Külföld
A török gazdaság is megsínyli a puccskísérletet
Erdogan a terrorizmus és a puccsisták támogatásával vádolja a Nyugatot
A Hürriyet című napilap szerint Bülent Tüfenkci azt mondta, amennyiben figyelembe vesszük harci repülőgépek és helikopterek bevetésével, illetve a bombák ledobásával járó költségeket, továbbá az épületekben keletkezett károkat, akkor - első becslésként - legalább 300 milliárd török lírával (100 milliárd dollár) kell számolni.
A tárcavezető hangsúlyozta azonban, hogy alaposabb számítások után a károk nagysága valószínűleg nagyobb lesz, és különféle veszteségekkel kell számolni középtávon is. Példaként hozta fel azt, hogy sok turista lemondta törökországi szállásfoglalását és útját. A kormány ráadásul megtiltotta az éves szabadságok kivételét több mint hárommillió köztisztviselőnek - csak emiatt közel egymillió foglalást mondtak le, és továbbiakkal kell számítani. A tárcavezető türelmet kért az idegenforgalmi szektorban tevékenykedő vállalatoktól és a polgároktól, megjegyezve, hogy a turizmusnak már amúgy is kárt okoztak a terrortámadások, és az orosz-török viszony válsága is bajokat okozott.
„A puccsisták sajnos olyan képet festettek rólunk, mintha harmadik világbeli ország lennénk. égeketAkik harckocsikat látnak az utcákon, és látják a parlament bombázását, azok nem jönnek el Törökországba. Mindez középtávon okoz veszteséget” - mondta Tüfenkci.
Erdogan szerint az olasz bíráknak a maffiával kellene foglalkozniuk fia helyett
Recep Tayyip Erdogan arra intette kedden az olasz bírákat, hogy foglalkozzanak fia helyett inkább a maffiával, és arra is figyelmeztette az olasz hatóságokat, hogy az elnöki sarj ellen pénzmosás vádjával zajló bírósági vizsgálat kockára teszi Törökország és Olaszország viszonyát. Erdogan 35 éves fiát, aki a Johns Hopkins University amerikai egyetem Bolognában levő európai karán akart doktori címet szerezni, egy 2013 decemberében kipattant, súlyos korrupciós botrány egyik elsőszámú gyanúsítottjaként tartják számon az olasz hatóságok, amelyek az ügyben folytatott vizsgálat minden részletét titkosították. "A fiamnak vissza kell térnie Bolognába, hogy befejezze doktori tanulmányait", ezzel azonban azt kockáztatná, hogy őrizetbe veszik - magyarázta Erdogan. "Abban a városban diktátornak hívnak és a PKK-ért vonulnak az utcára. Ebbe miért nem avatkozik be senki? Ez a jogállam? (A fiú) ügye veszélyeztetheti viszonyunkat Olaszországgal" - tette hozzá.
Erdogan a terrorizmus és a puccsisták támogatásával vádolja a Nyugatot
A török elnök a terrorizmus és a puccsisták támogatásával vádolta meg kedden a nyugatot egy televíziós beszédében.Sajnos a Nyugat a terrort támogatja, és a puccs kitervelői mellett áll - jelentette ki az elnöki palotából közvetített beszédben. Azok, akikről azt képzeltük, hogy a barátainak, a puccs kitervelői és a terrorizmus mellett vannak - mondta válaszul a bírálatokra, amelyeket a nagyarányú megtorlás miatt érték Ankarát. "A rendkívüli helyzet bevezetése megfelel az Európai Unió minden előírásának" - mondta.
Erdogan azt a kérdést is felvetette, hogy "miféle stratégiai kapcsolatról lehet szó az Egyesült Államokkal, ha az megtagadja Fethullah Gülen hitszónok kiadatását", aki a szerinte a hatalomátvételi kísérlet értelmi szerzője. "Kifejezésre kell juttatnunk a szomorúságunkat, mert nem kaptuk meg azt a támogatást, amelyet a szövetségeseinktől vártunk a puccskísérlet alatt és után, és ez ugyanígy van a terrorista szervezetekkel vívott harcunkban" - jelentette ki.
Törökország újabb hivatalos iratban követeli Gülen kiadatását az Egyesült Államoktól
Törökország igazságügyi minisztere kedden egy újabb hivatalos irat elküldésével követelte az amerikai hatóságoktól az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török hitszónok kiadatását. A török vezetés azzal vádolja Recep Tayyip Erdogan török elnök egykori szövetségesét, hogy ő volt a júliusi sikertelen katonai államcsíny szellemi atyja.
Ankara már a július 15-i puccskísérletet követően kérte hivatalosan Washingtontól a Pennsylvaniában élő Fethullah Gülen kiadását. A török igazságügyi miniszter, Bekir Bozdag most másodszor is megtette. Bozdag szerint az első levelüket követően az amerikai hatóságok további információkat kértek. Ezekre a kérdésekre a második levél ad választ, továbbá arra is, miért sürgős Gülen kiadatása. Bozdag szerint komoly jogalap, illetve vallomások állnak rendelkezésükre arról, hogy a hitszónok keze benne volt a puccskísérletben. Értesüléseik szerint fennáll a veszélye annak, hogy Gülen elmenekül az Egyesült Államokból egy másik országba. A miniszter hozzátette: bíznak abban, hogy az Egyesült Államok Törökország javára dönt, és kiadják nekik a "terrorista vezért".
Kizárták a labdarúgó-szövetség közel száz tagját
A Török Labdarúgó Szövetség (TFF) kedden bejelentette, hogy kizárta 94 tagját - közöttük bírókat -, akiket azzal gyanúsítanak, hogy érintettek a Recep Tayyip Erdogan elnök megdöntését célzó meghiúsult július 15-i államcsínykísérletben. "A szövetség szerint ki kell zárni 94 embert, köztük bírókat, regionális és országos asszisztenseket, regionális játékvezetői bizottsági tagokat, regionális és országos tehetségkutatókat" - áll a TFF közleményében, amely további részletekre nem tér ki. A Hürriyet úgy tudja, az egyik játékvezető a török élvonalbeli bajnokságban dolgozott.
A katonaorvosok ellen is elfogatóparancs van érvényben
Elfogatóparancsot adtak ki a török hatóságok egy ankarai katonai kórház száz alkalmazottja, köztük orvosok ellen - közölte kedden az NTV televízió. A híradás szerint a rendőrség dél körül kezdett razziát a legnagyobb fővárosi katonai kórházban a körözött személyek után kutatva. A letartóztatások feltehetően összefüggésben vannak a két héttel ezelőtti elvetélt katonai puccskísérlettel. 98 kórházi alkalmazott ellen adtak ki elfogató parancsot, köztük több katonai orvos is van- mondta a névtelenséget kérő török forrás az NTV csatornának.
"Ez a kórház kulcsfontosságú, mert itt végzik az egészségügyi szűréseket és állapítják meg a katonai szolgálatra való alkalmasságot" - tette hozzá az idézett forrás. "Bizonyos információk azt sugallják, hogy Gülen szimpatizánsai beszivárogtak ebbe az intézménybe azzal a céllal, hogy lelassítsák a riválisaik katonai előremenetelét, illetve elősegítsék saját társaik gyorsabb előrehaladását a katonai ranglétrán."
Közben Binali Yildirim török miniszterelnök a kormányzó AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) parlamenti képviselői előtt felszólalva bejelentette, hogy a hadsereg átalakítása keretében az állam ellenőrzése alá kerülnek a katonai vezérkarhoz tartozó gyárak és üzemek. Yildirim szerint az átalakítás nem fogja meggyengíteni a hadsereget.
Kurz: Ankara nem zsarolhatja Európát
Európa nem engedheti meg, hogy Törökország zsarolja - jelentette ki az Ö1 osztrák közszolgálati rádiónak Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, aki szerint ehelyett az uniónak inkább a külső határvédelemre kellene koncentrálnia függetlensége és ereje megőrzése érdekében. A külügyi tárcavezető mindezt arra reagálva mondta, hogy a török külügyminiszter jelezte, országa felmondhatja a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország-megállapodást, ha az EU legkésőbb októberig nem vezeti be a török állampolgároknak cserébe ígért vízummentességet.
Kurz visszautasította az uniós menekültügyi szerződésre vonatkozó török „fenyegetést”. Az uniónak egy jottányit sem szabad engednie, valamint világos feltételeket kell szabnia a vízummenteséggel kapcsolatban - fogalmazott az osztrák politikus. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy Európa nem függhet Törökországtól, amely szerinte egyre távolodik az uniótól.
Európának semmi esetre sem szabad hagynia, hogy megfélemlítsék - jelentette ki a külügyminiszterrel egybehangzóan Christian Kern osztrák kancellár kedden az Österreich című lapnak.
Sebastian Kurz a keddi rádióinterjújában elmondta: ha valaki Ausztriában él, lojálisnak kell lennie hozzá, és nem „hozhatja be” a külső konfliktusokat az országba. A gyülekezési szabadság gyakorlása mellett az együttélés erkölcsi kötelezettségének is eleget kell tennie - hangsúlyozta az osztrák miniszter.
A német külügyminiszter elutasította Ankara fenyegetését
Abszurdnak nevezte és elutasította a német külügyminiszter egy keddi lapinterjúban a török kormánynak azt a fenyegetését, hogy felmondják a menekültválság közös kezeléséről az EU-val kötött megállapodást, ha a török állampolgárok nem kapnak uniós vízummentességet legkésőbb októberig. Frank-Walter Steinmeier a Rheinische Post című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a vízummentesség megadásának feltételeit valamennyi érdekelt ismeri, és Törökország vállalta, hogy megteszi a feltételek teljesítéséhez szükséges lépéseket.
Ez azonban nem történt meg maradéktalanul, "van még munka Törökország előtt", az Európai Bizottság pedig pontosan ellenőrzi majd, hogy Ankara teljesítette-e a követelményeket. Az viszont teljesen világos - tette hozzá a német diplomácia vezetője -, hogy "az EU-nak és Törökországnak is a közös megoldás az érdeke", és "kölcsönös ultimátumokkal és fenyegetésekkel nem megyünk semmire". Kiemelte, hogy nem vesz részt találgatásokban "B-terv forgatókönyvekről" a megállapodás esetleges bukásával kapcsolatban. A megállapodást be kell tartani, vagyis az EU-nak pénzt kell biztosítania a Törökországban élő menekültek elhelyezésére és oktatására, Ankarának pedig gondoskodnia kell ezekről az emberekről - tette hozzá Frank-Walter Steinmeier, hangsúlyozva, hogy "Törökország tiszteletet érdemel", amiért rövid idő alatt rendkívül nagy számban fogadott be menekülteket.