Jogerősen is életfogytiglan Rostáséknak

Az ároktői bandatagokat egy harmadik emberöléssel is meggyanúsíthatja a rendőrség, egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomoznak

Csibra Tibor – 2014.10.04. 14:19 –

Ketten nem szabadulhatnak az ároktői banda tagjai közül a tegnap kihirdetett jogerős ítélet értelmében. A társaság néhány tagját még egy gyilkosság miatt is elmarasztalhatják, az ügyben a nyáron indított újabb vizsgálatot a rendőrség, egyelőre ismeretlen tettes ellen.

aroktoElsőfokú ítélet a Fővárosi Törvényszéken. A tegnapi döntés után is foghatják a fejüket (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Helybenhagyta tegnap a Fővárosi Ítélőtábla az ároktői bandaként ismert társaság tagjaival szemben alkalmazott büntetést, a döntést – kirendelés miatt – a Szegedi Ítélőtábla bírói tanácsa hozta meg – tájékoztatta lapunkat Bátyi Zoltán, a táblabíróság szóvivője.

A jogerős határozat értelmében az elsőrendű vádlott, idősebb Rostás Elemér, illetve a harmadrendű Rostás Henrik a legsúlyosabb büntetést kapta, egyikük sem bocsátható feltételes szabadságra. A szintén életfogytiglanra ítélt Molnár Istvánnak legalább harminc évet kell a rácsok mögött töltenie, ifjabb Rostás Elemér nyolc-, Rostás András húsz-, Kovács András pedig tízéves fegyházbüntetést kapott. Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy a táblabíróság szerint az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a bizonyítékok alapján helyesen következtetett a vádlottak bűnösségére, az ügy súlyát, az elkövetett bűncselekményeket, a vádlottak társadalomra veszélyességét is figyelembe véve arányos büntetéseket szabott ki rájuk. A Fellebbviteli Főügyészség indítványában a nem tényleges életfogytiglannal sújtott elítéltek esetén büntetésük időtartamának emelésére, a védelem pedig felmentésre, illetve enyhítésre tett javaslatot, de az ítélőtábla egyikre sem látott lehetőséget.

Idősebb Rostás Elemér és társai ellen három éve emeltek vádat nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés, bűnszövetségben elkövetett rablások és más bűncselekmények miatt. A társaság tagjai a nyomozás adatai szerint 2008-tól legalább tizenkét alkalommal támadtak meg idős, egyedülálló embereket a lakásukban, hogy megszerezzék a sértettek értékeit. Áldozataikat összeverték, megkötözték és megkínozták, majd magukra hagyták. Az idős emberek vezetékes és mobiltelefonjait tönkretették, így a megtámadottak segítséget sem tudtak hívni. A rablások után két sértettre holtan találtak rá. A Fővárosi Törvényszék első fokon nem találta bizonyíthatónak, hogy a gyilkosságokat a vádlottak közül kik követték el, az ügyész viszont akkor a hat érintettből öt esetében tényleges életfogytiglan kiszabását kérte.

Az ároktői társaság számláján egy harmadik emberölés is lehet, mivel többük DNS-ét megtalálták az egyik támadás helyszínén. Ebben az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda júliusban indított vizsgálatot, egyelőre ismeretlen tettes ellen.


A csoport ügye a jogszabályt is felülírta
Hat vádlott nem számít soknak a magyarországi büntetőeljárásokban, az ároktőiek pere ugyanakkor az egyik leghosszabbra sikeredett. Ennek egyik oka, hogy a támadások, illetve az emberölések helyszínein rögzített genetikai nyomok szakértői vizsgálata nem készült el határidőre. Bár a 2010-es választás után módosultak a jogszabályok, és a kirívóan súlyos bűncselekmények elkövetőit és a bűnszervezetek tagjait a korábbi három helyett már négy évig is előzetesben lehet tartani, a banda tagjai esetében ez az időtartam is lejárt, így haza kellett őket engedni. Ároktőn azonban csak egy körzeti megbízott ellenőrizte őket házi őrizetükben, így néhány nap múlva Rostás Elemér és fia meg is szökött. Ezt az is lehetővé tette, hogy korábban csak a terhelt beleegyezésével alkalmazhattak nyomkövetőt a hatóságok. Rostásékat napokon belül Svájcban fogták el, a szökés ügye pedig a Fidesz–KDNP-kormányt is törvényszigorításra sarkallta: jelenleg már minden házi őrizetbe helyezett gyanúsítottnak, vádlottnak kötelezően viselnie kell a lábperecet. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazása miatt májusban elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi emberi jogi bíróság, mondván, a büntetés megalázó bánásmódnak minősül, valamint sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait. A történtek miatt a legsúlyosabb szankció ügyével az Alkotmánybíróság is foglalkozik, az igazságügyi tárca pedig dolgozik azon a törvényjavaslaton, amely negyven évben határozná meg a szabadságvesztés felső határát. A Fidesz az ítélethirdetés után kiadott közleményében azt írta: beigazolódott, hogy volt értelme a büntető törvénykönyv szigorításának és a büntetőeljárási törvény módosításának.


Önvédelmi program
Egyszerű eszközökkel a biztonságért néven programot dolgozott ki a bűncselekmények megelőzése és visszaszorítása érdekében a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya – jelentette be tegnap Bucsek Gábor fővárosi rendőrfőkapitány az idősek világnapjához kapcsolódó sajtótájékoztatóján, az Árnyaskert Idősek Klubjában. Mint mondta, a programban a rendőrök kortárs segítők bevonásával látogatnak el nyugdíjasklubokba, és vagyonvédelmi kisfilmek bemutatásával, tájékoztató anyagok szétosztásával, valamint felvilágosító előadásokkal igyekeznek felhívni az idősek figyelmét az áldozattá válás megelőzésének lehetőségeire. A rendőrfőkapitány bemutatta azokat a hatékony biztonságtechnikai eszközöket is, amelyekkel az idősek önmagukat és otthonukat is megvédhetik.