Gót modor és florenci reneszánsz

Budapest 100: E hét végén a Nagykörút házait járhatják be az érdeklődők – az út, amely „célszerűbb tömörülést fog előidézni”

Zsiray-Rummer Zoltán – 2016.04.12. 01:09 –

Az idén, mivel az első világháború közepén alig épült új ház Budapesten, a százhúsz éve átadott Nagykörút áll a százéves házak ünnepe, a Budapest100 fókuszában: közel hatvan épületben kétszáz program várja az érdeklődőket április 16-án és 17-én.

13-oA Nagykörút kialakításáról egy 1871-es törvény rendelkezett (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)
Évről évre egyre népszerűbb a 2011-ben alapított program, a Budapest100: az OSA Archívum és a KÉK – Kortárs Építészeti Központ által szervezett, önkéntes segítők közreműködésével megvalósuló eseményen tavaly már csaknem húszezren látogattak el az épp százéves fővárosi házakba az év századik napjához legközelebbi hétvégén. Az idén április 16-17-én, e hét végén kerül sor a rendezvényre, és mivel az első világháború közepén, 1916-ban alig épült valami, a százhúsz éve átadott Nagykörút lesz a fókuszban. Ötvennyolc ház nyitja meg a kapuit: e városépítészeti alkotás mentén szállodák, közintézmények, lakóházak várják összesen kétszáz ingyenes programmal a látogatókat. Köztük koncertekkel, kiállításokkal, a már hagyományos „pincétől a padlásig” sétákkal, régi legendák és valós események felidézésével, a szervezők segítségével végzett levéltári, történeti kutatások alapján. A részletes programokról a Budapest100.hu honlapon és a több helyen elérhető füzetből tájékozódhatnak az érdeklődők.

A nemrég tartott beharangozó sajtótájékoztatón a KÉK elnöke, Kádár Bálint azt hangsúlyozta: az idén olyan nagy városépítészeti koncepciót kerestek, amelynek építéstörténete egy adott korban összefogott volt, és már elég időbeni távolság van az értékeléséhez. A Nagykörút mellett szólt az is, hogy az egyes házak történetei sem voltak még olyan szempontok szerint feltárva, ahogy a szervezők csapata ezt évek óta teszi az adott évben ünneplő házaknál. Most a nagykörúti házak koruktól függetlenül csatlakoztak a programhoz. Lesznek szakmai beszélgetések is építészek, várostörténészek, urbanisták közreműködésével, ezek között szó esik majd a jövő lehetséges irányairól is – az érdeklődők pedig a Rákóczi téri infópontban adhatnak hangot véleményünknek, hogy milyennek szeretnék látni a körutat. Ismert, több koncepciót is vázoltak már önkormányzatok, szakmai szervezetek a biciklizési lehetőségek bővítésére, a parkolás rendezésére. De készültek vázlattervek a balkáni kinézetű üzletportálok szabályozására is, például a VI. kerületi önkormányzat honlapot is működtet az esztétikus, mégis egyéníthető kirakatok, táblák, feliratok javasolt rendszeréről. Most a Budapest100 szervezői egyrészt szeretnék a civil közösségeket – a lakosságot, az üzlettulajdonosokat – is közelebb hozni egymáshoz, és az üres boltok hasznosítására is várnak tanácsokat. A programot egyébként már nemzetközi hírű, rangos külföldi újságok és turisztikai portálok is népszerűsítik, a kontinens egyik legizgalmasabb eseményének nevezve.

A Nagykörút kialakításáról egy 1871-es törvény rendelkezett, miután már megkezdődött a Sugár út, a későbbi Andrássy út kiépítése. Végül a millenniumi ünnepségek részeként 1896. augusztus 31-én adták át a Dunától Dunáig félkörben húzódó, mintegy négy kilométeres útvonalat, addigra már a házak nagy része állt. Az utolsó telkek 1906-ra épültek be, egy kivételével: a Corvin mozi előtti házak csak a húszas évek végén készültek el egy korábbi gyár helyén.

A párizsi, bécsi mintára létrehozott körút – szemben a Kiskörúttal, amely voltaképp organikusan, az egykori városfalat kísérve alakult ki – az első kapavágástól erősen szabályozott városépítészeti alkotás. A kiegyezéskor még kis telkes, zömmel földszintes házakkal, kertekkel tarkított területen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kívánt egy nagyvároshoz méltó „övet” létrehozni. Mint már 1868-ban leírta a testület, a város zöme „minden összefüggés nélkül szórványosan csak itt-ott mutatja az emelkedésnek némi jelét s nagyrészt elavult házakkal van megrakva”. Ezért a közmunkatanács szerint szükséges egy tágas, az egész városon „keresztbe átvonuló út megnyitása: mely által egyrészt felébresztetik a kedv annak mentén díszesebben építkezni, másrészt ez az út, mintegy határvonalat képezvén, legalább a városnak ezen belül eső részében célszerűbb tömörülést fog előidézni”. A kiszabályozott útvonalon sok házat lebontottak, telkeket alakítottak át, adókedvezménnyel ösztönözték az építkezéseket. Ám az 1870-es évekbeli gazdasági válság miatt az első évtizedben alig készült új ház, az igazi fellendülés az 1880-as években volt, egészen a millenniumi ünnepségekig. A stílusok sokfélék, a neogótikustól a neoreneszánszon át a neobarokkig, mégis viszonylag egységesnek tűnik. Ahogy a korszak egyik neves építésze, Pecz Samu (például a Fővám téri nagy vásárcsarnok alkotója) fogalmazott: „egynéhány bérház épületet is terveztem és felépítettem (…), a József köruton (…) az egyiket gót modorban faragott kő homlokzattal, a másikat florenci reneszánsz stílusban vakolt homlokzattal”.