Belföld
A parlament elfogadta a jövő évi költségvetést
Varga Mihály: A büdzsé biztosítja a stabil, kiszámítható gazdasági növekedést+VIDEÓ
A büdzsé új szerkezetben készült el, három részből áll: az állam működési költségvetése nullszaldós lett; a másik kettő az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazza, ezek jelentenek az uniós statisztika szerint is elszámolt deficitet.
Varga: A jövő évi költségvetés biztosítja a stabil, kiszámítható gazdasági növekedést
Az Országgyűlés a 2017. évi költségvetés elfogadásával felelős döntést hozott, olyan büdzsét fogadott el, amely továbbra is biztosítja a stabil és kiszámítható gazdasági növekedést - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamenti döntést követően tartott sajtótájékoztatón. A miniszter ismertette: a költségvetés 3,1 százalékos növekedéssel, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos, az uniós módszertan alapján számított államháztartási hiánnyal számol. A kormány egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az állam működése nullszaldós legyen, csak a beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatban tartalmaz deficitet a költségvetés. Hangsúlyozta, az utóbbiakra kiemelkedően nagy forrást tartalmaz a büdzsé, uniós támogatásokból 2240 milliárd, hazai forrásból pedig 1640 milliárd forintot.
A 2017-es költségvetéshez 1123 egyéni, 51 kormánypárti, 1072 ellenzéki valamint 9 bizottsági módosító javaslat érkezett, amelyek több mint 900 milliárd forintot érintettek. Csak olyan módosítókat fogadhattak be, amelyek az egyenleget nem veszélyeztetik, ezért a költségvetés karaktere nem változott meg a parlamenti vita során - mondta. Ellenzéki módosító javaslatot nem fogadtak el, a miniszter szerint ezek szakmailag nem voltak megalapozottak.
Elmondta, olyan büdzsét fogadott el a parlament, amely lehetővé teszi, hogy minden magyar állampolgár még egy kis lépést tehessen előre, a növekedés és a magyar reformok eredményeit a családok és vállalkozások a hétköznapi életben is megtapasztalhatják. A költségvetés korai időpontban való elfogadásának köszönhetően a gazdaság szereplőinek elég idejük lesz arra, hogy felkészüljenek a következő évre - mondta a miniszter.
Varga Mihály kifejtette: a jövő évi az adócsökkentés és otthonteremtés költségvetése, amely stabilitást, biztonságot nyújt a családoknak, valamint a vállalkozásoknak a fejlődési lehetőséget ad.
A költségvetési törvény elfogadása azt is jelenti, hogy a parlament támogatta az adócsökkentést, az otthonteremtést, valamint a gazdasági növekedést célzó gazdaságpolitikát - közölte. A kormány megkapta a felhatalmazást, hogy folytassa a családok, vállalkozások és helyi közösségek érdekében végzett munkáját - mondta.
Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi bevételi főösszegét 17 431 milliárd 347,9 millió forintban, kiadási főösszegét 18 597 milliárd 705 millió forintban, hiányát 1 166 milliárd 357,1 millió forintba állapította meg.
A bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2017. évi bevételi főösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forintban, kiadási főösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forintban határozta meg, azaz egyenlegét 0 forintban állapította meg, ami azt jelenti, hogy a központi alrendszernek hiány nélkül kell működnie.
A bevételi és kiadási főösszegeken belül a parlament a hazai felhalmozási költségvetést is létrehozta, ennek 2017. évi bevételi főösszegét 1 164 milliárd 250,4 millió forintban, kiadási főösszegét 1 636 milliárd 611,9 millió forintban határozta meg, hiányát 472 milliárd 361,5 millió forintban állapította meg.
Az elfogadott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az úgynevezett európai uniós fejlesztési költségvetés 2017. évi bevételi főösszegét 1 545 milliárd 165,9 millió forintban, kiadási főösszegét 2 239 milliárd 161,5 millió forintban jelölte ki, hiányát 693 milliárd 995,6 millió forintban állapította meg.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban, a benyújtásakor az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Úgy fogalmazott: a költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember léphessen egyet előre.
A büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol; az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődik.
A költségvetési törvény értelmében - a stabilitási törvénynek megfelelően - az államadósság-mutató a 2016 végére várható 73,5 százalékról 2017 végére 71,9 százalékra csökken a GDP-hez mérten. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2017. december 31-ére várható, tervezett adóssága 312,0 forint/euró, 284,7 forint/svájci frank és 282,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 26 936,3 milliárd forint lesz.
A jövő évi költségvetés minden szakterület számára többletforrást juttat: oktatásra 271 milliárd forint, egészségügyre 171 milliárd forint, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forint, a kulturális tevékenységekre 70 milliárd forint, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 39 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben. A rendvédelem 117 milliárd forinttal magasabb keretösszegre számíthat. Igazságügyre, Igazságszolgáltatásra 26 milliárd forinttal, külügyekre 10 milliárd forinttal fordíthat többet jövőre a magyar állam. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül - hazai forrásból - további 1640 milliárd forint juthat a fejlesztések támogatására.
Jövő év január elsejétől 5 százalékra csökken a tej, tojás és baromfihús áfája, ami jelentős támogatást jelent minden magyar családnak. Emellett növelni fogja a hazai termelők versenyképességét és hozzájárul a kereskedelmi forgalom bővüléséhez.
Az éttermi szolgáltatások áfakulcsa is csökken 18 százalékra, ahogy az internethozzáférésé is. Jövőre továbbra is 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ami Európában az egyik legalacsonyabb.
A törvény alapján az előre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismét két típusú központi tartalékot képzett. Az Országvédelmi Alap célelőirányzata és a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka együttesen 170 milliárd forint, ebből az Országvédelmi Alap 2017-es előirányzata 60 milliárd forint, míg a rendkívüli kormányzati intézkedéseké 110 milliárd forint lesz. 2016-ban az előbbi 70 milliárd forint volt, utóbbi pedig 100 milliárd forintot tett ki. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként képezett stabilitási tartalék, amelyek együttes összege mintegy 35 milliárd forintot tesz ki, ezek felhasználására a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lesz lehetőség. Így a fejezetenkénti tartalékokkal együtt több mint 200 milliárd forint "biztonsági tartalék" van a jövő évi büdzsében.
Ptk.-módosítás: változnak a zálogjog szabályai
Megszavazta a parlament a két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentősen átalakítja a zálogjogot, továbbá érinti a szülőtartás, az értékpapírjog és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének egyes szabályait is.
A változtatásra 118 képviselő szavazott igennel és 65 nemmel.
A kormány szerint a módosításra a zálogjog területén a gazdasági növekedés érdekében van szükség, más területeken pedig az uniós szabályozásnak megfelelés, illetve a szülőtartás intézményénél például az alaptörvény rendelkezéseinek törvényi szintre átültetése a cél.
A törvény a hitelbiztosítékoknál visszaállítja a két éve bevezetett különvált zálogjog helyett a magyar jogban korábban elterjedt önálló zálogjogot.
Több mint 420 milliárd forintot csoportosítottak át az idei büdzsében
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az idei költségvetés módosítását, amely a hiány változatlanul hagyása mellett több mint 420 milliárd forinttal növelte meg a büdzsé kiadási és bevételi oldalait.
A képviselők 121 igen szavazattal, 63 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatait.
A tárcavezető közlése szerint a törvénymódosítás egyik legfontosabb indoka a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a szakképző centrumok költségvetési problémáinak megszüntetése, aminek érdekében a Ház több 100 milliárd forinttal, 640 milliárd forintra növelte a decentralizáció előtt álló szervezet állami támogatását.
A törvénymódosítás emellett anyagi hátteret biztosít a Testnevelési Egyetem új kampuszának felépítéséhez (6 milliárd forint), a Modern városok programhoz (50 milliárd forint) és a terrorellenes intézkedésekhez (10 milliárd forint).
A változtatással figyelmet fordítottak a Magyarország kurdisztáni katonai szerepvállalásának 2015-ről áthúzódó kiadásaira, az otthonteremtési program (csok) bővítésére, valamint a hazai fő- és mellékúthálózat felújítására (69,3 milliárd forint).
Fidesz: Az ellenzék nemet mondott az adócsökkentésre és az otthonteremtésre
A Fidesz-frakció szerint az ellenzék nemet mondott az adócsökkentésre, az otthonteremtésre és minden a családokat segítő intézkedésre azzal, hogy nem szavazta meg a 2017-es költségvetést.
A nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselőcsoportja a nemzetgazdasági miniszter előterjesztésének napközben történt elfogadását követően úgy fogalmazott, a Jobbik, az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, az LMP politikusai mind nemet mondtak a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentésére, a kétgyermekesek adókedvezményének növelésére, az otthonteremtési programra, a közszféra béremeléseinek folytatására, az egészségügy és az oktatás többlettámogatására, a foglalkoztatást és az ország védelmi képességét növelő forrásnövelésekre is.
Az ellenzék mindezzel nemet mondott a gyermekes családok, a munkavállalók, a nyugdíjasok, a közszféra dolgozóinak és a hazai vállalkozásoknak a támogatására - fejtették ki.
A Fidesz szerint a kormánypárti támogatással elfogadott jövő költségvetés biztosítja, hogy mindenki léphessen egyet előre.
Az elfogadott javaslat egy új előirányzata összesen 6 milliárd forintos forrást nyújt a budapesti elővárosi közlekedés támogatására, továbbá megteremtették az anyagi hátterét a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak (6,1 milliárd forint), a még idén megvalósuló kulturális és sportrendezvényeknek és a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiának (2,1 milliárd forint).
A képviselők a központi tartalékkeretet 20 milliárd forinttal emelték meg, míg az Országvédelmi Alap előirányzatát 10 milliárd forinttal növelték.
A parlament az előző héten több ponton is tovább változtatta az eredetileg benyújtott törvényjavaslatot, ami további 14,4 milliárd forinttal növelte a 2016-os büdzsé bevételeit és kiadásait, miközben a hiányt változatlanul hagyná.
A képviselők ekkor döntöttek arról, hogy 15 milliárd forinttal 85 milliárd forintra emelik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) dologi kiadásainak keretét, miközben az ott dolgozók juttatásait ugyanekkora mértékben csökkentik.
Ezzel egy időben hat fővárosi kiemelt sportegyesület támogatását megduplázták és így összesen 3,4 milliárd forintra emelték, míg a Magyar Kézilabda Szövetség 1,9 milliárd forintot kapott feladatai ellátására. A Miniszteri Kabinetiroda 1,8 milliárd forintos forráshoz jutott az 1956-os emlékév németországi eseményeinek finanszírozására.
Tóbiás: a rokonoknak és a haveroknak jó jövő évi büdzsé
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a 2017-es költségvetés jó a Fidesznek, a barátoknak, a haveroknak és a rokonoknak, de nem jó a magyar embereknek, nem jó az egészségügyben, az oktatásban és a szociális területen dolgozóknak.
Tóbiás József hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón azt követően beszélt erről, hogy az Országgyűlés elfogadta a jövő évi büdzsét.
Az ellenzéki politikus szerint a költségvetés követi a kormány társadalmi jólétet felmondó politikáját, és saját magára, valamint az általa létrehozni kívánt "úri osztályra" fordítja a köz pénzét.
Épül stadion, lesznek presztízsberuházások, újabb sporttámogatások, de nem épül új oktatási, szociális és egészségügyi ellátórendszer - fogalmazott.
Tóbiás József közölte, az MSZP azért nem támogatta a költségvetést, mert az elmúlt időszak bérmegállapodásai csupán azt jelentik, hogy a kormány most adja vissza az oktatásnak és az egészségügynek a korábban elvont százmilliárdokat.
Véleménye szerint a kormány cserbenhagyja az oktatást, az egészségügyet és a szociális ágazatot, illetve azt a négymillió embert is, akik egzisztenciális válsággal küzdenek.
Kitért arra, a kormánypárti többség nem támogatta az MSZP javaslatát, hogy a vasárnap 100 százalékos bérpótlék járjon annak, aki vasárnap munkát végez. Szerinte ezzel a döntéssel a Fidesz-többség bebizonyította, hogy kezdettől fogva nem állt érdekében ezeken a dolgozókon segíteni.
Jelezte azt is, hogy tovább folytatják a küzdelmet a vasárnap munkát végző emberek tisztességes fizetéséért.
A kormány félidős tevékenységét értékelő kérdésre válaszolva Tóbiás József azt mondta, folytatódik a társadalmi jólétet felmondó politika. Ha valóban a rászorulóknak akarnának segíteni, akkor szociális ellátórendszerre fordítanának több forrást - mondta, megjegyezve: nem vár változást a következő két évben sem ebben a politikában.