők szerint akár több száz milliárdos mozgástér is van a büdzsében. Osztja ezt a szaktárca is?

– Kétségtelen, hogy az előbb említett kedvező folyamatok pozitív hatással vannak a költségvetésre, ugyanakkor a lehetséges mozgástér mértéke számos további tényező függvénye. A nemzetgazdasági tárcánál naprakész információkkal rendelkezünk a költségvetés helyzetéről, ami kapcsán az éves hiány valóban kedvezőbben alakulhat a várakozásoknál. A költségvetés pozícióját azonban sok más is befolyásolja, így például a második fél év gazdasági teljesítménye vagy bizonyos kormánytól független tényezők: ilyen lehet a mezőgazdasági termésmennyiséget és minőséget meghatározó időjárás vagy a tovább eszkalálódó migránshelyzet.

– Másik fontos tétel a bruttó hazai termék (GDP) részletes száma: okozott-e meglepetést a Központi Statisztikai Hivatal közlése? Továbbra is 2,5 százalékos bővüléssel kalkulálnak az év egészére?

– Az első negyedév a vártnál talán kedvezőtlenebb, a második kedvezőbb adatot hozott. Miként a részletes adatok is megerősítették: az idei év második negyedévében 2,6 százalékkal bővült hazánkban a GDP, ezzel az EU-ban negyedéves alapon a második leggyorsabb eredményt elérve. Annak ellenére láthatjuk ezt, hogy a Magyarországra érkező uniós források a második negyedévben némiképpen alacsonyabb szinten alakultak a vártnál. Azontúl, hogy szinte minden szektor jól teljesített, a fogyasztás mellett a nettó export is érdemben élénkítette a növekedést, összhangban az ipari termelés bővülésével. Az év egészére nézve a kormány prognózisa változatlanul 2,5 százalék.

– Optimista becslések alapján az adósságráta csökkentése csak a kormány akaratán múlik, s 72-73 százalékra is mérséklődhet a mutató. Cél-e a radikális adósságráta-faragás?

– Elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy Magyarország GDP-arányos államadóssága az elmúlt években csökkenő pályára állt: 2011 óta összesen 5,5 százalékpontos mérséklődés után 2015 végén 75,3 százalékra süllyedt. Ez nemcsak önmagában véve pozitívum, hanem Európában is az egyik legnagyobb mértékű államadósság-csökkenésnek számít. Az államadósság év közben – az állampapír-kibocsátások és lejáratok függvényében – „hullámzik”. Év végére a GDP-arányos mérték számításaink szerint alacsonyabb lesz a tavalyi szintnél. Ezt fontosabbnak tartom, mint a csökkenés konkrét mértékét, hiszen míg 2002-től az államadósság rátája folyamatosan növekedett, addig 2011 óta ez a folyamat pont ezzel ellentétes. A tendencia fenntartása mind a reálgazdasági szempontból, mind pedig a pénzügyi befektetők számára fontos, de leginkább a magyar adófizetők szempontjából előnyös, hiszen a gazdaság teljesítőképességéhez képest egyre kevesebbet kell az adósság finanszírozására az adóforintokból költeni.

– Vannak-e olyan új tételek, amelyekkel a tényleges adósságot is csökkenteni akarják, nem pusztán a mutatót?

– A fegyelmezett költségvetési politika és az erősödő gazdasági növekedés eredményezheti a GDP-arányos államadósság további mérséklődését. A Nemzetgazdasági Minisztérium azzal számol, hogy ez a folyamat a következő években is fennmarad. A kormány fontosnak tartja emellett az adósság szerkezetének átalakítását: egyrészt a belföldi szereplők adósságfinanszírozásban való szerepvállalásának ösztönzésével igyekszik mérsékelni az ország külső hatásoknak való kitettségét és szélesíteni a befektetői bázist, másrészt törekszik az adósság devizaarányának további mérséklésére. Ennek köszönhetően mind az adósság devizaaránya, mind pedig a külföldi befektetők aránya jelentős csökkenést mutat 2012-től napjainkig. A devizaarány 52 százalékról 2015 végére három százalékra, a külföldiek aránya pedig 64 százalékról 48 százalékra esett vissza. Az állampapí-rokra fizetett kamatok így egyre nagyobb arányban hazai szereplőkhöz jutnak a külföldiek helyett. Az idei évben a Földet a gazdáknak program keretében várható bevételek tekintetében döntött úgy a kormány, hogy annak kizárólag adósságcsökkentési célú felhasználására tesz javaslatot. Ez egy egyszeri jellegű, nagyobb összegű adósságcsökkentést tehet lehetővé. Hosszabb távon az adósság nominális csökkentéséhez az járulhat hozzá, ha a költségvetési bevételek a kiadásokat tartósan meghaladják.

– Ősszel jön a gazdaságélénkítő csomag. Mi kerül a középpontba?

– A magyar kormány célja, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa a fenntartható gazdasági növekedést. Azt kívánjuk elérni, hogy az elkövetkező években tartósan három százalék fölött bővüljön a hazai gazdaság. Ennek érdekében a nemzetgazdasági tárca őszre egy gazdaságélénkítő tervet dolgoz ki. Az összetett intézkedéssorozaton belül jelentős hangsúlyt kívánunk helyezni például a munkaerőpiaci lépésekre: ilyenek az egyre több területen, ágazatban meglévő szakképzett munkaerőhiány oldása, illetve a foglalkoztatás további növelése. Bízom abban, hogy javaslatainkkal el tudjuk érni, hogy az elmúlt években látott kedvező reálgazdasági folyamatok fennmaradjanak, és ez értelemszerűen a mindnyájunk által finanszírozott államadósság gyorsabb csökkenését is eredményezheti.

Forintos konferencia a minisztériumban

Válságkezeléstől a gazdasági növekedés beindításáig címmel szervez szakmai konferenciát szeptember 14-én a Nemzetgazdasági Minisztérium. A nemzetközi tanácskozás három évforduló köré szerveződik: hazánk hetven éve vezette be a forintot, Magyarország húsz éve tagja az OECD-nek, illetve tíz éve alapították a brüsszeli Bruegel Intézetet. A konferenciára elfogadta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter meghívását többek között Thomas Steffen, a Német Szövetségi Pénzügyminisztérium államtitkára, Catherine L. Mann, az OECD vezető közgazdásza, Guntram B. Wolff, a Bruegel Intézet igazgatója, illetve Nikoloz Gilauri, a Bank of Georgia igazgatótanácsi tagja. A fórum a világgazdaság előtt álló globális kihívásokra keresi a választ, az előadók a különböző válságkezelési modelleket is elemzik.