Heteken belül lesz bérmegállapodás

Az egyezségnek május 10-ig célszerű megszületnie – mondta az államtitkár (Fotó: Csudai Sándor)

– Lezajlott az egészségügyi dolgozókat érintő újabb bértárgyalás a reprezentatív érdekvédelmi szervezetek képviselőivel. Mi lett az eredménye?

– Az egyeztetések zajlanak, a legutóbbi azért volt nagyon fontos, mert a két tárgyaló fél felismerte, hogy hatalmas mennyiségű pluszforrás kerül jövőre az ágazatba. Az elmúlt évek során a minimálbér-emelkedések és a garantált bérminimum miatt az eredeti közalkalmazotti bértábla bizonyos oszlopai egymással azonos szintre kerültek. Vagyis a korábbi differenciáltság eltűnt, így a dolgozók többletkompetenciái már nem jelennek meg, összemosódnak. A mostani egyeztetésen azt a kérdést tettük fel a tárgyalópartnereknek, hogy legyen-e egységes béremelés, és maradjanak meg az azonosságok, vagy mindenki „érdemei szerint” kapjon emelést, megjelenítve így a bértáblán is a különbségeket. A felek óvatosak, de érdekeltek abban, hogy újra helyreálljanak a bértáblán belül az értékviszonyok. A bizalom megtartása érdekében szakértői tárgyalásokat indítottunk, vagyis az érdekképviselet láthatja, melyik pozícióban hány dolgozó van, ott mennyi az átlagbér, de informálódhatnak arról is, hogy mennyi a túlmunka, és azért pontosan kinek mennyi pótlék jár.

– Talán nem is volt még arra példa, hogy ilyen részletekig megvizsgálják az ágazat bérkérdéseit.

– A baloldal kormányzása alatt biztosan nem, akkor az utcára tették, vagy végtelenségig kihasználták az egészségügyi dolgozókat. 2010 óta több körben, több célcsoportnak volt bérrendezés, amelyre háromszázmilliárdot fordított a kormány, de átfogó és többéves bérrendezésre most kerülhet sor. Az ország pénzügyi és gazdasági erejének köszönhetően most már lehet erről felelősen beszélni, tárgyalni.

– Értelemszerűen a dolgozók érdeke az első. Az ő szempontjukból mi lenne az előnyösebb: az egységes vagy a differenciált béremelés?

– Éppen ezekről a pontokról is szólnak az egyeztetések. A szakmai érdekképviseletekkel közösen szeretnénk erről dönteni. Mindkét verziónak vannak nyertesei, de vesztesei is. Adott egy összeg, amelyet csak bérfejlesztésre költünk, ezen senki nem akar takarékoskodni. A Nemzetgazdasági Minisztériummal kialkudtunk egy jelentős forrást, most pedig arról kell dönteni, hogy ezt hogyan osszuk el. Magát az ajánlatot is együtt dolgozzuk ki a tárgyalópartnerekkel, tehát nem úgy áll a helyzet, hogy van egy ajánlat, amelyet vagy elfogadnak a felek, vagy nem. Úgy érzem, ha adott egy jól bejáratott és kulturálisan elfogadott értékrendszer az egészségügyi dolgozók között, akkor azt érdemes fenntartani, hiszen enélkül elveszne a motiváció és az előmenetel lehetősége. Miért járna például valaki továbbképzésre, ha a többletenergiáját nem honoráljuk anyagilag?

– Egyértelmű kijelentés még nem hangzott el arról, hogy 2016-ban elkezdődhet-e az emelés, egyelőre csak azt lehetett hallani, hogy „remélhetőleg” elindul. Meg tudná ezt erősíteni?

– Az idén elkezdődik a béremelés. A kormány pénzügyileg erre készen áll, de csak a szakmával közös megállapodás alapján szeretnénk elindítani. Az, hogy pontosan mikortól, a tárgyalások során dől el.

– Mikorra várható végső meg­egyezés?

– Mindenkinek az az érdeke, hogy minél előbb megkezdődjön a bérrendezés. Semmiképp nem húzódhat sokáig a folyamat. A héten lezajlanak a szakértői vizsgálatok arról, melyik pozícióban milyen szintű emelést lehet elindítani. A jövő héten lesz még egy találkozó, ahol az érdekképviseletekkel összevetjük a számainkat, és megbeszéljük, hogy kielégítené-e mindenki igényét a tervezett emelés. Amennyiben nem jutunk megállapodásra, akkor ismét a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordulok, ám a végső egyezségnek május 10-ig célszerű megszületnie, hiszen azon a héten indul a jövő évi költségvetés vitája.

– Szó volt arról is, hogy az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak előmeneteli rendszert alakítanak ki. Erről is szó esik a tárgyalásokon, vagy ez ettől különálló?

– Ez külön program lesz, külön forrásból. Zajlik az előkészítése, a teljes csomagot pedig szeretnénk minél hamarabb a döntéshozók elé vinni. Izgalmas feladat, hiszen az intézkedés a tervek szerint nagyon átfogó, számos területet érint majd a fejlesztés. Ebben az esetben sem egyszeri előrelépésről van szó, szeretnénk legalább három-négy éves pályára tenni a javulási folyamatot, de ebben az esetben is a kormány fog dönteni, hogy mely elemeket tudja vállalni a költségvetés.

– Több mint nyolcórás egészségügyi vitát tartottak a parlamentben kedden a Jobbik kezdeményezésére. Hogy látja, mire jutottak?

– Először vettem részt ilyen vitanapon, és az volt az érzésem, mintha a felek két különböző meccset néztek volna. Az, hogy a jelenlegi kormányzat pénzt von ki az ágazatból, nettó hazugság. Őszintén mondom, nem tudnék olyan problémát említeni az egészségügyben, amely a 2010 óta eltelt időszakban keletkezett volna, de az örökölt gondok egy része még nem oldódott meg. Ez a kormány 2010 óta csak tolja vissza a pénzt az ágazatba.

– Szóba került az új budapesti kórház ügye, amelyről ellentétes információk jelentek meg a sajtóban. Tisztázná a kérdést?

– Nincs még róla kormánydöntés, csak tervek vannak. Több változatot teszünk a kormány asztalára, és a döntés után szívesen beszélek majd a részletekről. Egy biztos, azt szeretnénk, hogy a jelentős vidéki kórházfejlesztések mellett a fővárosi betegek is a lehető legjobb ellátásban részesüljenek.