A kutatás-fejlesztés több céget érdekel, mint eddig bármikor

A K+F tevékenységhez járó adókedvezményeket alig veszik igénybe (Fotó: Hegedüs Róbert)

Most először tervezi sok kis- és közepes vállalat (kkv), hogy több pénzt fordít a kutatás-fejlesztésre (K+F) - derült ki a Deloitte immár hatodik alkalommal elkészített vállalati felméréséből. A 2016-os eredmények alapján az előző évekhez képest a válaszadók között jelentősen kisebb arányt képviselnek azok a vállalatok, amelyek egyáltalán nem költöttek kutatás-fejlesztésre 2015-ben (11,5 százalék). Ezzel szemben növekedett azoknak a cégeknek száma, amelyek árbevételük három és tíz százalék közötti értékét fordították K+F-re. Középtávon, vagyis a következő három–öt évben, a válaszadók közel hatvan százaléka tervezi a K+F ráfordítások növelését 2015-höz képest.

Emiatt megnő a hazai piaci igény a képzett területi szakértőkre, a hatékonyabb konzorciumi együttműködésekre, illetve a szellemi tulajdonjog és a tudás hasznosíthatóságának tisztázására. A K+F pénzügyi eszközök iránt azonban mérsékeltebb a válaszadói elkötelezettség. Tavaly jelentősen átalakult az uniós és a hazai forrásokat kezelő pályázati-támogatási rendszer. A 2014–2020 közötti időszakban rendelkezésre álló hétszázötvenmilliárd forint társfinanszírozott uniós forrás mellett a 2016. évi Programstratégia keretében idén mintegy nyolcvanmilliárd, míg 2017-ben előreláthatólag csaknem nyolcvanhárommilliárd forint lesz elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a K+F és az innováció támogatására. A vissza nem térítendő támogatások a nagyvállala­tok számára egyre korlátozottabban lesznek elérhetőek, míg a kis- és közepes vállalkozások számára kibővül a mozgástér.

A Deloitte éves felmérésének célja a 2020-ra tervezett 1,8 százalékos bruttó hazai termék (GDP) arányos K+F ráfordítás megvalósulása érdekében olyan szabályozási és támogatáspolitikai környezettel kapcsolatos javaslatok megfogalmazása, amelyek az érintett közép- és nagyvállalatok véleményén és várakozásain alapulnak.

A legutóbbi felmérés alkalmával már a válaszadók hetvenhárom százaléka jelezte, hogy ismeri a K+F adókedvezményeket, ennek ellenére alig a fele veszi igénybe azokat. Ahol viszont folyik adókedvezmény igénybevételére jogosító K+F tevékenység, a legtöbbjük számára a kapcsolódó adójogszabályok egyértelműségének hiánya jelenti a fő kockázatot.