Belföld
Az alaptörvény védi a magzati életet
Európai viszonylatban még magas az abortuszok száma hazánkban, minden harmadik élve születésre jut egy terhességmegszakítás
– Nemrég zajlott le a Séta az életért elnevezésű nemzetközi konferencia, amelynek fővédnöke Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár volt. Milyen céllal szervezték a többnapos rendezvényt?
– Az esemény apropója, hogy 1956. június 4-én vált legálissá Magyarországon a terhességmegszakítás, ebben az évben pedig ennek a hatvanadik évfordulója volt. A cél elsősorban a figyelemfelkeltés, ugyanis hazánkban európai viszonylatban még magas az abortuszok száma: minden harmadik élve születésre jut egy terhességmegszakítás, míg az európai átlagban ötre. Ennek ellenére javuló tendenciát mutatnak az adatok, ugyanis 2010 előtt közel kettő az egyhez volt ez az arány. Az elmúlt öt évben, 2010 és 2015 között a terhességmegszakítások száma 22,9 százalékkal csökkent hazánkban, idén az első negyedévben pedig további 4,1 százalékkal.
– Mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon még mindig ilyen magas ez az arány?
– Nyilván összetett a probléma háttere, de alapvetően az összes kelet-európai országra jellemző, hogy viszonylag magas a terhességmegszakítások száma. Hazánkban a rendszerváltás előtti időszak öröksége is lehet a tendencia oka. A szocializmus időszakában például volt olyan év, amikor magasabb volt itthon az abortuszok száma, mint az élve születéseké.
– Milyen eszközei vannak az államtitkárságnak, a kormánynak, hogy javuljanak ezek az adatok?
– Ezeket a folyamatokat a családpolitikai eszközökkel áttételesen lehet befolyásolni, így mindenekelőtt abban tudunk segítséget nyújtani, hogy különféle állami támogatásokkal nagyobb anyagi biztonságot igyekszünk nyújtani a családoknak, hogy ne pénzügyi okok miatt döntsenek a terhességmegszakítás mellett. A másik eszköz a prevencióban rejlik, például a köznevelési rendszerben, ahol megjelenik a családi életre nevelés, akár a hit- és erkölcstanórák keretében. Emellett támogatjuk azokat a civil szervezeteket is, amelyek a felvilágosításban és a tájékoztatásban részt vesznek. Jogi szabályozás tekintetében Európában a lengyeleknél és az íreknél illegális a terhességmegszakítás, illetve csak nagyon indokolt esetben végezhető, például nemi erőszak esetén vagy egészségügyi veszélyeztetettség miatt. Nálunk ennél megengedőbb a magzatvédelmi törvény. Ennek gondozása az egészségügyi államtitkárság hatáskörébe esik, ám tudomásom szerint nincs jelenleg olyan elképzelés, hogy ezen változtatnának, szigorítanának.
– Mi a cél a terhességmegsza-kítások arányát tekintve?
– Népesedéspolitikai szempontból értelemszerűen azt szeretnénk, ha a számuk minél alacsonyabb, a nulla közelében lenne. Az élet- és magzatvédelem szempontjait is figyelembe véve a gyermekvállalás ösztönzése érdekében több intézkedést is tettünk: a családi adó- és járulékkedvezmények például a magzat kilencvenegy napos korától már járnak, ahogyan a családok otthonteremtési kedvezménye, a csok is igényelhető a magzat után is. Nem utolsósorban az alaptörvénybe foglaltuk a magzati élet védelmét.