Bogár LászlóHazugságok újratöltve

A globális válság ellenére az uralkodó beszédhatalom teljes és folyamatos zár alatt tartja a legfőbb kérdéseket…

Bogár László – 2016.03.30. 03:31 –

Az európai civilizáció reménytelen helyzetét drámai módon írja le az a folyamat, ami a brüsszeli tragédia nyomán kibontakozni látszik. A globális véleményhatalmi terrorgépezetként működő mainstream média, és a lokális kollaboránsok hada most is ugyanazokat a hazugságokat terjeszti gonosz cinizmussal, és ezek a pusztító hazugságok egyelőre most is célba találni látszanak az elvakított, megvezetett többség körében.
Az egyik ilyen pusztító hazugság, hogy éppen azért kell befogadni minél több migránst, mert ezek a szegény áldozatok éppen azok elől menekültek ide, akik most Brüsszelben is robbantottak. A másik pedig, hogy éppen ezért a bevándorlás „nem veszély, hanem esély”, még örülnünk is kell nekik, hisz – lévén, hogy ugyanúgy vélekednek, mint mi – ők a legfőbb szövetségeseink, ráadásul fiatalok, életerősek, és csak használnak az elöregedőben lévő Európának.

Bár én magam is, ahogy mások is, sokszor és sokféleképpen adtam/adták cáfolatát ezeknek az alaphazugságoknak, de fussunk neki(k) még egyszer, és a brüsszeli tragédia fényénél (vagy inkább annak árnyékában) próbáljuk meg újra végiggondolni a helyzetet és a teendőket.

Az első állítás, tehát, hogy a migráns a testvérünk és szövetségesünk, hisz éppen azok elől menekül, akik, lám csak, minket is brutálisan támadnak, mint most éppen Brüsszelben is tették. De vajon miért és ki elől is menekülnek a migránsok? Érdekes módon az egyre fenyegetőbb globális válság ellenére az uralkodó beszédhatalom teljes és folyamatos zár alatt tartja a legfőbb kérdéseket.

Azt, hogy valójában ki szítja az iszonyú polgárháborúk tüzét a Közel-Keleten? Ki roncsolta szét végzetesen Afganisztánt, Irakot, Szíriát és Líbiát, mint a térség stratégiai fontosságú elemeit? Ennek részeként ki engedte diszkréten megtörténni 2001. szeptember 11-ét, hogy aztán ürügyként használhassa saját destruktív céljaira? Ki alkalmazza egyre kegyetlenebbül a „programozott káosz” cinikusan brutális logikáját, amit Zbigniew Brzezinski szenvtelen „tudományossággal” már a nyolcvanas évek során megfogalmazott? Ki építette fel és üzemeltette, majd „egyszer használatos” fegyverként dobta el az al-Kaidát, Oszama bin Ladent, a tálibokat, és használja most az Iszlám Államot? És, ha már ennek nyomán sokmilliós iszlám menekült tömeg áramlik ki folyamatosan ezekből az országokból, a sok ezermilliárd dolláros olajjövedelmekkel rendelkező közel-keleti államok, élükön Szaúd-Arábiával, vajon miért nem bocsátották rendelkezésre területüket és anyagi erőforrásaikat iszlám testvéreik megvédelmezésére?

Sőt, éppen ellenkezőleg, miért tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a káosz és a menekültek száma növekedjen? És ne a közvetlen közelben, iszlám környezetben, hanem a távoli és idegen Európában találjanak befogadásra és támogatásra?

Végül, de nem utolsósorban, vajon a nyugat-európai uralmi elitek miért támogatták és támogatják ma is lelkesen ezt a mindent elpusztítani igyekvő „főkonstruktőrt”, vagy inkább „fődestruktőrt”? Megannyi kérdés megválaszolatlanul. Pontosabban szólva, mindenki tudja a választ, csak a politikailag korrekt beszéd globális terrorja változatlanul képes megakadályozni, hogy Európa végveszélyben lévő népe végre elbeszélje helyzetét, és elkezdje megbeszélni teendőit. Mert, ahogy a régi mondás tartja, igazat mondani könnyű, csak elhitetni nehéz.

Az ember ősidők óta folytatja legtöbbször reménytelennek látszó küzdelmét azért, hogy a jelenségvilág kavargó felszíne alatt valahogy megpillantsa a lényeget. De a lényeg, mint tudjuk, sohasem látható, legfeljebb sejthető. A világunkat valójában irányító erő „láthatatlan”, „arctalan”, nincs is „alanya”, mert azok a személyek, titkos társaságok, népek, nemzetek, országok, amelyek időnként látszólag „megszemélyesítik”, mind csak jelentéktelen közvetítők, egyszer mind elmúlik majd, de a láthatatlan lényeg örök. És ez a láthatatlan lényeg maga a megtestesült mértéktelenség, az öngerjesztő, önfelemésztő örvénylés, a mesebeli Kisgömböc, a láncreakció, a fekete lyuk.

Semmit sem óhajt jobban, mint, hogy frontálisan ütközzünk, harcoljunk vele, de itt is József Attilának van igaza, „ Fegyvert ragadni gyengeség: / megöl az ellenség és megver”. Inkább elhúzódni kellene tőle, elszigetelődni, önkéntes karanténba vonulni. A betegséget persze mindez nem gyógyítja, de legalább a terjedését talán megakadályozhatja.

A világ e láthatatlan urai már teljesen feleslegesnek tartják az emberiséget, és az ő globális „költség/haszon” elemzésük logikája alapján igazuk is van. Az ember hatalmas szellemi energiáit foglyul ejtve, azt az ember ellen fordítva, a technoevolúció titáni erejét most nyílt brutalitással fordítja az ezt létrehozó emberiség ellen.

A programozott káosz éppen arra irányul, hogy ez az önmegsemmisítés felgyorsuljon, és egyelőre, ahogy mondani szokták, mint kés a vajban, nyomul előre. A másik közvetlenebb cél a hanyatló amerikai birodalom világuralmának csak egyre brutálisabb erőszakkal való meghosszabbítása, ami a riválisok meggyengítésére és a köztük lévő konstruktív együttműködési rendszer szétzilálására irányul.

A bevándorló nem veszély, hanem esély primitív önmegsemmisítő szlogenje akár valóságos is lehetne, de nem az! Részben azért, mert az ideérkező, pontosabban idevezetett, idevezényelt milliók valójában a globális roncstársadalmat, az emberiség egyik nagy hulladéktárolóját testesítik meg. A világ, és benne legközvetlenebbül Európa így végzetes csapdába, következésképp végveszélybe került. Csak átgondolt és összehangolt cselekvéssel tud ebből a csapdából kikeveredni. Kérdés, hogy képes-e még erre?

 

Bogár László: Hazugságok újratöltveA globális válság ellenére az uralkodó beszédhatalom teljes és folyamatos zár alatt...

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. március 29.