Húszéves a Balassi Bálint-emlékkard

Költők és műfordítók civil elismerésére jött létre két évtizede ez az irodalmi díj – Eddig harmincheten vehették át a kitüntetést

Forgách Kinga – 2016.06.06. 01:09 –

Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke húsz évvel ezelőtt hozta létre ezt a nemzetközi elismerést, amellyel a Balassi Bálint nyomdokain járó hazai költőket tüntetik ki. A Balassi Bálint-emlékkardot eddig összesen harmincheten vehették át, s a díj az irodalmároknak járó legfontosabb civil elismerések egyike.

Molnár Pál 20160606Molnár Pál szerint a díj fölfelé vitte Magyarország hírnevét (Fotó: MH)

Alapítójával az emlékkard történetének elmúlt két évtizedéről beszélgettünk: mint kiemelte, céljuk az volt annak idején, hogy európai szellemiségű alkotókat ismerhessenek el egy teljesen civil kezdeményezésű díjjal.

A Balassi Bálint-emlékkarddal a magyar líra élvonalába tartozó, európai szellemiségű költőket, valamint a magyar költészetet – köztük Balassi verseit – fordító idegen anyanyelvű külföldi irodalmárokat tünteti ki. Az irodalmi díj ötlete és megvalósítása Molnár Pál nevéhez fűződik, története 1996-ban kezdődött el. „Megrendeltem a kardot Fazekas József bonyhádi kovácstól, majd február 14-én, Bálint napján átadtuk a Gellért Szállóban, Tóth Bálint kapta meg elsőként. Ez remek indulás volt, jó emlékként őriztem meg” – mondta lapunknak az alapító. A kuratóriumot, amely a díj odaítéléséről dönt, Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke mellett Lőcsei Gabriella kulturális újságíró, Rubovszky András, a Gellért Szálló volt igazgatója, illetve Zelnik József alkotja. „Elnöknek Makovecz Imrét kértük fel, ám ő csak a harmadik évben kapcsolódott be” – tette hozzá Molnár. Ahogy a legtöbb díj esetében, az emlékkard létrejöttében is közrejátszottak a korabeli kultúrpolitikai körülmények. „Ezerkilencszázkilencvenhétben a Horn–Kuncze-garnitúra vezette az országot, és óriási nyomás nehezedett a kulturális életre is. Arra gondoltunk, hogy az európai színt is be kell hozni, Balassi pedig egy tipikus európai nagyság. Beszélt jó néhány nyelvet, többek között törökül is tudott. Vagy­is az ellenség nyelvét is ismerte, és miközben katonailag harcolt velük, fordította a török irodalom gyöngyszemeit. Ennél európaibb embert nehéz elképzelni mai mércével is” – mutatott rá az alapító. A díjra méltó költők kiválasztásakor a kuratóriumot konkrét szempontok is vezérlik, Molnár szavai szerint az első, hogy a lehető legjobb költők közül kerüljön ki. A második, hogy az illető magatartása Balassi Bálintéhoz közelítsen. A legelső díjazott, Tóth Bálint azért kapta meg az elismerést, miként Molnár mondta, mert minőségi költő és fordító. „Ráadásul a Rákosi-rendszerrel is ütközött, ötvenhatban pedig egy forradalmi testület élén találta magát, tehát hazafias magatartása is megfelelt” – tette hozzá az alapító. A későbbi díjazottak közül kiemelte Döbrentei Kornélt, Nagy Gáspárt, Utassy Józsefet, Farkas Árpádot – eddig összesen harmincheten kapták meg a kardot.

Későbbi a díjazottak köre bővült, a hazai költők mellett külföldi műfordítókat is kitüntettek. A döntés mögött Balassi kevéssé ismert, ám kiemelkedő műfordítói tevékenysége állt. Az elismerés történetéről könyv és film is született (Puszt Tibor rendezésében), mindkettőnek Kardtársak lett a címe. A kard huszonegyedik átadására pedig egy újabb kötet is készül majd az elmúlt évek díjazottjairól.

A kitüntetéshez azonban már nemcsak egy díj, hanem egy fesztivál is kötődik. „A Bálint-napi Balassi-fesztiválon megemlékeznek arról, hogy van egy Balassi Bálint-emlékkard, és kimondják a kitüntetett költő, műfordító nevét. Mivel ez egy civil díj, nem jár hozzá pénzjutalom, de hogy legalább egy itallal meg tudják köszönni a gratulációkat a poéták, ezért elindítottam a Balassi-kard Borseregszemle nevű borversenyt is” – mondta Molnár Pál. Az alapító szerint az elmúlt húsz év egyik tanulsága, hogy lehetséges civil kezdeményezéseket működtetni akár nulla forintból, állami támogatás nélkül is. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy a legtöbb költőhöz ez az elismerés közelebb áll, mint a Kossuth-díj, arról nem is beszélve, hogy a Balassi-emlékkard Magyarország hírnevét is fölfelé vitte, hiszen az alapító szerint Japántól Kaliforniáig, Finnországtól Kongóig tizenöt nemzet irodalmárja vehette át eddig. Ugyanez az alapítvány egyébként számos más művészeti díjat is képvisel, például a képzőművészeti M.S. mester díjat, a filmművészeti Szkíta Aranyszarvas díjat, illetve az Európai-érem névre hallgató újságíródíjat.