Áder János átadta a legmagasabb állami kitüntetéseket

Itt az idei év Kossuth- és Széchenyi-díjasai, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetettjei +GALÉRIA

MH/ MTI – 2016.03.15. 15:11 –

Kedden adták át a legmagasabb magyar állami tudományos kitüntetést, a Széchenyi-díjat, valamint a legmagasabb magyar állami művészeti-kulturális kitüntetést, a Kossuth-díjat.  Az elismerések először 1990-ben ítélték oda. Idén Széchényi-díjat kapott Erdő Péter bíboros, Martonyi János volt külügyminiszter. Kossuth-díjban részesült többek között a Saul fia rendezője, Nemes Jeles László és a film főszereplője, Röhrig Géza.

Március 15 kitüntetés lead

Március 15-én átadták az állami kitüntetéseket az Országházban. A képen Áder János, Orbán Viktor és az idei Kossuth-nagydíjas Prof. dr. Makkai Ádám  MH/Nagy Balázs   A Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott:

BÁLINT CSANÁD régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Régészeti Intézetének professor emeritusa részére, kiemelkedő jelentőségű, a honfoglalás előtti magyarság emlékanyaga mellett a Kárpát-medence, illetve a kelet-európai sztyeppe történeti és régészeti kérdéseivel, valamint a népvándorlás és a honfoglalás korának kulturális emlékeivel is foglalkozó, sokrétű és elmélyült kutatómunkája, tudományos életműve elismeréseként,


BALLA GYÖRGY csecsemő- és gyermekgyógyász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Intézetének vezetője, egyetemi tanár részére, a szabadgyök-kutatás és az érbetegségek gyógyítása terén kiemelkedő tudományos tevékenysége, valamint a gyermekgyógyászat, különösen a kis súlyú koraszülöttek és veszélyeztetett újszülöttek magas színvonalú ellátása érdekében végzett lelkiismeretes gyógyítói és eredményes intézményvezetői munkája elismeréseként,

BÁRÁNY IMRE matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora részére, a diszkrét és konvex geometria, illetve a kombinatorika területén elért nagy jelentőségű kutatási eredményei, valamint azoknak az elméleti számítástudományban, az operációkutatásban és a játékelméletben való alkalmazása érdekében végzett munkája elismeréseként,

ERDŐ PÉTER bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete Alkotmányjogi Tanszékének professor emeritusa részére, nemzetközi viszonylatban is rendkívüli értékű egyházjogászi munkája, különösen az Egyházi Törvénykönyv értelmezése és alkalmazása tekintetében meghatározó jelentőségű, valamint az egyháztörténet és a középkori kánonjogtörténet területén is elsőrangú tudományos tevékenysége elismeréseként,

IMRE LÁSZLÓ irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa részére, az irodalomtörténet, a műfajelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és kritika területén egyaránt jelentékeny életműve, különösen a XIX. és XX. századi magyar és orosz irodalom tekintetében egyedülálló tudományos munkája, illetve példaadó oktatói és intézményvezetői munkája elismeréseként, 

KAPITÁNY ÁGNES szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi tanára részére, kiváló szociológiai és művelődéskutatói szakmai tevékenysége, különösen a nemzeti identitás változásai és a kulturális mintázatok alakulása tekintetében kiemelkedő jelentőségű kutatásai, illetve a történelmi korszakok világképének szociológiai, kulturális antropológiai és társadalomelméleti összefüggéseit feltáró tudományos munkája elismeréseként,

KAPITÁNY GÁBOR szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Szociológiai Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi magántanára részére, kiváló szociológiai és művelődéskutatói szakmai tevékenysége, különösen a nemzeti identitás változásai és a kulturális mintázatok alakulása tekintetében kiemelkedő jelentőségű kutatásai, illetve a történelmi korszakok világképének szociológiai, kulturális antropológiai és társadalomelméleti összefüggéseit feltáró tudományos munkája elismeréseként,

MARÓTH MIKLÓS klasszika-filológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója részére, az ókori görög és arab kultúra kapcsolatának kutatása tekintetében kivételes, az ugariti és a görög epika közötti hasonlóságokat, illetve a görög retorika és az arab logika közötti kapcsolatokat feltáró kutatásai, valamint értékes, még kiadatlan arab szövegeket megjelentető publikációs munkája és aktív tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként,

MARTONYI JÁNOS jogász, volt külügyminiszter, a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Nemzetközi Magánjogi Tanszékének volt tanszékvezetője, egyetemi tanár részére, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és az európai jog terén egyaránt elsőrangú munkája, illetve Magyarország helyére és nemzetközi szerepére, valamint a globális világ változásaira és szabályozásaira reflektáló, újító szellemű társadalomtudományi felismerései elismeréseként,

MONOSTORI LÁSZLÓ villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének igazgatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara Gyártástudomány és -technológia Tanszékének egyetemi tanára részére, egyedülálló interdiszciplináris felkészültségén alapuló, a mai modern gyártástudományt megalapozó és a termelésinformatika elméleti, illetve alkalmazott kutatása terén iskolateremtő tudományos eredményei, valamint iparágakon átívelő kutatásfejlesztési együttműködéseket elősegítő, a kutatási eredmények ipari gyakorlatba való átültetését szolgáló munkája, továbbá kimagasló tudományszervezői és utánpótlás-nevelői tevékenysége elismeréseként,

OLÁH EDIT molekuláris genetikus, rákkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztályának vezetője részére, a daganatos megbetegedésekre hajlamosító genetikai változások kimutatására irányuló, nemzetközileg is figyelemre méltó tudományos eredményei, valamint a genetikai alapú onkológia hazai megalapozását elősegítő, elsőrendű tudományos munkája elismeréseként,

PAKSA KATALIN népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívumának professor emeritusa részére, határainkon túl is nagy jelentőségű és a magyar népzenekutatás számos területén alapvető újdonságokat felmutató tudományos életműve, különösen a népzenetörténet tárgykörében és a magyar népzene kritikai összkiadásának szerkesztése tekintetében páratlan szakmai munkája elismeréseként,

PÓSFAI MIHÁLY geológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézete Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszékének egyetemi tanára részére, a környezeti ásványtan területén, elsősorban az élő szervezetekben képződő mágneses ásványok vizsgálatával kapcsolatos eredményei, valamint nemzetközi szinten is nagyra értékelt tudományos és oktatói tevékenysége elismeréseként,

SZAKOLCZAY LAJOS József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő részére, az irodalom, a színházművészet, a képzőművészet, illetve az opera műfajában egyaránt hiteles és értékorientált, ugyanakkor tudományos igényű és példamutatóan elfogulatlan műkritikusi életműve, valamint a határon túli, főként az erdélyi magyar szépirodalom széles körű megismertetését szolgáló sokoldalú tevékenysége elismeréseként,

TÉL TAMÁS, a fizikai tudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézete Elméleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoportjának vezetője részére, a nem-egyensúlyi statisztikus fizika területén elért, a káoszelmélet és a környezeti áramlások kutatásával, illetve gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos eredményei, valamint a hazai fizikatanár-képzést megújító, iskolateremtő oktatómunkája és aktív tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként,

TÓTH MIKLÓS biológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának kutatóprofesszora részére, a kémiai ökológia hazai megalapítójaként egyedülállóan innovatív kutatói pályája során elért eredményei, főként a kártevő rovarfajok feromonjának vizsgálatával kapcsolatos felfedezései, valamint a kártevők elleni környezetkímélő módszerek kidolgozása és gyakorlati alkalmazása terén végzett magas színvonalú munkája elismeréseként, 

VÖRÖS JÓZSEF közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Gazdaság-módszertani Intézete Termelés-menedzsment és Döntéstudományi Tanszékének egyetemi tanára részére, a matematikai alapú közgazdaságtan iskolateremtő alakjaként a módszertanilag igényes üzleti tudományok hazai meghonosítása terén elsőrendű szakmai munkája, valamint a különféle gyártási rendszerek mögött meghúzódó termelési filozófiák modellezésében elért jelentős kutatási eredményei elismeréseként.



Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kossuth Nagydíjat adományozott:

MAKKAI ÁDÁM Kossuth-díjas költő, műfordító, nyelvész, a University of Illinois at Chicago Angol Irodalmi és Nyelvészeti Tanszékének volt egyetemi tanára, professor emeritus részére, világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként,

Kossuth-díjat adományozott: 

BALÁZS FERENC "Fecó" Liszt Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző, a Korál zenekar alapító tagja részére, több mint négy évtizedes, számos örökzöld slágert és lírai dallamot adó, gazdag és töretlenül népszerű zeneszerzői, valamint előadóművészi pályafutása elismeréseként, 

BENEDEK MIKLÓS Jászai Mari-díjas színművész, rendező, kiváló és érdemes művész részére, utánozhatatlanul eredeti, kifinomult és elmélyült játékmódja, rendkívüli stílusérzékről tanúskodó emblematikus szerepformálásai, valamint a klasszikus kabarék világát is népszerűsítő kivételes és méltán nagyra értékelt művészi pályája elismeréseként, 

BUDAI ILONA népdalénekes, az Óbudai Népzenei Iskola népi ének tanára részére, magával ragadó és a tradicionális magyar népi kultúra hiteles továbbörökítését szolgáló pályája, a népzenét hiánypótló ismeretterjesztő tevékenységével népszerűsítő előadóművészete és értékteremtő oktatómunkája elismeréseként,

IFJ. CSOÓRI SÁNDOR Liszt Ferenc-díjas népzenész, zenetanár, a Muzsikás Együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja részére, elkötelezett és nagyhatású előadóművészi tevékenysége, a magyar népzene megújhodásában, illetve a népi hangszeres muzsika, különösen a magyar duda külföldi és hazai megismertetésében betöltött meghatározó szerepe, valamint a népzenei oktatás és a fiatal népzenészek képzése terén felbecsülhetetlen értékű munkája elismeréseként, 

ERDÉLYI MÁTYÁS operatőr részére, a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a holokauszt tragédiáját egyéni látásmóddal, formabontó megközelítéssel megjelenítő film, a Saul fia megalkotásában nyújtott kivételes operatőri munkája elismeréseként,

FARKAS ÁDÁM Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére, absztrakt stílusú, monumentális köztéri alkotásai, illetve kisplasztikái tekintetében egyaránt elsőrendű alkotóművészete, valamint jelentős művészetelméleti, szakmai közéleti, továbbá értékes oktatói tevékenysége elismeréseként,

GULYÁS DÉNES Liszt Ferenc-díjas operaénekes, kiváló és érdemes művész, a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója részére, az operairodalom leghíresebb tenorszerepeiben világszerte nagy sikerű alakításai mellett más komolyzenei műfajokban is elsőrendű előadásokat magába foglaló művészi pályája, valamint a fiatal ének- és zeneművészek képzését, illetve pályakezdését segítő fáradhatatlan oktatói munkája elismeréseként,

KISS ANNA Babérkoszorú díjas és József Attila-díjas költő, drámaíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére, a népi szürrealizmusra építő és a mese, a ballada, az archaikus népdal, illetve a régi magyar költői nyelv ötvözésében kibontakozó sajátos poétikája, maradandó értéket teremtő gyermekirodalmi tevékenysége elismeréseként,

KOMLÓSI ILDIKÓ operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház magánénekese részére, páratlanul népszerű és nemzetközileg is rendkívül sikeres, az operaéletet számtalan lenyűgöző alakításával gazdagító, amellett kivételesen színes koncertrepertoárt is magába foglaló, ragyogó énekművészete elismeréseként, 

LUKÁCS SÁNDOR Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész részére, a közönség, a szakma és a kritika által is nagyra értékelt művészete, illetve színházi, filmes és televíziós szerepeiben egyaránt mesteri, kivételes kreativitását és temperamentumát tükröző játéka, páratlanul sikeres művészi pályafutása elismeréseként,

MADARÁSZ IVÁN Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára részére, az emberi hang és a hangszeres technika újabb módozatainak kutatására építő, több zenei műfajban is jelentős műveket kiérlelő, gazdag zeneszerzői pályája elismeréseként,

NAGY ERVIN építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt országos főépítész részére, a magyar népi építészet forma- és motívumvilágát továbbörökítő, organikus stílusú ikonikus alkotásokat kiérlelő építőművészete, illetve a nemzeti építészetpolitika és építészeti érdekképviselet területén végzett értékőrző munkája elismeréseként, 

NEMES JELES LÁSZLÓ filmrendező, forgatókönyvíró részére, a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a holokauszt tragédiájának egyéni látásmódú, alapvető emberi sorskérdéseket is felvető megközelítésén túl az egyetemes tragédiában az egyéni sors törékenységét megmutatni képes film, a Saul fia megalkotásában nyújtott egyedülálló filmrendezői és forgatókönyvírói munkája elismeréseként,

RÖHRIG GÉZA író, költő, színművész részére, a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a holokauszt tragédiáját egyéni látásmóddal megjelenítő film, a Saul fia megalkotásában nyújtott kivételes, az embert az embertelenségben ábrázolni képes színészi munkája elismeréseként,

SERFŐZŐ SIMON József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére, a tradicionális népi jegyeket modern szimbolikával ötvöző költészete, a magyar sorsirodalom hagyományait változatos művészi eszközökkel megújító próza- és drámaírói életműve, illetve jelentős publicisztikai és könyvkiadói tevékenysége elismeréseként,

 TILLAI AURÉL Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, érdemes művész, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Zeneművészeti Intézetének professor emeritusa részére, a tanítványok és a közönség szeretete által övezett, ugyanakkor a szakma megbecsülését kiérdemlő és Pécs városának kulturális életét is gazdagító karnagyi pályafutása, valamint termékeny zeneszerzői és nemzedékek számára meghatározó zenepedagógusi életműve elismeréseként, 


ZELENÁK CRESCENCIA Munkácsy Mihály-díjas tervezőgrafikus, kiváló és érdemes művész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem volt tanára és a tervezőgrafika főtanszak vezetője részére, rendkívül igényes és kifinomult stílusú, a tervezőgrafika számos területén, különösen a plakát- és bélyegtervezésben unikális alkotói pályája, valamint nagyhatású, a betűtörténet megismertetése terén generációk számára meghatározó oktatói tevékenysége elismeréseként.


 

A Magyar Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott Járai Zsigmond közgazdász.

A Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott:

Balás Béla, a Kaposvári Egyházmegye megyéspüspöke, Bálint Géza az orvostudomány doktora, Barsi Balázs, a Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány volt provinciálisa, Böszörményi Zoltán író, Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke,Csukás István író, költő, Kassai Lajos lovasíjász, Lozsádi Károly, az orvostudomány doktora,Merkely Béla, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, Penke Botond kémikus,Prugberger Tamás, az állam- és jogtudomány doktora, Rajna Gábor producer, Sipos Gáborproducer, Somogyi Balázs, a Connecticuti Magyar Kulturális Egyesület alapító elnöke, Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, Szél Ágoston a biológiai tudomány doktora, Szepesi Kálmán, az orvostudomány doktora, Totik Vilmos matematikus, Udvardy György, a Pécsi Egyházmegye megyéspüspöke, Varga Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Karának egyetemi docense.



Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Érdemrend tisztikereszt, Magyar Érdemrend lovagkereszt, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket adott át.

A Magyar Érdemrend tisztikereszt (polgári tagozat) kitüntetést kapta: Ács Margit, Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas író, esszéista, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Arany-Tóth Ferenc nyugalmazott agronómus, az 1950-es években működő Magyar Ellenállási Mozgalom tagja,  Dr. Bognár László, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Idegsebészeti Klinika igazgatója, egyetemi tanár, az Idegsebészeti Szakmai Kollégium elnöke, Dr. Czédli Gábor, a matematikai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar egyetemi tanára, az egyetem Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskolájának vezetője,  Csepin Péter, a Bakonyi Poroszkálók Hagyományőrző- és Sportegyesület elnöke, Dr. Ertl Tibor, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, gyermekgyógyász és neonatológus szakorvos,  Dr. Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója, régész-muzeológus, Fülöpné Dr. Erdő Mária, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Dr. Hüttl Kálmán, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Képalkotó Diagnosztikai Részlegének vezetője, egyetemi tanár, Dr. Kerényi Lajos, a budapesti Szent Kereszt Plébánia plébánosa, Dr. Király Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, a Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, Dr. Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ Érsebészeti Klinikájának egyetemi tanára, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának volt főigazgatója, Marosi Ildikó irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő,  Dr. Molnár Dénes, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának volt igazgatója, egyetemi tanár, Dr. Őze Sándor, az MTA doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történettudományi Intézetének vezető egyetemi tanára,  Dr. Petró Bálint, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszékének professor emeritusa, Dr. Reusz György, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika részlegvezető egyetemi tanára, csecsemő- és gyermekgyógyász,  Solymosi Zoltán Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Állami Operaház, a Holland Nemzeti Balett és a Brit Royal Ballet volt szólistája, a Magyar Táncművészeti Főiskola adjunktusa, Sunyovszky Sylvia Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Dr. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórházának főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke, Tóth József nyugalmazott hajókovács, az 1950-es években működő Magyar Ellenállási Mozgalom tagja, Tóth József, a magyar nemzeti válogatott volt labdarúgója, edző,  Tóth Sándor József Attila-díjas költő, író, műfordító, újságíró, nyugalmazott egyetemi docens,  Dr. Zoltán András, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szláv és Balti Filológiai Intézetének professor emeritusa Metzger Márta Liszt Ferenc-díjas táncművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház próbavezető balettmestere

A Magyar Érdemrend lovagkereszt (polgári tagozat) kitüntetést kapta: Bábiné Szottfried Gabriella védőnői szolgálatért felelős volt miniszteri biztos, volt országgyűlési képviselő és polgármester,  Dr. Bagoly Katalin, a pápai Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő osztályvezető főorvosa,  Bajári Levente Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus, a Magyar Állami Operaház első magántáncosa, Dr. Balogh Zoltán reumatológus főorvos, az egykori Állami Gyógyfürdőkórház nyugalmazott főigazgató főorvosa, Dr. Bánóczyné Dr. Paller Judit, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalának megbízott országos tisztifőorvosa,  Bencsik András újságíró, a Magyar Demokrata főszerkesztője,  Bonifert Katalin Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Duna Művészegyüttes táncos szólistája, női tánckari asszisztense, Boross Csilla, a Magyar Állami Operaház szerződéses operaénekese, Buda Attila irodalomtörténész, bibliográfus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtárának vezetője, Dr. Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, Czebe Tünde Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Pécsi Balett balettmestere, Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész, író, szerkesztő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének nyugalmazott egyetemi tanára, Dr. Cselik Zsolt klinikai onkológus és sugárterápiás szakorvos, a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrum, Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetének főorvosa, Dr. Cseplák György nyugalmazott bőrgyógyász főorvos, Cserta József Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Állami Operaház első magántáncosa, Dr. Dúll Andrea Magdolna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai Intézet Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője, egyetemi docens, Endrédi Józsefné, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója, Farkas Zoltán "Batyu" Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének oktatója, a Budapest Kortárs Táncfőiskola tanára,  Fekete Marianna, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gazdasági igazgatója, Fusz György Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész, szobrászművész, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánhelyettese, egyetemi tanár, Dr. Gálla Zoltán belgyógyász szakorvos, háziorvos, Halmai László, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány szerzetese, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium nyugalmazott tanára és kollégiumi nevelője, Dr. Hegedűs Ida, a Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézet, Kardiológiai Klinika Ambulancia és Echokardiográfiás Laborának vezetője, egyetemi docens, Karger Kocsis László János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkári Kabinet sport-diplomáciai főtanácsadója, Kékesi Mária Liszt Ferenc-díjas táncművész, kiváló és érdemes művész, Láng Gusztáv József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus,  M. Román Béla, a Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola nyugalmazott igazgatója, Menyhárt János gitáros, dalszövegíró, zeneszerző, Nagy Feró énekes, zeneszerző, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere, Nagy Gyula, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Építőmérnöki Intézetének főiskolai tanára, a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok volt főszerkesztője, Dr. Nagy Károly háziorvos, Dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója, a Magyar Pszichiátriai Társaság volt elnöke,  Dr. Pesti Ferenc gyógyszerész, volt országgyűlési képviselő,  Rományi László iparművész, belsőépítész,  Dr. Sánta Sándor háziorvos, Makó város volt polgármestere, Serley Istvánné Pattantyús Anna Margit, Liszt Ferenc-díjas balettmester, a Budapesti Operettszínház koreográfus asszisztense,  Szabó Róza, az Oktatási Hivatal Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központjának vezetője,  Szalayné Farkas Julianna, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója, Téglásy Ferenc filmrendező, szerkesztő, Dr. Temesi Mária, a Magyar Állami Operaház operanagykövete, Liszt Ferenc-díjas szerződéses operaénekese, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának tanszékvezető professzora, Tóth Gy. László politológus, publicista, Tóth János, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum igazgatója, Dr. Vajda Zsolt, a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, az Egyetem Egészségügyi Központjának igazgatóhelyettese, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Klinikájának címzetes egyetemi docense, Váradi Zita, a Magyar Állami Operaház szerződéses operaénekese, Dr. Zalai Károly gyógyszerész, a Magyar Gyógyszerészi Kamara főtitkára, a Richter Gedeon Gyógyszergyár Rt. PR és kommunikációs főmunkatársa

A Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést kapta: Ádók István, a csanádpalotai Kelemen László Művelődési Ház igazgatója, Dr. Arató Antal, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár nyugalmazott címzetes igazgatója, a Vörösmarty Társaság alelnöke, Bálint József újságíró, szerkesztő, Dr. Bercsényi Lajos, a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház főigazgató főorvosa, önkormányzati képviselő, Bereczki Sándor, a Pesti Magyar Színház főügyelője, Bereczky Ildikó, a Harkány-Márfia Református Társegyházközség lelkésze, Bíró József költő,  Borsiné Arató Éva akusztikus szakértő, az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület Akusztikai Szakosztályának elnöke, a Magyar Mérnöki Kamara Akusztikai Tagozatának elnöke, Dr. Budai László, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola professor emeritusa, Buhály József festő- és grafikusművész, Burai István, festő- és grafikusművész, a Művészek és Műpártolók Debreceni Egyesületének alapító tagja, a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének alapító tagja és alelnöke, Csányi János operaénekes, a Magyar Állami Operaház volt magánénekese, Dr. Cservenyák László etnográfus, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója, Dr. Dienes Ottó Imre író, képzőművész, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium, a Teleki Blanka Gimnázium és a franciaországi Université Catholique de Lille volt tanára, a Vörösmarty Társaság elnökségi tagja, Falusi Károlyné a Budapesti Gazdasági Egyetem gazdasági igazgatója, Gál Tibor Mátyás grafikusművész, portrékarikaturista, Dr. Gara István gyógyszerész, a Magyar Gyógyszerész Kamara alapító tagja, a Megyei Elnökök Értekezletének volt elnöke, Gyurókovics Tibor zenepedagógus, a barcsi Vikár Béla Állami Zeneiskola nyugalmazott trombita és kamarazene tanára, Hadobás Pál, az Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely igazgatója, Herold László, a Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium nyugalmazott igazgatója és tanára, Dr. Józsa Tivadar nyugalmazott orvos, író, költő, Kemény István, a Budapest Bábszínház művésze, Koppány Zsolt költő, író, kritikus, esszéista, a József Attila Szabadegyetem volt tanára, Lakatos Andor a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője, Lőrincz György író, a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány alapító elnöke, Mayer Károly Lászlóné nyugalmazott táncpedagógus, a Nagyatádi Fürjecske Néptánc Egyesület elnöke és művészeti vezetője, Nagy Béla, a Magyar Sportlövők Szövetségének elnökségi tagja, a Technikai és Versenybíró Bizottság vezetője, a Budapesti Sportlövők Szövetségének főtitkára, Németh Katalin, a Nemzeti Táncszínház vezető művészeti menedzsere, Oláh Anna, fizikus, Bolyai-kutató, nyugalmazott tanár, Dr. Páll István, a Sóstói Múzeumfalu nyugalmazott intézményvezetője, Péter László, néptáncművész, koreográfus, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagja, Dr. Szalontai Éva, újságíró, az Egészség-Élet című újság alapítója, főszerkesztője, Szekeres János, a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum felnőttképzési vezetője, Szüle Tamás, a Magyar Állami Operaház szerződéses magánénekese, Dr. Tamás Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszékének egyetemi tanára, Turzóné Lábadi Gizella, a Magyar Táncművészeti Főiskola, Nádasi Ferenc Gimnázium és Kollégiumának nevelőtanára, Vavrinecz András, népzenész, népzenetanár, népzenekutató, a Hagyományok Háza zenei könyvtárosa, Zenovitz Zénó Zoltán, a Magyar Állami Operaház festőművész részére

Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapott: Ács Imre, a Kecskeméti Szakképzési Centrum Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola tanára, mesterpedagógus, Horváth Anikó, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa, Horváthné Pőr Csilla, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Könyvtár és Levéltárának igazgatója, a Dékáni Titkárság vezetője, Lőrincz Sándor, újságíró, író, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Somogy Megyei Kirendeltségének vezető főtanácsosa, Magony Enikő, a Pesti Magyar Színház korrepetítora és zongoristája, Magyari László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézetének megbízott igazgatója, Pasztircsák Polina, a Magyar Állami Operaház operaénekese, Ráczné Weisz Mária, a szolnoki Széchenyi István Gimnázium intézményvezető-helyettese, Sárközi Béla, előadóművész, zenekarvezető, prímás, Wroczynskiné Dr. Mihók Olga, volt belgyógyász szakorvos, háziorvos, Szeredy Krisztina, operaénekes.

Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapott: Bordás István, a Sárospataki Képtár vezetője, Csala Judit, előadóművész, magyar nóta- és népdalénekes, Greksa László, fuvolatanár, mesterpedagógus, közoktatási szakértő, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola Fúvós Tanszakának volt vezetője, Gulyásné Dóczi Lívia, a Budapest Bábszínház bábkészítő csoportvezetője, Hajdú Györgyné, Budapest Főváros XIII. kerületi Polgármesteri Hivatalának nyugalmazott köznevelési referense, Hidvéginé Chlumetzky Ildikó, fazekas népi iparművész, Keszeiné Tóth Bernadett, a Győri Balett művészeti titkára, Paál Krisztina, a Kispesti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény táncpedagógusa, Smidt Róbert, fafaragó szobrászművész, Szakácsné Szabó Zsuzsanna, Tényő és Sokorópátka községek védőnője, a Sokorópátkai Vöröskereszt Alapszervezetének titkára, Lólé Mihály, előadóművész, a Rajkó Művészegyüttes tagja, Rab Edina, táncművész, a Honvéd Együttes - Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncos szólistája.


A most Kossuth-díjjal elismert hat alkotónak belső szükségszerűség a munka

2 perces interjú: Ifjabb Csoóri Sándor
népzenész
Ifj-Csoori-Sandor
Ifjabb Csoóri Sándor lapunk kérdésére azt mondta, hogy a Kossuth-díj elnyerése szinte pontosan afféle érzés, mint amikor valakinek gyermeke születik. „Éppen olyan csodának éljük meg a gyermek születését, mint egy ilyen rangos díj elnyerését. Ezeknek a dolgoknak felhőtlenül örülünk, mert úgy érezzük, hogy van eredménye annak, amit csináltunk, amiért dolgoztunk.” Hozzátette: különösen fontos számára ez a kitüntetés, hiszen a Muzsikás zenekar elhagyása után olyan visszajelzés neki, amely megerősítette abban, hogy mégis van értelme annak, amit csinál. A Prima Díjjal korábban már kitüntetett népzenész úgy látja, hogy ezzel a díjjal egészen más a világ, mint nélküle – ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a későbbi alkotómunkáját ez az elismerés nem fogja befolyásolni. Mint rámutatott, mindent ugyanúgy fog csinálni ezután, mint eddig, hiszen az alkotás a számára belső szükségszerűség. „Úgy érzem, hogy csinálnom kell, haladnom kell előre, és hogy nem dőlhetek hátra” – tette hozzá. Ifjabb Csoóri Sándor azt is elmondta, hogy jelenleg a világzene „megmentésén” dolgozik: kutatása azon a tényen alapszik, hogy a zene nemcsak négynegyedes ritmusból áll, hanem egy hetes rendszerű dolog. „A zene rezgését lekorlátozza, ha lenégyszögesítjük” – magyarázta. A népzenésszel legközelebb Sándor-napkor a Fonóban találkozhatunk, ahol a „hatvanadik névnapját” ünnepli majd koncerttel.


2 perces interjú: Benedek Miklós
színművész, rendező
Benedek-Miklos
Mint lapunknak Benedek Miklós felidézte, éppen Debrecenbe utazott a Játékszín előadásával, Daniel Keyes Virágot Algernonnak című darabjával, amikor jelzett a telefonja: SMS-ben kapta ugyanis a hírt, hogy az idén őt is Kossuth-díjjal tüntetik ki. Természetesen kitörő örömmel fogadta a hírt. Az érdemes és kiváló művész azt is elmondta a kérdésünkre, hogy mindenféle díjat nagyon jó érzés megkapni, függetlenül attól, hogy azt a szakma, az állam vagy éppen a közönség ítélte oda. Persze, mint hozzátette, ő sem a kitüntetésekért dolgozik, de úgy látja, hogy egy díj mindig valaminek az elismerése: vagy egy szerepben nyújtott alakításnak, vagy a szakmában eltöltött időnek. „A Kossuth-díj ugyanakkor nem befolyásolja a későbbi munkát, nem hinném azt sem, hogy emiatt a díj miatt kapnék meg később akár jelentős szerepeket” – vélekedett a színművész. Benedek Miklós jelenleg hét darabban játszik, többek között láthatjuk a Napsugár fiúk Al Lewisaként, Keyes darabjában Nemur professzort alakítja, de Agatha Christie És már senki sem című darabjában is színpadra lép mint John Gordon Mackenzie. Ez a hét előadás jelenleg kitölti az idejét, a jövőbeli ter­veit is ennek fényében határozza meg. „Ezek mellé már nem vállalnék be továbbiakat, de a szezon közepén járunk, vannak is már különféle előrejelzések, de ki tudja, hogy mit hoz a következő évad” – fűzte hozzá.


2 perces interjú: Komlósi Ildikó
operaénekes
Komlosi-Ildiko
„Végtelen boldogságot jelent” Komlósi Ildikó számára a Kossuth-díj birtoklása. Mint lapunknak elmondta, nagyon hálás volt már a jelölésért is, megtisztelőnek érzi, hogy ilyen formában is méltatták a szakmai teljesítményét. „Kitüntetettnek érzem magam – tette hozzá –, a díj nagy felelősséget jelent.” Az énekművész úgy érzi, hogy most még inkább meg kell mutatnia: nemhiába díjazták. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az operaénekesi pályán előrehaladva egyébként is folyamatosan növekszik a felelősség, hiszen mindig jobbat és jobbat akar az ember nyújtani. „Azt érzem ugyanakkor, hogy a Kossuth-díj után is éppúgy fogok énekelni, mint ahogyan korábban tettem” – mondta. A mezzoszoprán kérdésünkre azt is elárulta, hogy az állami kitüntetések mellett a közönség szeretete is fontos visszajelzés a számára. „Mi tulajdonképpen az embereknek, az ő szórakoztatásukra énekelünk, mert így a zene mindenkinek jólesik: nekünk is és a közönségnek is” – fűzte hozzá. A Magyar Állami Operaház magánénekese megköszönte férje, fia, testvérei és édesanyja támogatását is, valamint hangsúlyozta, hogy szülőföldjének, Békésszentandrásnak is mérhetetlenül hálás. Elmondta még, hogy ezt a díjat kollégái nélkül nem kaphatta volna meg, hiszen ők minden darabban csapatként dolgoznak együtt, hogy a közönség valamit kapjon, amit utána magával vihet és amire emlékezhet.


2 perces interjú: Kiss Anna
költő
Kiss-Anna
– Milyen érzés volt, amikor megtudta, hogy az idén ön is megkapja a Kossuth-díjat?
– Telefonon érkezett a hír, és rettentő nagy örömet éreztem. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni azt is, hogy amikor az ember már elér egy bizonyos életkort, nem lepődik meg igazán akkor sem, ha megkap egy elismerést, és akkor sem, ha esetleg mégsem rá esik a választás. Persze ettől függetlenül most nagyon boldog és hálás vagyok, mert a Kossuth-díj az egyik legrangosabb kitüntetés, amellyel egy alkotó munkáját elismerhetik.
– Mennyire jelent ön szerint nagy felelősséget a legmagasabb állami kitüntetés?
– Előfordulhat, hogy ha húszéves lennék, akkor ez a díj alaposan hátráltatná, akár vissza is vetné a munkát, de engem most már semmi nem tud eltántorítani és semmi nem tud előrevinni. Ebben a korban és ennyi munka után már Kossuth-díj nélkül is épp azt csinálom, mint amit Kossuth-díj nélkül csinálnék. Természetesen ez nem kisebbíti az elismerés súlyát, hiszen mindenképpen fontos pillanata ez most az életemnek.
– Min dolgozik jelenleg?
– Szerkesztés alatt van két verses regényem, amelyek egy kötetben fognak megjelenni a közeljövőben, a tervek szerint a könyvhétre. Közben folyamatosan írok, de a vers mindig akkor érkezik, amikor ő akarja: az ihletet meg kell várni.


2 perces interjú: Lukács Sándor
színművész
Lukacs-Sandor
– Milyen körülmények között tudta meg, hogy átveheti a Kossuth-díjat?
– Mivel változott a címem, később tudtam meg, ugyanis a régi helyre ment az értesítés. A Miniszterelnökség kedves osztályvezetője hívott fel a Vígszínházban a hírrel, épp próba közben keresett, így aznap igen jól sikerült haladni az adott darabon.
– Önnek miben áll a Kossuth-díj jelentősége?
– Úgy gondolom, hogy bár nagyon sok év telt el, a Kossuth-díj mégis megtartotta a hitelét, és még mindig a legmagasabb, legrangosabb elismerés. Valóban hatalmas kitüntetés megkapni, visszaigazolást jelent a munkában, az erőfeszítésekben. A Kossuth-díj megmutatja, hogy érdemes a minőségre törekedni, hogy érdemes teljes hittel és lelkiismerettel csinálni a hivatásunkat.
– Ez a visszajelzés előrelendíti?
– Abszolút. Mindenképpen kihangsúlyoznám, hogy nem szeretném, ha ez a díj valami befejezettséggel járna együtt. Attól, hogy megkaptuk a legnagyobbat, az még nem jelenti, hogy most már ülhetünk a babérjainkon. Még nagyobb felelősséggel, még nagyobb akarással és szorgalommal kell dolgozni, elölről kell kezdeni mindent egy új szerepnél.
– Miben más ez, mint egy közönség- vagy szakmai díj?
– Számomra a Kossuth-díjban ez a kettő összekapcsolódik, hiszen a szakmai teljesítményt díjazza ezzel a kitüntetéssel az állam.


2 perces interjú: Farkas Ádám
szobrászművész
farkas-Adam
– Mit érzett, amikor megtudta, hogy az idén megkapja Kossuth-díjat?
– Először megrendültséget éreztem, az öröm csak utána tört ki belőlem. Ez hatalmas dolog. Nem először voltam felterjesztve, de akkor sem éreztem semmiféle csalódást, amikor nem kaptam meg a díjat, hiszen tudom, hogy sok csillagnak kell összeállnia ahhoz, hogy az ember átvehessen egy ilyen rangos elismerést. Végül most ez sikerült.
– Befolyásolja ez a munkáját?
– Azt hiszem, hogy semmiképpen sem hátráltatja, persze talán nem is lendít rajta. Hiszen a kőszobrászat hosszú kitartást igénylő műfaj, és az egész életem erre állt rá. A Kossuth-díj nem okozott a hozzáállásomban változást, tanárként és a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként is számos fontos tennivalóm van. Ez a kitüntetés pozitív visszajelzés, de az embernek mindig mennie kell tovább, nem szabad megállni. Az ihlet is éppen így jön: nem szabad rá várni, hanem dolgozni kell, és egyszer csak magától megérkezik a megoldás.
– Milyen hangulatban telt a díjátadó?
– Gyönyörű körülmények között kaptuk meg a kitüntetést: a trombiták megszólalása már az egész eseménynek felemelő atmoszférát adott. Szintén felhőtlen öröm, hogy ilyen nagyszerű emberekkel együtt vehettem át a díjat.

Az interjúkat készítette: Kocsis Katica