Karcsúsított kormányzati bürokrácia

Bár úgy volt, már hétfői ülésén dönt a kormány a háttérintézmények átszervezéséről, információink szerint erre csak tegnap került sor. A határozatot azonban lapzártánkig nem tették közzé. Megkeresésünkre a nap folyamán sem a Miniszterelnökség, sem az egyik leginkább érintett tárca, az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről nem kaptunk tájékoztatást az ügyben.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter este zárt ajtók mögött tájékoztatta a részletekről a szakszervezetek képviselőit, akiket az elkerülhetetlen leépítések miatt érint a változás. A tárcavezető már korábban előrevetítette, gáláns kárpótlásra számíthatnak a távozók. Megírtuk, a kormány tavaly decemberi határozata nyomán Lázár tárcája tekintette át a minisztériumi háttérintézményeket és központi hivatalokat, ezekből első körben hetvenhárom tételes listát állítottak össze. A lajstrom nyomán, a megszüntetésektől való félelem miatt rögtön megkezdődött az érintett minisztériumok lobbizása. A kabinet célja hivatalosan ugyanakkor az, hogy összességében hatékonyabban működjön az állam, ehhez pedig tovább kell apasztani a bürokráciát.

A Népszava minap ismertetett, legújabb listáján már csak mintegy ötven háttérintézmény szerepelt – úgy tudjuk, végül ennél eggyel kevesebb szűnik meg. Az átszervezést húszszázalékos leépítés mellett képzelik el, az átalakítással nem érintett hivataloknál és háttérintézményeknél is csak az idei előirányzatok nyolcvan százalékát vehetik figyelembe a jövő évi büdzsénél.

Ami biztos: a jövő nyárig az összes állami kifizetés a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) kerül. Az idén júliustól Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működne tovább a két nagy biztosítási alap: összevonják az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot. Az átszervezés második lépéseként, egy évvel később, 2017 nyarán az új hivatalt beolvasztja a kormány a MÁK-ba. Lázár közlése szerint a kincstáron kívül minden más kifizetőhely megszűnik.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda egyetlen háttérintézménye, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal megmarad, az Emberi Erőforrások Minisztériumának huszonhat szervéből csak hét „ússza meg”, a többi önállósága megszűnik, lényegében beolvad a tárcába. A másik nagy vesztes a Földművelésügyi Minisztérium: tizenegy háttérszervéből nyolc szűnik meg. Azt már a kezdetekkor tudni lehetett, megmarad a rendőrség, a nemzetbiztonság, a katasztrófavédelem és a NAV önállósága. Az egyes minisztériumok húsz háttérintézmény, illetve központi hivatal esetén lobbizták ki a fennmaradást. Ezek közé tartozik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, az Oktatási Hivatal vagy épp a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A megszűnő központi hivatalok esetében a hatósági feladatok minden esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerülnek – a feladatot ellátó kormánytisztviselői állománnyal és az infrastruktúrával együtt.

A lapzártánkig meg nem erősített előterjesztés szerint az intézményfenntartó feladatokat ellátó központi hivatalok változatlan formában megmaradnak: ez az országos vérellátót, a mentőszolgálatot és az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetet is magába olvasztó Állami Egészségügyi Ellátó Központot, a volt Gyemszit, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, továbbá a viták kereszttüzébe került Klebelsberg Intézményfenntartót, azaz a Kliket érinti. További tizenhat háttérintézménynél nem egy minisztérium, hanem egy másik, megmaradó központi hivatal vagy gazdasági társaság lesz a jogutód. Így az oktatáskutató a könyvtárellátó cégbe, a Kellóba, az örökségvédelmi Forster Központ pedig saját eddigi gazdasági társaságába és a Miniszterelnökségbe olvad be, a Magyar Nemzeti Digitális Archívumnak pedig az Országos Széchényi Könyvtár lenne a jogutódja.