A víz az úr a Fővárosi Nagycirkuszban

A víznek végig meghatározó szerep jut az Atlantisz gyermekei című előadásban (Fotó: Urban Adam)

A görög mitológiában Atlantisz Poszei­dónnak, a tenger istenének birodalma volt, amelyet később fiára, Atlaszra bízott, hogy ő és utódai uralkodjanak a királyságban. Ez a különleges világ inspirálta a Fővárosi Nagycirkusz új műsorát, az Atlantisz gyermekeit, ami március 12-én debütált a Fővárosi Nagycirkuszban. A vízi revü orosz, ukrán és magyar artistái mellett a látványos víz- és fénytechnika játssza a főszerepet.

Pár héttel ezelőtt négy kamion szállította azt a nyolcvan tonnányi szerkezetrendszert, amelyből felépült a hétszáz fúvókás, süllyesztő- és emelőrendszerrel ellátott szökőkút, amely megeleveníti a víz alatti mitológiai birodalmat. Gyakorlatilag az egész manézs egy hatalmas medencévé alakult át, ahonnan akár tizennyolc méterre is fel tud lövellni a víz, ugyanakkor az emelkedő és süllyedő lapok segítségével percek alatt száraz előadóhellyé is tud változni.

Fekete Péter, a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. igazgatója lapunknak elmondta, olyan új cirkuszművészeti központot szeretnének építeni, ahol a modern kor legkomolyabb technikája kap majd helyet. Ehhez tesztelni kell a világban jól működő technikákat, s minderre a fél évre leszerződtetett orosz–ukrán vízi cirkusz kitűnő alkalmat kínál.

Legyen szó akár az igazán látványos számokról – mint a gurtni, a trapéz, a kínai rúd vagy a magasdrót –, esetleg egy lábzsonglőr vagy egy illuzionista produkcióról, a víz szinte végig meghatározó szerepet játszik az előadás közben, beleértve az egyes számok között fel-feltűnő tánckart is, amelynek jóvoltából több mini performance is látható.

A külföldi művészek magyar artistákkal egészülnek ki a produkcióban, hiszen a Fővárosi Nagycirkusz mindig törekszik rá, hogy színteret adjon az éppen Magyarországon tartózkodó hazai artistáknak. Az Atlantisz gyermekei című műsorban Demjén Natália levegőszámát, a Teibler csoport ugródeszkaszámát, valamint Kristóf Krisztián úgynevezett úriember zsonglőr produkcióját láthatja a közönség. Utóbbi 2009 óta először tér vissza a hazai porondra, miután megjárta többek között Japánt, Kínát, Oroszországot, Spanyolországot, Olaszországot és Franciaországot is.

A cirkuszba járók többsége szerint állatok nélkül nincs klasszikus cirkusz, és az Atlantisz gyermekei sem nélkülözi az állatos számokat. Fekete Péter azonban kiemelten fontosnak tartja, hogy csak olyan számokat engedjenek be a Fővárosi Nagycirkusz porondjára, amelyekről biztosra vehető, hogy ember és állat harmóniájáról szólnak. A vízi cirkuszba kaptak például ajánlatot egy medveszámról is, de nem érezték, hogy teljesítené ezt a feltételt. A közönség végül kutyákat és papagájokat láthat a porondon, utóbbiban a madarak még rollereznek is. Az Atlantisz gyermekei-csapat azonban még nem teljes, rövid időn belül egy állatos számmal fog kiegészülni: hamarosan fókák is érkeznek Budapestre.