Cegléd is elérhető lesz gyorsforgalmi úton

Idén megkezdődhet a 2×2 sávos autóút építése, amelyen nyolc csomópontot és huszonkét felüljárót terveznek átadni 2018 végéig

Putsay Gábor – 2016.03.30. 03:00 –

A tervezettnél előbb épül meg az M4-es autópálya Ceglédig. A Szolnokot elkerülő, az elmúlt esztendőben félbehagyott sztráda továbbépítésének ütemezéséről még nincs döntés.

autopalyaA megépülő új szakaszok tehermentesítik a már meglévőket (Fotó: Hegedüs Róbert)
Az M4-es gyorsforgalmi út Budapest és Cegléd közötti 44,3 kilométer hosszú szakaszának építése a tervek szerint év végén kezdődik, a befejezés 2018-ban várható – értesült a Magyar Hírlap. Mint azt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. illetékese lapunk érdeklődésére közölte, a 2×2 sávos autóúton nyolc csomópont és huszonkét felüljáró épül. A gyorsforgalmi út leállósávok nélkül készül el, a tervezett legnagyobb megengedett sebesség óránként 110 kilométer lesz. Itt segítséget jelent az, hogy Ceglédbercel környékén már rendelkezésre áll egy négysávos szakasz. Ceglédtől szintén 2×2 sávos gyorsforgalmi út épül tovább, a 17,6 kilométer hosszú szakasz kivitelezése várhatóan a jövő év közepén kezdődhet, és 2018-ra készül el, két csomóponttal és négy felüljáróval.

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkára a napokban az Országgyűlésben kijelentette, hogy legkésőbb 2018-ra kiépül a gyorsfogalmi kapcsolat a főváros és Szolnok között. Ugyanakkor az Abony–Fegyvernek között levő, tavaly félbehagyott, harminc kilométer hosszú autópálya építésének pontos ütemezéséről még nincs döntés. A kormány tavaly nyáron csak arról döntött, hogy ez a szakasz az eredetileg tervezett autópálya helyett szintén autóútként épül meg. Itt elhagynák a leállósávokat, és szintbeli kereszteződések is lehetnek. Így megvalósul a gyorsforgalmi összeköttetés Budapest és Szolnok között, és a várost északi irányból is elkerülheti út.

Információink szerint a Budapest – az M0-tól – és Abony között létesülő autóút tisztán állami forrásból épül meg. A közép-magyarországi régióhoz tartozó Pest megye ugyanis hátrányban van az uniós pályázati támogatások elosztásánál. A félbehagyott szakaszra is igényelt a kormány uniós pénzt, de ezt Brüsszel vitatta. Kedvező viszont, hogy jóval előbb készülhet el a gyorsforgalmi összeköttetés Budapesttel, mint ahogy a kormány korábban 2020–2022-re tervezte.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az M4-es autópálya kivitelezésének leállítását bírálta tegnap az Országgyűlésben, szerinte ez hátrányosan érintette a kelet-magyarországiakat. Tasó László közölte: 2010 óta Kelet-Magyarországon 338 milliárd forint értékben hajtottak végre beruházásokat, és számos további projekt jelenleg is folyamatban van.


Közlekedési fejlesztések országszerte

Több magyarországi városban intermodiális csomópontok létesülnek a kormány döntése értelmében, a projektek megvalósításához 42 milliárd forintra van szükség. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint csomópont épül Kaposváron 10,5 milliárd forintból, Miskolcon 7,5 milliárd forintból, míg Nyíregyházán hatmilliárd forintból valósulna meg a projekt. Ezeken kívül  a székesfehérvári fejlesztésekre 6,5 milliárd forint jutna, a tatabányai és a bicskei fejlesztésekre pedig 11,5 milliárd forint jut. Mint azt a távirati iroda közölte, a nemzeti fejlesztési miniszternek az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban ebben az esztendőben mindenképpen  be kell terveznie ezeket a projekteket. Továbbá a tárcavezetőnek a nemzetgazdasági miniszterrel közösen meg kell vizsgálnia az Európai Beruházási Bank (EIB) vagy más kedvezményes hitelforrások bevonásának lehetőségét.