Csak a pedagógusok ötöde vett részt a tegnapi munkabeszüntetésben

Kósa Lajos: A pedagógusok körében is érdektelenségbe fulladt a sztrájk

Korompay Csilla – 2016.04.21. 04:09 –

Legutóbb 1995-ben szervezett munkabeszüntetést a Pedagógusok Szakszervezete, az azóta eltelt huszonegy év alatt nem képeztek sztrájkalapot. Galló Istvánné PSZ-elnök szerint a tagság tudatában van ennek, és „elfogadták, nem forszírozták, nincs ezzel semmi baj”.


Sikeresnek értékelte a tegnapi sztrájkot sajtótájékoztatóján Galló Istvánné, és köszönetét fejezte ki a szervezőknek és a munkabeszüntetésben részt vevő kollégáknak, valamint azoknak a szülőknek, akik segítették őket azzal, hogy nem küldték a gyermeküket iskolába. A sikert szerinte elsősorban az összetartozás és a szolidaritás érzésének megtapasztalása jelentette.

Kiemelte, hogy „ellenszélben” kellett szervezniük és lebonyolítaniuk az akciót – amelyben egyébként adataik alapján 1185 intézmény 24 900 dolgozója vett részt „mindenféle fenyegetés ellenére”. Kérdésre válaszolva a fenyegetésekkel kapcsolatban úgy pontosított, hogy általában korrektül együttműködtek velük az önkormányzatok, illetve az intézményvezetők, az a „néhány kirívó eset” pedig, amikor például valaki telefonon próbálta lebeszélni kollégáikat,  „nem bizonyítható”.
SztrajkA hiányzóktól erre a napra is igazolást kell kérni (Fotó: MTI/Balázs Attila)
A sztrájktárgyalások valószínűleg a jövő héten folytatódnak, a munkabeszüntetés eredményessége akkor fog megmutatkozni – vélekedett Gallóné. Az esetleges további akciókról nem nyilatkozott, ugyanakkor korábban „forró őszt” helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem sikerül megállapodni a kormánnyal.
Tárgyalási pozíciójukat némiképp árnyalja azonban, hogy kiderült: a PSZ-nek nincs sztrájkalapja, csupán „akcióalapja”, amelyet azonban teljesen kimerített a februári Kossuth téri demonstráció, amelyre száztíz busszal szállították vidékről a tüntetőket, ami tízmillió forintba került. Lapunk felvetésére, hogy nem csökkenti-e ez az akcióképességet, Gallóné kijelentette, a tagság tudatában van annak, hogy nincs sztrájkalap, amiből a munkabeszüntetés esetén a kieső bért pótolni tudnák. „Elfogadták, nem forszírozták, nincs ezzel semmi baj” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a sztrájk napjának „eufórikus hangulatát” nem ronthatják le ezek a „kicsinyes pénzügyi dolgok”, mint a kieső bér. „Amikor ilyen nagy kérdések vannak napirenden, akkor nem gondolom, hogy a néhány ezer forintos keresetkiegészítés hiánya visszatarthatja a kollégákat” – közölte Gallóné.

Ezzel szemben Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke megjegyezte, „nehezen ment át az emberek fejében, hogy felvállalják az akciót, részben azért, mert számoltak…”
Arról, hogy mégsem állt le az ország délben öt percre, amint azt kezdeményezték, a PSZ-elnök azt mondta, ha nem is volt látványos, de az emberek „azért öt percig gondoltak az oktatásra”. A szolidaritási akciók közül kiemelte a délelőtti fővárosi forgalomlassító demonstrációt, és azt, hogy bírók egy csoportja azzal fejezte ki támogatását, hogy tárgyaláson kívül is viselte a fekete talárt.
Sztrajk2A reggeli forgalomlassító demonstráció csupán rövid időre okozott fennakadást, és délben sem bénult meg az ország (Fotók: Csudai Sándor)
A kormány továbbra is azon az állásponton van, hogy a gyermekek és a pedagógusok érdekét kizárólag a párbeszéd, a közös munka, és nem a sztrájk szolgálja – hangsúlyozta közleményében az oktatási államtitkárság, emlékeztetve arra, hogy a munkabeszüntetést meghirdető szervezetek a minisztérium többszöri meghívása ellenére sem voltak hajlandóak részt venni a Köznevelési Kerekasztal munkájában, „holott a kerekasztal már bizonyította, hogy a leghatékonyabb fóruma az egyeztetésnek, számos ügyben rövid idő alatt eredményt ért el”. Kiemelték: mindenkinek joga van sztrájkolni, de senkinek sincs joga ellehetetleníteni a gyerekek életét, fejetlenséget okozni az iskolákban.

„A szakszervezetek és a kormány által aláírt sztrájkmegállapodás alapján minden iskolában biztosított volt a gyermekfelügyeletet, valamint a tíz-órai, ebéd, uzsonna. Akik arra kérték a szülőket, hogy ne vigyék iskolába a gyereküket, vagy akik nem fogadták a gyerekeket, megszegték a sztrájkmegállapodást” – mutatott rá a szaktárca. Mint folytatták, a kormány tárgyalt a pedagógusokkal, a sztrájkbizottsággal, a kérdések többségében érdemi előrehaladás történt. A kormány ezért nem érti, a szakszervezetek miért akkor álltak fel a tárgyalóasztaltól, s döntöttek a sztrájk mellett, amikor „követeléseik zömében már célegyenesbe ért a megállapodások megszületése”.

Az Emmi köszönetét fejezte ki azon pedagógusoknak, „akik a politika helyett ma is a gyerekeket és a munkájukat tartották fontosabbnak – az adatok szerint ötből négyük a munkát választotta”. Ugyanakkor a minisztérium határozottan visszautasítja, hogy bárkit bármilyen hátrány érne a sztrájkban való részvétel miatt.


Kósa Lajos: A pedagógusok körében is érdektelenségbe fulladt a sztrájk

A legmeglepőbb kijelentést a Pedagógus Szakszervezet vezetője tette, amikor azt mondta, a politikát be kell vinni az iskolába – szögezte le csütörtökön a szerdai tanártüntetésekkel kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Kósa Lajos szerint ebből a kijelentésből egyértelműen látszik, hogy a pedagógussztrájk „valós problémák mögé bújva meztelen politikai törekvéseket tartalmaz, ami nem meglepő, hiszen a szakszervezetek igen régen szövetségesei az MSZP-nek”.

Hozzátette: az utcai kiabálás csak figyelemfelhívásra jó, ugyanakkor kiabálva bármiről is megegyezni „nem könnyű”.


Klik: Pótolni kell az elmaradt órák tananyagát

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közleményben szögezte le, hogy a sztrájk miatt elmaradt órák anyagát pótolni kell, abban az esetben, ha erre nincsen máshogy lehetőség, az intézmény vezetője plusz óra megtartását rendelheti el. A diákoknak igazolniuk kell a hiányzásokat is. A Klik kijelentette: adott intézmény felelőssége, hogy tanítási idő alatt hol tartózkodni a gyermek, függetlenül attól, hogy az iskolában sztrájk van.


Röviden. Öt percre leállította tevékenységét a DK

- Akik ma újra és újra hergelik a pedagógusokat, ugyanazok, mint akik kormányzásuk alatt elvettek tőlük egyhavi bért vagy utcára tették őket – reagált a Fidesz a sztrájkra. Hangsúlyozták: a pedagógusoknak csupán az egyötöde csatlakozott a sztrájkhoz, ami azt jelzi, hogy döntő többségük ráébredt arra, csak felhasználják őket az egymást érő politikai akciókhoz. Emlékeztettek arra, a PSZ elnöke, Galló Istvánné korábban azt nyilatkozta, helyes az, ha a pártpolitikát bevisszük az iskolába. Emellett kampányolt az MSZP elnöke, Tóbiás József is, aki egyértelműen politikai célokra akarja használni a pedagógusokat.

- Az MSZP a Kossuth téren szervezett szolidaritási megmozdulást. Tóbiás József, a párt elnöke hangsúlyozta: nem engedhetik meg, hogy a hatalom megfélemlítse a sztrájkolókat. Elmondta, hogy a pedagógusok sztrájkjához más ágazatban működő tizenegy szakszervezet, civil szervezet is csatlakozott. A pártelnök szerint ez a támogatás egyértelműen jelzi, hogy nem csak az oktatás helyzetéről van szó.

- Az LMP arra szólította fel a kormányt, hogy bánjon megfelelően az oktatási intézményekkel, mert az iskola nem a kormányt szolgálja, hanem a jövőt. Kanász-Nagy Máté, a párt ifjúsági szakszóvivője szerint a kormány semmit nem értett meg az elmúlt időszak oktatással kapcsolatos eseményeiből, és „továbbra is rossz irányba tolják a biciklit”.

- Az Együtt szerint a kormány időhúzásra játszik és „megpróbálja megvezetni” a tanárokat a pedagógussztrájk kezelésekor. Szabó Szabolcs, az ellenzéki párt képviselője azt mondta, a kabinet az elmúlt időszakban többször is hazudott a pedagógusoknak, így például valótlanul állította, hogy 38 milliárd forintos többlettámogatást ad a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak.

- A DK felszólította a kormányt, hogy fejezze be az országos sztrájkban részt vevő tanárok fenyegetését. Gréczy Zsolt, a párt szóvivője közölte, pártja a tanárok kérését elfogadva délben öt percre leállította saját tevékenységét.

- A közalkalmazotti és köztisztviselői szakszervezeteket – köztük a PSZ-t is – tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szolidaritási találkozót tartott az V. kerületi Eötvös téren. Földiák András, a SZEF elnöke kijelentette, „szakmai felkelés” kezdődött, a sztrájk arról is szól, hogy a kormányzat „nem veszi érdemben komolyan” a szakmai szempontokat.

- A miskolci Herman Ottó Gimnázium – amelynek igazgatója, Madarász Péter a kerekasztal tagja – nyílt levelet tett közzé. Azt írták, nem látják garantálva, hogy a jelenlegi tárgyalások révén megoldódnak az oktatás problémái. Szóvá tették, hogy a kerekasztalnál és a munkacsoportokban nagyon lassan haladnak.