Belföld
Történelem, új látószögben
Amikor eluralkodott a barbarizmus az országban

Boross Péter volt miniszterelnök úgy fogalmazott köszöntőjében, hogy a német megszállással eluralkodott a barbarizmus országunk földjén, a német hadsereget a szintén barbár szovjet hadsereg megszállása követte hazánkban. Boross Péter szerint a szocialista történetírás majd három generáción át manipulálta a magyar társadalom történelmi tudatát hazánk háborús részvételével kapcsolatosan, és e manipuláció hatásai még napjainkban is érezhetők. A szocializmusban végletesen leegyszerűsített, fekete-fehér tónusú képet festettek az akkori magyar államról, a modern történetírásnak azonban épp az a feladata, hogy a maguk bonyolultságában és sokrétűségében, valamint az adott korszak viszonyrendszerében vizsgálja az akkori történéseket, a valóság feltárásával pedig adja vissza a nemzet egészséges önértékelését. A volt kormányfő szerint a magyarságnak ezzel együtt szembe kell néznie persze bűneivel is, de nem kell magára vennie azokat, amelyek nem őt illetik.
Kövér László házelnök megnyitó beszédében elmondta, az 1944-es év sorsdöntő esztendő volt történelmünkben, lezárt egy több mint húszéves szakaszt, s egy új kényszerpályára lökte az országot. Kövér László szerint arra a kérdésre kellene választ adnia a történettudománynak, hogy miért bukott meg a magyar állam 1944-ben, s hogyan, milyen úton jutott el a bukásig. Ezzel összefüggésben idézte Móricz Zsigmondot, aki azt írta, hogy a magyarság képes volt kultúrát alkotni a huszadik század elejére, de ez a kultúra már nem hordozta a magyar élet sajátosságait, nem hordozta az összetartozás eszméjét. Kérdések sokasága sorakozik itt, tette hozzá a házelnök, amelyek válaszra várnak.
A Fidesz már megadta a maga korszaklezáró történelmi válaszát azzal, hogy megalkotta az új Alaptörvényt – hangsúlyozta Kövér László.