Gazdaság

Felzárkózott a budapesti légikikötő

Az első negyedév utasforgalmi adatai szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér csaknem beérte prágai és varsói versenytársait

A kelet-közép-európai régió három nagyobb légikikötője közül a budapesti Liszt Ferenc reptér felzárkózott: az idei első negyedéves adatok szerint az utasok száma csaknem elérte a varsói és a prágai versenytársáét.

repülőtér 20160502
A tavalyi 10,3 millió utas után az idén 11 millióra lehet számítani a repülőtéren (Fotó: Hegedüs Róbert)

Több utast indított és fogadott a budapesti reptér az idei január–márciusi időszakban a tavalyi év azonos időszakához képest, így valószínűleg újabb rekordok dőlhetnek meg a tavalyi egész éves 10,3 milliós forgalom után. Az első negyedévben ugyanis mintegy 2,229 millió utast kezelt a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ez 13,2 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában – derül ki a brit légi közlekedési szakmai portál, az anna.aero folyamatosan frissülő, hivatalos forrásokból származó adatbázisából. A kelet-közép-európai régió három nagyobb reptere közül Budapesté így csaknem beérte a prágai és varsói versenytársát.

A cseh főváros Václav Havel repterének szóvivője, Marika Janouskova lapunkkal azt közölte: náluk 2,289 millió utas volt januártól márciusig, ez pedig a tavalyi első negyedévhez képest 13,8 százalékos növekedés. A varsói Chopin repülőtéren az adatbázis szerint az első három hónapban 2,232 millióan fordultak meg, ez 7,2 százalékkal több a tavalyi adatnál.

Alig van már tehát különbség a három reptér között, és bizakodásra adhat okot, hogy a tavalyi első negyedévben még a fentebbieknél nagyobb eltérés volt az utasszámokban, Varsóval összevetve például százezerrel kevesebben jártak akkor a budapesti légikikötőben. Ha a trend folytatódik, a Liszt Ferenc reptéren a tavalyi 10,3 millió utas után az idén a 11 milliós szám szinte biztos, de vélhetően ennél is többen, akár 11,5 millióan is megfordulnak majd itt. A múlt évben Prágában 12 millió utas volt, Varsó fő repterén pedig 11,2 millió. A régió többi fővárosi reptere – Zágráb, Belgrád, Ljubljana, Pozsony – ennek csak töredékét fogadja évente, Bécsé pedig egy egészen másik ligában játszik, tavaly csaknem 23 millióan jártak ott.

Az is biztató, hogy a január–márciusi időszak az európai repülésben általában az egyik leggyengébb, a nyári menetrendben pedig számos új járat szerepel. Budapestről több „hagyományos” légitársaság sűríti járatait az európai fővárosok felé. Új szereplő lesz az Air Canada Rouge, és bár szezonálisan, de közlekedik majd a dél-koreai Asiana Airlines is. A fapados cégek közül a Ryanair több nyaralóhelyre jár majd, mint tavaly, az Easyjet a franciaországi Lyonból indít járatot, a magyar gyökerű Wizzair pedig új célállomások mellett régebben már létezett, de aztán megszüntetett járatokat is feléleszt, az ősszel pedig két új célállomást is felvesz majd budapesti hálózatába.

A repteret működtető Budapest Airport Zrt. bár jelentősen emelkedő bevételeket könyvelhet el, a nyilvánosan elérhető legutóbbi, 2015-ös üzleti gyorsjelentése szerint a 2014-es évet mintegy 88 millió euró (27 milliárd forint) veszteséggel zárta, igaz, üzemi szinten nyereséges volt. A cég ugyanis hatalmas, 1,3 milliárd eurós (négyszázmilliárd forintos) adósságállományról számolt be akkor.

A könyvelést azért terheli jelentős hitel, mert ahogy arról több pénzügyi portál is beszámolt, 2007-ben a német Hochtief Airport – a ma már kanadai tulajdonban és AviAlliance néven működő vállalat – vezette konzorcium hitelből vette meg a működtetés koncessziós jogát a korábbi, brit befektetőtől, amely 2005-ben szerezte meg azt a magyar államtól hetvenöt évre. A magánosításkor egyébként jelentős, mintegy 260 millió eurós beruházási kötelezettséget is vállaltak az üzemeltetők, ennek része volt például a 2-es terminál két része közé épített, 2011-ben átadott SkyCourt is.

Ugyanakkor a Malév 2012-es csődje következtében késleltetett beruházások – a terminálból kinyúló mólók, új utasfelvételi területek – most, a nagyarányú növekedés idején igencsak időszerűek volnának. Az üzemeltető nemrég be is jelentette, hogy a következő években megépítik például az első mólót – a 2B terminálhoz –, és gondolkodnak új utasfelvételi csarnokon is. Azonban már most is elő-előfordul, hogy a csúcsidőszakokban csaknem teljesen megtelnek a beszállópultok előtti területek, és ha már készen lenne a móló, az egyre több járatot is igényesebben lehetne kiszolgálni.