„Az emberek nélkül nem lehet dönteni”

Rogán Antal: Valamennyi európai uniós tagállamban népszavazást kellene tartani az illegális bevándorlásról, illetve a kvótákról

Pindroch Tamás – 2016.03.14. 03:33 –

„Ha a vállalkozók elfogadják azt, hogy a jövőben a béremelés jelentős része járulékmentes lehet, akkor az embereknek több jut. Erről indítunk el egyeztetéseket” – erről is beszélt a lapunknak adott interjúban Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az Orbán Viktor kormányfő által minap felvetett elképzelések kapcsán. Hangsúlyozta, a Köznevelési Kerekasztal tárgyalásai alapján bármilyen változtatást kezdeményezhet Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Palkovics László államtitkár.

Rogán 20160314„A legfontosabb célunk, hogy a munkajövedelmek a legalacsonyabb kulccsal adózzanak” (Fotó: Csudai Sándor)

– Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fordulópontot jelentett hazánk történelmében. Milyen párhuzamot tudna vonni az akkori euró­pai és magyar, illetve a mostani történések között?

– Ki kellett vívni, ki kellett harcolni a magyar szabadságot 1848-ban. Ma viszont meg kell védeni a szabadságot, a szuverenitást. Márpedig Magyarország függetlenségét veszélyezteti az Európai Unió döntése a bevándorlók kötelező szétosztásáról. Ez lényegében olyan lopakodó veszély, amely elveszi a döntés szabadságát a magyar Országgyűléstől és a magyar emberektől. Százhúszezer ember betelepítéséről az unió már döntést hozott, ezt Magyarország és Szlovákia közösen megtámadta az Európai Bíróságon, most pedig sok százezer, sőt, milliónyi bevándorló folyamatos, éveken keresztül tartó kötelező betelepítését készítik elő. Ez egyértelműen a magyar szuverenitás sérelmét jelentené.

– Az e heti, újabb EU-csúcson sok minden eldőlhet ezzel kapcsolatban. A kormány mit tud elfogadni Törökország javaslataiból, felmerülhet-e, hogy megvétózzuk a tervezetet?

– Annak örülünk, hogy az Európai Unió végre elszánta magát a határok védelmére, ezért a balkáni útvonal lezárására irányuló minden lépést, illetve a határok védelmét természetesen támogatjuk, de amennyiben a megállapodás bevándorlók szervezett behozataláról szól Európába, azzal nem értünk egyet. Főleg nem akkor, ha utána ezen bevándorlók kötelező, kvótaszerű szétosztásában gondolkodik Brüsszel az uniós országok között.

– Egyes elemzők úgy fogalmaznak, a török-német előzetes megállapodás – a szír menekültcsere terve miatt – a legális migrációt indíthatja el Európa felé. A magyar kormány mit tudna tenni ez ellen?

– Mi ezzel nem értünk egyet, szerintünk nem fékezett beáramlásra, hanem nulla beáramlásra van szükség. Fontos rámutatni: 2015 óta Európába másfél millió ember érkezett. Ez hihetetlenül magas szám, óriási nyomásnak teszi ki az uniós országokat. A magyar kormány azért kezdeményezett népszavazást, mert szeretnénk világossá tenni: szerintünk ilyen kérdésekről az emberek feje fölött nem csak Magyarországon, Európában sem szabadna dönteni. Valójában minden euró­pai uniós országban népszavazást kellene tartani.

– A brüsszeli tárgyalási eredmények miképp befolyásolhatják a letelepítési kvóta ellen a kormány által kezdeményezett referendumot?

– Nem befolyásolják, hiszen Brüsszel nem állt el a kötelező betelepítési kvótától. Éppen ellenkezőleg. Egy kötelező, állandó mechanizmusban gondolkodnak. A népszavazást pont azért hirdettük meg, mert ezt szeretnénk elutasítani.

– Több nemzetközi jogász is felvetette azonban, hogy alaptörvény-ellenes lehet a népszavazási kezdeményezés, mert az uniós szerződésünk a nemzetközi megállapodások csoportjába tartozik. Van kormányzati B terv arra az esetre, ha a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nem enged zöld utat a kezdeményezésnek?

– Abban mindenki egyetért, hogy a kötelező kvóta nem nemzetközi jogi, hanem szuverenitási kérdés. Ezért meggyőződésünk szerint erről nemcsak hogy lehet, de kell is népszavazást tartani, hiszen a szuverenitás semmilyen eleméről nem mondhatunk le úgy, hogy abba az emberek nem egyeztek bele. Ezért arra számítunk, hogy a Kúria és az Alkotmánybíróság utat fog engedni a népszavazásnak.

– Ha már alkotmányossági kérdéseknél tartunk: miként kellene módosítani a most hatályban lévő népszavazási törvényt, hogy elkerülhetők legyenek a kérdésbenyújtás során felmerülő anomáliák?

– Szerintem az elmúlt két évben egyértelműen kiderült, ez a népszavazási törvény nem jó. Az a legjobb, ha a módosításra irányuló javaslat a Nemzeti Választási Bizottságtól érkezik, hiszen választott testületről van szó, minden párt képviselője benne van, és a bizottság tagjainál senki nem ismeri jobban azt, hogy milyen anomáliái, milyen problémái vannak a népszavazási törvénynek. A kormány a tőlük érkezett javaslatokat készen áll támogatni, akkor is, ha ezek például a benyújtási versenyhelyzet megszüntetését célozzák. A kormánynak azonban nincs és nem is lesz önálló javaslata. Az NVB kezdeményezését szeretnénk megtárgyalni és a parlament elé terjeszteni.

– Olykor az oktatás és az egészségügy tűnik a legproblémásabb területeknek. Mit tudnak tenni a tanárok és az egészségügyi dolgozók jobb anyagi megbecsülése érdekében?

– A közoktatásból az MSZP–SZDSZ-kormányok vonták ki a pénzt, ők vonták ki a forrásokat, 2012 óta a polgári kormány folyamatosan visszateszi a pénzt a közoktatásba. Az MSZP–SZDSZ-kormányok csökkentették a normatívákat, ezzel anyagilag ellehetetlenítették, tönkretették az iskolafenntartókat, azaz az önkormányzatokat. Ez volt az egyik legfontosabb oka a települések eladósodásának. Elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól, ezt mind vissza kellett pótolnunk. Megemeltük a közoktatásra fordított összegeket, és a pedagógusok voltak az elsők, akik béremelést kaptak, mégpedig a legnagyobbat, amit a közszférában bárki is kapott. Ezért azt gondolom, hogy mindenről lehet tárgyalni velük, de a béremelésben most mások következnek.

– A tiltakozók sokszor hangoztatják, nem is pénzt kérnek. Milyen szervezeti változtatásokra lehet számítani a Klikkel kapcsolatban?

– Balog miniszter úrnak és Palkovics államtitkár úrnak teljes felhatalmazása van a kormánytól. A Köznevelési Kerekasztal tárgyalásai alapján bármilyen változtatást kezdeményezhetnek, amit a hatékony működés szempontjából jónak látnak.

– Hamarosan be kell nyújtania a kormánynak a jövő évi költségvetés tervezetét. Előzetesen milyen büdzsével számolnak, mik lesznek a 2017-es kormányzati célok?

– A célok változatlanok: gazdasági növekedés, adócsökkentés, béremelés. A gazdasági növekedés érdekében a 2017-es büdzsében különösen sok pénzt fogunk szánni az Otthonteremtési Programra, hiszen az addigra indul be erőteljesen. Ha megengedi a növekedés, akkor adócsökkentésre lehet számítani, és az életpályaprogramokat is folytatni fogjuk.

– Ezek szerint sor kerülhet akár a szja újabb csökkentésére? Mikor lehet egy számjegyű az szja?

– A legfontosabb célunk, hogy Magyarországon a munkajövedelmek a legalacsonyabb adókulccsal adózzanak az Európai Unión belül. Jövőre csökkenthetjük is a szja-t, de az is lehetséges, hogy a bérnek lesz járulékmentes része. Szerintem mindkettővel jobban járnak a magyar munkavállalók.

– Erre utalt a napokban Orbán Viktor miniszterelnök. Pontosan mit takar a felvetett kettős bérrendszer, és mikortól vezetnék be?

– Tisztázzuk: az Európai Unió megtámadta és az Európai Bíróság döntésével ellehetetlenítette a magyar cafetéria-rendszert. Ha az Európai Bíróság döntését csak úgy végrehajtjuk, és nem csinálunk helyette mást, akkor a magyar emberek, a magyar dolgozók rosszabbul járnak. Szemben Brüsszellel mi pont fordítva gondolkodunk: olyan szisztémát szeretnénk, ahol a magyar emberek jobban járnak. Ezért a jelenlegi cafetériaelemeket leginkább a szociális üdültetés, gyermeküdültetés irányába visszük el, és gondolkodunk a járulékmentes jövedelem bevezetésében. Erről azonban először beszélni kell a vállalkozókkal, hiszen csak olyan béremelés képzelhető el, amit ők ki tudnak gazdálkodni, ami nem veszélyezteti a növekedést, amelyet ki tudnak termelni. Ha a vállalkozók elfogadják, hogy a jövőben a béremelés jelentős része járulékmentes lehet, akkor az embereknek több jut. Erről indítunk el egyeztetéseket, és erről beszélt a gazdasági évadnyitó rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök úr, aki társadalmi vitát kezdeményezett a témában, javaslatokat kérve a munkaadói szervezetektől.

– A Fidesz a közvélemény-kutatásokban folyamatosan vezet, viszont az éles választási helyzetekben 2014 után sorra vereséget szenvedtek jelöltjeik. Ebből milyen következtetést vonnak le?

– Voltam 2006-ban kampányfőnök, előtte két éven keresztül minden időközi választást megnyertünk, csak az országgyűlési választást veszítettük el. Ezért azóta tudom: mindig a legfontosabb dologra kell koncentrálni.