Újrahonosítja a kendert a maklári franklin

Reneszánszát éli az egykor világhírű magyar kender

Kégl Ildikó – 2016.04.08. 16:33 –

Elsőre a zsák, kötél, farmernadrág jut eszünkbe, amikor az ipari kender felhasználási területeire gondolunk, pedig közel 25 ezer termék készül e rendkívül sokrétűen alkalmazható haszonnövényből. A kendert a textilipar mellett, az építő-, az élelmiszer-, a jármű-és a kozmetikai ipar is kezdi felfedezni magának, de a növény energia előállítására is alkalmas. Egy hevesi gazdálkodóhoz látogattunk, aki megmutatta, hogy lehet szappant vagy téglát gyártani kenderből.

Korántsem meglepő tehát, hogy a gyorsan növő, nagy terméshozamú és rendkívül sokoldalúan felhasználható rostkenderre a magyar agrárium stratégiai fontosságú haszonnövényként tekint, s a Nemzetstratégiai Kutatóintézet annak újbóli meghonosítását szorgalmazza. Ennek apropóján a közelmúltban tudományos tanácskozás is zajlott az Országházban, „Az ipari kenderre épülő gazdaság létrehozásának lehetősége Magyarországon és a Kárpát-medencében” címmel.

A konferencián az elméleti szakemberek mellett részt vettek azok a mezőgazdasági szereplők is, akik kísérleti jelleggel belevágtak az ipari kender újratermesztésébe, így van némi tapasztalati tudás is a birtokukban ezen ágazatról. Pásztor Zsolt, növénytermesztő, birtokára, a heves megyei maklári kenderföldre invitálta lapunkat, hogy -e sokoldalú haszonnövény újjáélesztésének lehetőségeiről beszélgessünk. A mezőgazdasági és közgazdász végzettségű fiatalember tavaly másfél hektárnyi területet vetett be az ipari kender KC-Dóra nevű fajtájával Maklár azon részén, amely egykoron híres-nevezetes kenderföld volt.

A legősibb haszonnövény

KENDER PÁSZTOR ZSOLT NAGY A kendert egyébiránt hosszú évszázadok óta termesztik a Kárpát-medencében, már a Honfoglalás előtt is ismerték őseink, fontos nyersanyagként szolgált, aminek rostjaiból köteleket, szöveteket, halászhálókat készítettek. „Az egyik legősibb ipari növényünket eleinte kizárólag textilipari nyersanyagként tartották számon, mára azonban rendkívüli módon kibővült annak felhasználási területe. Az élelmiszer- , a gyógyszer-, a kozmetikai-, a jármű-és az építőipar is előszeretettel alkalmazza. Mindezek mellett pedig energia előállítására is alkalmas, miután biomasszát termel” – sorolja Pásztor Zsolt. Megtudjuk azt is, hogy míg korábban a nyúlánk haszonnövénynek csak a rostját használták fel, addig manapság az úgynevezett gyártási mellékterméknek, esetenként hulladéknak bélyegzett részek is fontos alapanyaggá váltak.

„A kenderkóc, a pozdorja, sőt még a kóró hasznosítására is önálló iparágak jöttek létre Nyugat-Európában ” – magyarázza vendéglátónk. De hazánkban is vannak újszerű kezdeményezések a haszonnövény feldolgozására. Interjúalanyomtól megtudom, hogy az általa vetett KC-Dóra fajtának sem igen akad olyan része, amit ne használnának fel. „Ha valaki kenderrel foglalkozik, arra kell törekednie, hogy a legtöbb részét feldolgozza” – szögezi le Pásztor Zsolt.

A maklári gazda tevékenysége jó példa mindezekre, hiszen a férfi nemcsak a növény termesztésével foglalkozik, hanem annak felhasználásával is. A kistermelő aratás után élelmiszeripari termékeket, étrendkiegészítőket állít elő annak magjából; lisztet, tejet, olajat, proteinport. Társai pedig az építőiparban, valamint a textiliparban látják hasznát egyik legősibb növényünknek. No, de ne szaladjunk ennyire előre, a kender innovatív, sokrétű felhasználását megelőzően, lássuk, hogyan termesztik azt.

A maklári kenderföld feltámasztása

kender lead„Az ipari vagy rostkenderként ismert lágy szárú haszonnövény, amely akár öt méter magasra is megnő, az egész világon elterjedt, meleg éghajlaton bárhol megterem. Vegyszeres növényvédelmet, műtrágyát nem igényel, ám kétségtelen, hogy meghálálja az istállótrágyát és vízigényes. A tág térállású magkendernek igen magas az élőmunka igénye, de úgy véljük, hogy a betakarítás a célnak leginkább megfelelő kisgépek kifejlesztésével, akár 5-10 hektár esetén is költséghatékonnyá tehető” – magyarázza lapunknak a maklári kenderföld franklinje, Pásztor Zsolt. „A növény nagyon intenzív növekedésű, 110 nap alatt beérik”. Interjúnk idején – áprilisban – zajlik a vetés, augusztusban pedig már javában aratnak a termőterületen.

A mezőgazdasági és közgazdász végzettségű fiatalember meg van róla győződve, hogy ismét prosperáló ágazattá nőheti ki magát a hazai kenderipar, és méltó lehet régi, nagy híréhez. Ez az oka annak, hogy ő maga is belefogott annak termesztésébe. A férfi otthonosan mozog az agrárium világában, bár a kendert még csak a közelmúltban fedezte fel magának, saját bevallása szerint a magyar földtől mindig is elválaszthatatlan volt, szőlészettel például gyermekkora óta foglalkozik. „Beleszülettem ebbe az egészbe, hiszen szüleim szőlőműveléssel, nagyszüleim szántóföldi növények termesztésével is foglalkoztak.” Aztán visszatérünk a kendertermesztésre, és megtudjuk, hogy a tavalyi aszályos időszakra vezethető vissza, hogy jelenleg Európa- szerte hiány van vetőmagból.

Kendergyárak, szövödék, fonodák és világhírű magyar fajták

kender 2 A rostkender egyébiránt – a cukorrépával és a napraforgóval egyetemben – évtizedekig az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett haszonnövényünk volt, 1962-ben például vetésterülete elérte a 23 ezer hektárt. Felettébb elgondolkodtató adat az is, hogy 2010-ben a világon összesen 60-70 ezer hektáron termelték a rostkendert, míg a magyar kenderipar fénykorában, hazánk területén 80 ezer hektáron nőtt ez a típusú haszonnövény. Akkoriban kilenc kendergyár állította elő a rostot, négy fonoda és három szövőgyár pedig teljes kapacitásával azon dolgozott, hogy – elsődlegesen – ruhaipari és műszaki vásznak készüljenek a növényből. Kendernemesítésben egyébiránt hazánk sokáig élen járt. Az első magyar fajta, az F-kender elismerése már 1923-ban megtörtént, ami a világhírű kompolti kutató intézetben született.

Ezt olasz alapanyagból nemesítették, ám rosttartalomban felülmúlta az addig ismert olasz fajták mindegyikét. A rost növelésére irányuló hazai nemesítési módszerek igen hatékonynak bizonyultak, a kompolti mellett a Szegedi- 9 néven ismert fajta is világhírnévre tett szert. Pásztor Zsolt is úgy véli, Magyarországon vannak a világ legjobb rostkender fajtái. „Javarészt magyar fajták termesztésével foglalkoznának a későbbiekben is, hiszen alapvetően jó tapasztalataink vannak a jelenleg vetett KC- Dórával, ami ipari szempontból meghatározó típus.

Hazánkban egyébiránt napjainkban is zajlanak nemesítések, „a kutató intézeteknek most a meglevő fajták fenntartása, a genetikai anyagok megmentése az elsődleges célja. A magyar fajták, a hazai termőterületek kimagasló minőségűek, versenyképességünket az akadályozza, hogy a betakarítást és a cséplést is kézzel végzik, ennek gépi technológiája hazánkban még kiforratlan. Nyugat-Európában például azok a fajták népszerűek, amelyeket géppel könnyen betakaríthatnak. A gépesítés a kutatás-fejlesztés meghatározó szempontja.” A maklári termőföld megtekintése után következő helyszínünk az ugyancsak heves megyei Ecséd, ahol Pásztor Zsolt kollégáival találkozunk, és megtekintünk egy bemutatótermet, mely kenderből készült termékek sokaságával hűen demonstrálja a magyar kreativitást.

A sokoldalú kender: tégla, szappan, sampon, párna, olaj...

kender6 Ecsédre érve Pfeffer Péter építészmérnökkel arról beszélgettünk, hogy a környezetbarát építészeti megoldások esetében úgyszintén komoly helyet kap napjainkban a kender. „Természetes építőblokkok, szigetelő- és falazóanyagok készülnek belőle, és az sem utolsó szempont, hogy mindehhez a növény azon része is felhasználható, amely egyébként hulladéknak minősül, például a kenderkóró” – sorolja a szakember.

Pfeffer Péter eme haszonnövény innovatív építészeti felhasználása kapcsán elsősorban a kendertéglát emeli ki. „Kender, mész, valamint víz keverékéből, préseléssel állítják elő ” – magyarázza lapunknak, s alkalmunk nyílik arra is, hogy megtekintsük a terméket. Megtudjuk továbbá, hogy a kenderből felépített fal jól szigetel, ugyanakkor remek hőtároló, természetes páraháztartást biztosít. Ahhoz nem elég erős, hogy önmagában megtartson egy épületet, ezért jellemzően vázat építenek köré, másféle anyagból. Alkalmas ugyanakkor utólagos fal-és födém szigetelésére is. Elterjedését egyelőre az gátolja, hogy nincsen elegendő mennyiségű alapanyag a gyártásához. Ecséden interjúalanyaink egy rögtönzött bemutatót is tartottak lapunknak, ahol a kender szárát egy gépbe helyezték, amely a tilolást, a rost és a kenderkóc kinyerését egyidejűleg végezte.

„Ez egy mechanikus dekortikáló gép, aminek előnye, hogy a kórót szétválasztja a pozdorjától, áztatás nélkül. Korábban ez elképzelhetetlen volt, csak a kévébe kötés és a napokig tartó áztatás után kerülhetett sor a tilolásra, vagyis a szár megtörésére. Az ágdarálóban aztán apróra zúzható, majd felhasználható a kóró, ami hulladéknak számít és jellemzően a kenderföldeken rohad, vagy épp elégetik azt, mert nem tudják feldolgozni, olyan erős a szára” – magyarázza Rabocskai Laura, aki formális és informális tanfolyamok keretében oktatja a kenderfeldolgozás tudományát. A fajták jellegzetességeiről beszélve elmondják, hogy a magkender kórója például lényegesen durvább, vastagabb a rostkender kórójánál, ám előtörést követően, akár ezt is lehetne szalagosítani.

kender laura lead

A fiatal hölgy pedig be is mutatja, hogyan sodorja az imént kinyert kenderkócot fonallá. Rabocskai Laura a kender feldolgozásának nemcsak elméleti szakembere, különleges textilipari és lakberendezési termékek kerülnek ki kezei közül, mint például hagyományos és jógapárnák, puffok, lámpabúrák, dísztárgyak. Pásztor Zsolt és munkatársai végezetül beavatnak abba, hogy jelenleg éppen a kóró ipari feldolgozásának leghatékonyabb megoldását keresik. „Legfontosabb célunk egy innovatív kórófeldolgozási technológiának a kifejlesztése, amivel aztán biokompozitok alapanyagát tervezzük előállítani. Ezeket azonban saját erőből nem tudjuk finanszírozni, egy szociális szövetkezetbe tömörültünk és pályázati források bevonásával igyekszünk megvalósítani terveinket.”

Újjáéleszthető az egykor világhírű magyar kender?

kender liszt

Az emberekkel újra meg kell ismertetni a kendert és világossá tenni azt, hogy hatalmas perspektívák vannak benne. Mindemellett a munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatása is óriási.” Szerencsére a döntéshozók is felismerték mindezt. „Fontos tudni, hogy a Délvidék, a Partium, az Ipolyköz, a Bodrogköz, Szatmár és Bereg megye híres magtermő vidékek voltak. A kenderipart ezeknek a területeknek a bevonásával érdemes működtetni, mégpedig komplex módon, hálózatban, amely kezdődik az oktatással, majd a termelésen és feldolgozáson át a késztermék értékesítéséig jut. Ehhez szükséges az összefogás és az állami szerepvállalás.” - fogalmazott.