Az őszi ülésszakon módosíthatják az egyházi törvényt

Nincs ex lex állapot – véli az alapjogokért központ

Kacsoh Dániel – 2016.06.13. 01:59 –

Ez a parlamenti ülésszak is anélkül ér véget, hogy a képviselők változtattak volna a strasbourgi bíróság által elmarasztalt egyházügyi törvényen. Információink szerint a kormányoldal továbbra sem erőlteti a „csiszolást”. Tavaly decemberben megpróbálták, de az ellenzék keresztbe tett a szavazáson.
Továbbra sem tervezi a kormányoldal, hogy változtatna a hatályos egyházügyi törvényen. Ha esetleg mégis születne ilyen tervezet, úgy legkorábban már csak az ősszel kerülhet a parlament elé egy esetleges módosítási javaslat – tudta meg lapunk kormánypárti forrásból. A Társaság a Szabadságjogokért petíciót tett közzé az érvényes szabályozás ellen, állítólag több százan alá is írták, ám az akció lényegében elhalt.

Ismeretes, a 2011-ben elfogadott új szabályozás nem állta ki az alkotmányosság próbáját, leginkább azért, mert az Országgyűléshez utalta a felekezetek elismerését. Később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is elmarasztalta emiatt hazánkat, így – az egyébként többször módosított, csiszolt helyett – új jogszabályra volt szükség. A tavaly decemberi parlamenti szavazáson azonban, mivel az ellenzék a kezdeti támogató hozzáállásán változtatva nem szavazta meg a kétharmados előterjesztést, elbukott a javaslat.

Arról már korábban is beszámoltunk, hogy a kormánypártok részéről úgy vélekednek, mivel az általuk kidolgozott, az egyházakkal is egyeztetett javaslat valamennyi alkotmányossági és strasbourgi kifogást „kijavít”, elutasításával éppen az ezeket szorgalmazó ellenzéki pártok akadályozzák a helyzet tisztázását. Sőt, hagyják hatályban az éppen általuk kifogásolt szabályozást.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója korábban lapunknak kifejtette, Magyarországon továbbra is mindenki szabadon gyakorolhatja hitét, a különböző bíróságok sem ezt, hanem az egyházakra vonatkozó előírásokat kritizálták. A tavalyi előterjesztés éppen az utóbbira reagálva próbált egészséges egyensúlyt találni a „szélsőséges emberi jogi fundamentalizmuson alapuló strasbourgi verdikt” és a bizniszegyházak korlátozásának legitim állami célja között. Szánthó szerint azzal, hogy az ellenzék megtorpedózta a tervezet elfogadását, még nem alakult ki ex lex állapot.