Javuló tendenciát mutat a felsőoktatási felvételik eredménye

„Fontosak a hallgatói visszajelzések, sok jelentkezés a Facebookon dől el, ahol a fiatalok megbeszélik, hová érdemes menni”

Korompay Csilla – 2016.07.28. 01:59 –

Növekedett az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülők száma a tavalyi évhez viszonyítva, összességében pedig a jelentkezők hatvanhét százaléka nyert felvételt. Egyértelmű a duális képzés sikere, ennek informatikai területén az érdeklődés megnégyszereződött.

Maruzsa Zoltán és Palkovics László 20160728Pozitív értékelés. Maruzsa Zoltán és Palkovics László (Fotó: Varga Imre)

Visszaigazolta az elmúlt időszak a 2014-ben megfogalmazott felsőoktatási stratégiát, az idén is folytatódtak a tavaly megindult tendenciák az egyes képzési területeken – hangsúlyozta Palkovics László oktatási államtitkár a felvételi eredményeket értékelő tegnapi sajtótájékoztatón. Mint elmondta, a 111 219 jelentkezőből felvett 74 652 hallgató közül állami ösztöndíjas képzésben 57 111-en kezdhetik meg tanulmányaikat, költségtérítéses formában pedig 17 541-en tanulhatnak majd. Alapképzésre 47 026, mesterképzésre 13 195, osztatlan képzésre 6793, felsőoktatási szakképzésre 7638 hallgató nyert felvételt. Mind az általános, mind a keresztféléves eljárásban felvettek száma emelkedett az állami ösztöndíjas képzésekben.

Alap- és osztatlan oktatásban a legtöbben (17,6 százalék) gazdaságtudományi képzésre kerültek be, ezt követi a műszaki terület (15,9 százalék), a pedagógusképzés (12,8 százalék), az informatika (8,9 százalék) és az orvos- és egészségtudomány (8,1 százalék). Mesterképzéseknél első helyen a pedagógusképzés áll (20,9 százalék), aztán jönnek a gazdaságtudományok (18,9 százalék) és a bölcsészettudomány (15,6 százalék), majd a műszaki terület (13,9 százalék). Az államtitkár kiemelte, az agrár területen nem csökkent, de nem is nőtt a bekerült hallgatók száma, az agrárszakmát tehát máshogy kell pozicionálni. A természettudományos területen viszont enyhe növekedés látható, ami remélhetőleg tovább folytatódik majd.

2 20160728
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke közölte, a felvételizők 48,4 százaléka került be az elsőként megjelölt helyre, összességében pedig a jelentkezők hatvanhét százaléka nyert felvételt. A legtöbb új hallgatója az ELTE-nek lesz (4739), ezt követi a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, negyedik helyen a Debreceni Egyetem áll, utána a Pécsi Tudományegyetem jön. A legmagasabb ponthatár a Műegyetem mechatronikaimérnök-képzésén volt (474), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi igazgatási képzésére, nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakára 456 pont kellett. A legtöbb jelentkezőt felvett képzés a mérnökinformatikus, a gépészmérnöki és a programtervező informatikus volt, amelyet a villamosmérnöki és az általános orvosi képzés követett. Az informatikai terület iránt a munkaerőpiaci érdeknek megfelelően nőtt a érdeklődés – jegyezte meg az OH elnöke. A negyvenegy központilag megállapított ponthatárról szólva kiemelte, hogy érdemben nőtt az első helyen jelentkezők száma, ahogyan a felvetteké is magasabb, mint tavaly.

Mesterképzésen 21 881 volt a jelentkezők száma, ebből 13 195-en kerültek be. A legtöbb jelentkezőt mesterképzésre az ELTE, a BME, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem vette fel. Képzési területenként nézve a bölcsészettudomány, a gazdaságtudományok és a műszaki tudomány áll az első három helyen a mesterképzésnél, a legtöbb jelentkezőt felvett szak a pszichológia, vezetés és szervezés, nemzetközi tanulmányok.

Egyértelmű, hogy jelentős növekedés történt a duális képzésben a jelentkezések és a felvettek számát tekintve is, ebből is kiemelkedik az informatikai terület, ahol az érdeklődés megnégyszereződött. A duális képzések népszerűségét Maruzsa Zoltán részben a pozitív hallgatói visszajelzésekkel magyarázta, s mint fogalmazott, „sok jelentkezés sorsa a Facebookon dől el, ahol a fiatalok megbeszélik, hová érdemes menni”. Közösségi képzőközpontok Hatvanban, Kisvárdán, Siófokon fogadnak hallgatókat, összesen hatvanegyen kezdhetik meg így tanulmányaikat, de figyelembe kell venni, hogy ez még „kísérleti stádiumban lévő kezdeményezés” – magyarázta az OH elnöke. Sümegen – valószínűleg a sajtóban megjelent negatív vélemények miatt – olyan alacsony volt a jelentkezők száma, hogy el sem indul a közösségi képzés.


Röviden
Fontosnak tartják duális és mesterképzéseiket az intézmények

- Ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, ahol 8278 hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben, köztük több mint ezer leendő tanító, valamint általános és középiskolai tanár – közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel. Az ELTE tájékoztatása szerint az elsősök 84 százaléka nappali tagozatos lesz, 77 százalékuk alap- és osztatlan képzésben vesz részt. Kiemelten fontosnak tartják, hogy a felvettek negyede a pedagógusképzésben kezdi meg tanulmányait. Idén már a bolgár-, a holland-, a kínai-, valamint a média-, mozgókép- és kommunikációtanári szakpárt is elindítja az egyetem.

- A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) a tavalyinál 89-cel több, 6234 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait – tudatta az SZTE. Az első helyen jelentkezők nyolcvan százalékának sikerült a felvételije, az egyetemre bejutottak átlagpontszáma 368 pont volt. A munkaerőpiaci igényekre figyelemmel az intézmény növelte a duális képzések számát, három karon – mérnöki, mezőgazdasági, természettudományi és informatikai – indult ilyen.

- A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg. 5240 hallgató kezdheti meg tanulmányait az intézményben, alapképzésben az állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma meghaladja a 415-öt. Az alapképzésekre felvett jelentkezők átlagpontszáma magas maradt „a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is”. Az egyetem a mesterképzéseket meghatározóan fontosnak tartja a gazdaság fejlődéséhez, ezért az alapképzésben tanuló hallgatóit ösztönzi a továbbtanulásra, mesterképzésben több mint ezernégyszázan kezdhetik meg ősszel tanulmányaikat.

- Az országos átlagnál is nagyobb volt a növekedés az általános felvételi eljárásban felvettek számában a Debreceni Egyetemen (DE), első helyen 8696-an jelölték meg a Debreceni Egyetemet és 6278 hallgatót vettek fel, mintegy 4,5 százalékkal többet, mint 2015-ben. A felvettek közül 5189-en államilag finanszírozott szakra jutottak be. A tavalyihoz képest a legnagyobb, mintegy 35 százalékos növekedés a nyíregyházi egészségügyi karon volt.