Külföldön hasznosul az ápolók tudása

Cser Ágnes (Fotó: Hegedüs Róbert)

Több pályázatot is meghirdet az egészségügyért felelős államtitkárság a 2014–2020 közötti uniós ciklusban, amely az „egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását” szolgálná. Ennek kiemelt eleme a Felzárkóztató egészségügyi ápoló szakképzési program, amely 1,8 milliárd forint támogatást nyújt a területnek. A program célja „az ellátásban dolgozó régi típusú, általános ápoló és asszisztens szakképesítésű, de további szakképesítéssel nem rendelkező dolgozók képzettségi szintjének emelése”, illetve az OKJ-s ápolói képesítés megszerzéséhez szükséges oktatás biztosítása.

Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ-EDDSZ) elnöke lapunknak megfogalmazta, a szervezet mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy az ápolóképzés visszatérjen eredeti formájához, a középiskolai szakképzési rendszerhez, hiszen „csak így lehet megfelelő elméleti és gyakorlati tudást átadni” a jövőbeni szakápolóknak.

Kifejtette, a rendszerváltozás utáni időszakban magáncégek „milliárdokat nyertek azon”, hogy az ápolók oktatását kiemelték a középiskolákból és kiszervezték „néhány hónapos gyorstalpalókat” nyújtó, profitérdekelt magáncégeknek. Emellett – folytatta – az ingyenes, középiskolai rendszerben működő, nagy múltú, érettségit, általános és gyakorló ápolói, szakasszisztensi képzést nyújtó iskolákat bezárták.

Cser Ágnes szerint az elsődleges probléma, hogy a két-három-tíz hónapos OKJ-s képzéseken végzett ápolószemélyzet tudásszintje meg sem közelíti azokét, akik a korábbi, komoly és szigorú rendszerben tanultak. Például mentőápolói képesítést már öt hónapon belül lehet szerezni bármilyen egészségügyi szakképesítés nélkül.

Emellett – folytatta – a rendszerváltoztatást követően a kötelezően előírt pontszerző képzések is hatalmas fordulatot hoztak a szakápolók képzésében, „kényszerpályára vitték azt”. Ugyanis – emelte ki – azokat nem hozták összhangba az egészségügy szükségleteivel, évtizedeken keresztül a dolgozóknak kellett saját maguknak fizetniük a kötelező oktatást, hiszen az alkalmazásuk előfeltétele.

Az elnök hozzátette, a tavaly május óta zajló egészségügyi sztrájktárgyalásokon is többször jelezték, a terület rendezésre vár, nem csak az ápolói képzések minőségét illetően. A súlyos munkaerőhiányt ugyanis az is előidézi – folytatta –, hogy a főiskolai és egyetemi végzettséggel bíró ápolók, miután befejezték tanulmányaikat, nem itthon hasznosítják a tudásukat, hanem külföldön vállalnak munkát és telepednek le, mivel Magyarországon rendkívül alacsonyak a bérek, és az ápolás társadalmi presztízse is csökkent.

„Éppen ezért a bértárgyalásokon nemcsak az érzékelhető és nagy léptékű szakdolgozói béremelésért küzdünk, hanem a képzési rendszer átalakításáért is, hiszen a kettő együtt felelős a mostanra kialakult súlyos munkaerőhiányért” – közölte Cser Ágnes, aki megjegyezte, a már említett „Felzárkóztató egészségügyi ápoló szakképzési program” szakmai előkészítésébe és kidolgozásába nem vonták be az MSZ-EDDSZ-t, holott „mindez nemcsak szakmai, hanem munka-erőpiaci és munkavállalói érdek-képviseleti kérdés is”. „Elsősorban azt kellene pontosan meghatározni, hogy a jelenlegi ellátórendszerbe mekkora és milyen képzettségű szakdolgozói létszámra lenne szükség, majd ennek megfelelően összeállítani a képzési és előmeneteli rendszert” – mutatott rá az elnök. Közölte, a meghirdetett pályázatban rendkívül aránytalannak tartják, hogy 1,8 milliárd forintos támogatás jut 766 fő szakápoló képzésére, „mert így egy személynek körülbelül 2,4 millió forint jut – amely magában foglalja az ösztöndíjat, a helyettesítést, illetve a „tutorok” díjazását is –, szemben a nyilvánosan meghirdetett és elérhető szakápolási képzések díjával, amely az állami vizsgával együtt 150-240 ezer forint közé esik”. Hozzáfűzte, ezalól kivétel az aneszteziológus-asszisztens képzés, amely háromszázezer forintba kerül.

Cser Ágnes szerint ilyen mértékű ápolóhiány esetén a pályázatot teljes egészében felül kell vizsgálni, és mérlegelés tárgyává tenni, hogy valóban elavult-e a szakiskolai, illetve szakközépiskolai rendszerben képzett szakápolók tudása. A programról korábban az egészségügyi államtitkárság azt közölte, az új megfelelő szakmai kompetenciákat biztosít majd, illetve „megteremti a szakmai előmenetel lehetőségét az élethosszig tartó tanulás jegyében”. A képzés további, ráépített szakképesítés megszerzését is lehetővé teszi, így a szakdolgozókat több munkakörben is lehet majd alkalmazni. A 766 fő részére szervezett képzések huszonnégy helyen zajlanak majd.

A projektgazda Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) az együttműködő egészségügyi intézményekkel szerződést köt annak érdekében, hogy biztosítható legyen a képzésben részt vevők számára ösztöndíj, illetve a képzés időtartamában őket helyettesítő személyeknek helyettesítési díj kifizetése. Az együttműködési megállapodás hatvankilenc kórházzal jön létre.

Kelenföldön épülhet az új kórház

Döntött a kormány a fővárosi egészségügy átalakításáról: az Etele téren épül meg az új budapesti kórház, bezár a Péterfy és a Szent János Kórház, kinyit a Lipót – olvasható a Népszabadság online felületén megjelent pénteki cikkben. Információik szerint a program részeként öt év alatt háromszázharmincötmilliárd forintból szervezik át a budapestiek egészségügyi ellátását és építenek három új centrumot. Az egykori OPNI (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) épületének egy részében az esetleges újranyitást követően „időskori szellemi hanyatlásban szenvedő betegeket ápolnának”.  A cikk szerint ha elkészül a Budai Sürgősségi Centrum, a Szent János Kórház „aktív” részlegei – például a belgyógyászat és a baleseti sebészet –, költöznének oda, valamint a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológiája, szívsebészete. Az intézményben nyolcszáztizenkét ágyon gyógyítanának. Ezenkívül – folytatták – a kormány jóváhagyta a védőoltástendert is, 2017 elején ugyanis lejár a kötelező védőoltások szállításáról szóló szerződés.