Ismét felszínre került Clinton egészségi állapota

A washingtoni kongresszusi politikusokkal és politikával foglalkozó, többnyire bennfentes, első kézből származó információkat közlő lap A Clinton-stáb óvatosságra inti a médiát címmel közölt riportot a Clinton-csapat és a sajtó ellentmondásos viszonyáról. Hillary Clinton legutóbb hétfőn kapott hosszas, percekig tartó köhögőrohamot, amikor Clevelandben tartott választási nagygyűlést. Maga Clinton tréfával ütötte el a kellemetlen epizódot, mondván, nyilván allergia, hiszen mindahányszor Donald Trumpról beszél, köhögés jön rá. 

A The Hill idézi Nick Merrill kampányszóvivőt, aki Twitter-üzenetben kritizálta az NBC televízió riporterét, amiért megírta Clinton köhögőrohamát. "Nincs jobb dolga?" - írta Andrew Raffertyről, aki rövid tudósításban számolt be a történtekről, és leszögezte, hogy "a választási kampányban eddig ez volt a legagresszívabb köhögőroham", amellyel a demokraták elnökjelöltjének meg kellett küzdenie. Rafferty rövid tudósítása nemcsak a kampányszóvivőt bosszantotta fel, billentyűzetet ragadott Jon Favreau, Barack Obama korábbi beszédíróinak egyike is. "Van ott az NBC-nél vagy bárhol másutt valaki, aki védelmébe venné ezt az anyagot?!" - írta Twitter-bejegyzésében Favreau. 

A The Hill véleménye szerint ezek az akciók azt jelzik, hogy a Clinton-stáb kezdi komolyan venni a Hillary Clinton egészségéről, lehetséges betegségeiről a jobbodali médiában megjelenő információkat. "Megpróbálják rábírni a média fősodrát, hogy ne adják tovább ezeket az egyébként többnyire a marginális sajtóban megjelenő információkat" - fogalmazott a kampánycsapatról a lapnak Jim Manley, Hillary Clinton egyik munkatársa, hozzátéve, hogy a demokraták egyre inkább szembesülnek azzal, hogy a jobboldali média információi és riportjai immár átszivárognak az általuk fősodratúnak nevezett médiumokba is. 

Egy mexikói szenátor visszakövetelné Texast és Kaliforniát, ha Trump lesz az elnök

Egy mexikói szenátor csütörtökön felvetette, hogy országa akár vissza is követelhetné Texast és Kaliforniát, ha Donald Trump lesz az elnök, és felmondja az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt. Armando Rios Piter szenátor szerint ez esetben Mexikó semmisnek tekinthetné többek között azt az 1848-ban kötött kétoldalú egyezményt, amelynek értelmében a két déli állam Mexikótól az Egyesült Államokhoz került.

Armando Rios Pitert - sok mexikóival együtt - felháborította, hogy az amerikai republikánusok elnökjelöltje, miután Enrique Pena Nieto mexikói elnök meghívására a múlt héten Mexikóvárosba látogatott, hazatérvén keményhangú beszédben jelentette be, hogy ha elnök lesz, megépítteti a korábban ígért falat a két ország határán, a költségeket pedig Mexikóval fizetteti meg. "Elnökünk történelmi hibát követett el azzal, hogy egy ilyen embert meghívott az országunkba" - nyilatkozta az angol lapnak a mexikói szenátor, aki a baloldali Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) politikusa.

A mexikói politikus törvényjavaslata várhatóan három területet érint. Egyrészt megtiltaná a pénzügyminisztériumnak, hogy közpénzt használjon fel minden olyan projekthez, amely "sérti az ország érdekeit", vagyis jogtalan lenne a Trump által emlegetett fal költségeinek kifizetése. Másrészt ha Trump semmisnek mondaná ki az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA), akkor felmondanák a két ország között érvényben lévő 75 kétoldalú megállapodást, köztük azt az 1848-ban kötött, úgynevezett Guadalupe Hidalgo-egyezményt, amely lezárta a mexikói-amerikai háborút és amelynek eredményeképpen az Egyesült Államok része lett Texas és Kalifornia teljes területe, valamint Arizona, Colorado, Új-Mexikó, Nevada, Utah és Wyoming területeinek nagy része is. Végül a szenátor javaslata szerint Mexikó az ott élő amerikaiakra kivetett adóval torolhatná meg, ha az Egyesült Államokban dolgozó mexikóiak hazautalt pénzeit visszatartanák, hogy abból finanszírozzák a határon építendő fal költségeit.