Belföld
Jelentős egészségügyi többletforrás
„Szisztematikus cselekvési tervet jelez a jövő évi költségvetésben szereplő összeg, de egyes tételeket még konkretizálni kell”
Annak ellenére, hogy a jövő évi költségvetés egészségügyre eső részében néhány kérdés még tisztázatlan, összességében az előre jelzett százhatvanhétmilliárd forintos többlet igen jelentősnek értékelhető – közölte lapunkkal Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint mindez azt jelzi, hogy a kormány jóval nyitottabbá vált az ágazat felé, és belátta, hogy az eddigi finanszírozási keret nem elegendő.
Ismert, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előző héten nyújtotta át Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a jövő évi büdzsé tervezetét. A tárcavezető azt mondta, jövőre minden szakterület számára többletforrást biztosítana a kormány az idei évhez képest, az egészségügyre fordított összeg 167 milliárd forinttal nő.
Sinkó Eszter szerint a jelentős pluszforrás komoly kormányzati elkötelezettséget jelez, amennyiben valóban nyomon követhetően bekerül a költségvetésbe a jelzett összeg. Fontos tudni, hogy a már látható számokban egyelőre nincs jelölve például a fővárosi kórházi fejlesztési koncepcióra szánt keret, amely szintén jelentős többletet jelent majd. Cserháti Péter, a beruházás miniszteri biztosa száznyolcvanmilliárd forintot igényelt, természetesen nem egy évre, hanem fokozatosan, a beruházási folyamat egészére.
A döntéshozóknak „mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk ahhoz, hogy megpróbálják rendezni az egészségügyben mára kialakult elégedetlenségi hullámot, amit egyre nehezebb kezelni” – vélekedett Sinkó Eszter. Hozzátette, míg korábban „csak” egészségügyi szakértők kongatták a vészharangot, mára új szakszervezet alakult, és a rezidensek is komolyan hallatják a hangjukat, ami vélhetően megelőzhető lett volna, ha az ágazat rendbehozatalát jóval korábban megkezdik.
A szakma egyik legfontosabb követelése a húszszázalékos alapdíjemelés, amely régi igény, ugyanis a kórházi ellátásban a betegségek kezelésére fordítható esetátalány évek óta változatlan – magyarázta a szakértő, aki szerint a jövő évi költségvetésből „cipőkanállal” ugyan, de kiszorítható lenne a régóta várt többlet.
Az összevont szakellátásra ebben az évben hétszázharmincnégymilliárd forint jut, amely mindent összevetve jövőre hétszáznyolcvanhét milliárdra emelkedik, ami bővülés ugyan, de nem jelentős, körülbelül hétszázalékos növekményt jelent. Az alapellátásban a 2016-os várható költésekhez képest plusz négy és fél milliárdos többletet jelez a büdzsé, amit elsősorban népegészségügyi szolgáltatások fejlesztésére fordítanának. Az idei tízmilliárdnyi alapellátási többlet kiutalásáról, annak felosztásáról egyelőre nem született meg a végleges döntés, az előzetes bejelentések alapján hatmilliárd jutna pluszban a háziorvosoknak, két-két milliárd pedig a védőnőknek és az alapellátásban dolgozó fogorvosi praxisoknak.
Sinkó Eszter megjegyezte, kérdés továbbra is, hogy a kórházak finanszírozása tekintetében egyrészt megvalósul-e a már említett húszszázalékos alapdíjemelés, illetve, hogy állja-e a központi költségvetés az intézmények adósságállományát, ami a legfrissebb adatok szerint jelenleg is ötvenmilliárd forint környékén mozog.
A javaslat tartalmazza a gyógyszertámogatás keretét is, amelyre jövőre háromszáztizenhárommilliárd forintot szánnának, az idei háromszázötmilliárdhoz képest. A különbözetet a gyógyszercégek többletbefizetéséből rendeznék. A kormányzat változatlanul 3,6 milliárd forintot szán a patikák támogatására 2017-ben, illetve szintén nem változik a gyógyszertárak szolgáltatási díjára fordított előirányzat, ami négy és fél milliárd.
Az egészségügyi közgazdász értékelése szerint az egészségügyre a jövő évben szánt forrás mértéke előremutató és szisztematikus cselekvési tervet jelez, amennyiben a még kérdéses tételek – például a béremelések mértéke, illetve a fővárosi ellátás korszerűsítésére szánt összeg – konkretizálódnak.