Nem a hálapénz a legnagyobb gond

A páciensek 7,7 százaléka sérelmezte a betegtájékoztatás hiányát az egészségügyben, hat százalék a hangnemmel volt elégedetlen

Jobbágyi Zsófia – 2016.03.11. 01:10 –

A nem megfelelő egészségügyi ellátásra panaszkodtak a legtöbben tavaly az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) kimutatása alapján. Érdekesség, hogy a beérkező sérelmes jelzéseknek mindössze 0,2 százaléka kapcsolódott a hálapénzhez, „súlyos testi sértés ügyében” pedig 0,3 százalék kereste fel az intézetet.

kórház 20160311Egyre többen fordulnak a betegjogi központhoz (képünk illusztráció) (Fotó: Nagy Balázs)

A tavalyi év betegpanaszokkal kapcsolatos összegző adatairól Novák Krisztina, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) főigazgatója a Magyar Kórházszövetség múlt heti kongresszusán beszélt, ahol legfőképpen azt hangsúlyozta, hogy az intézet létrejötte óta folyamatosan nőtt a jogvédelmi képviselet ismertsége. A lapunk kérésére közölt adatok szerint míg 2013-ban alig kevesebb mint tízezer panasz érkezett hozzájuk, 2014-ben ez a szám 12 198-ra emelkedett, míg tavaly már 14 080 esetben keresték fel a központot.

Az erről készült grafikon szerint a 2015-ös panaszok harmincöt százaléka a fekvőbeteg-, harminchárom pedig a járóbeteg-ellátás területéről érkezett, az alapellátásban tapasztaltakról pedig 2610 fő, vagyis tizenkilenc százalék számolt be. Érdekesség, hogy a megkeresések döntő többsége Közép-Magyarországról érkezett, a legkevesebben pedig Észak-Magyarországról keresték fel az intézetet.

A központ panaszkezelési funkciója mellett hivatalból is eljárhat, ha tudomására jut olyan tény, körülmény, mulasztás vagy intézkedés, amely „súlyos vagy az ellátottak nagyobb csoportját érintő betegjogi sérelmet okozhat”, illetve az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésével, az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel, a betegtájékoztatással kapcsolatos. Az OBDK hivatalból akár vizsgálatot is indíthat a felsorolt ügyekkel összefüggésben.

A tavalyi statisztikák részletes képet adnak a betegjogi intézethez érkező megkeresések jellege szerinti megoszlásról, amelyet régiók szerint bontottak csoportokra. Ennek alapján a többség, ötvennégy százalék tájékoztatást vagy információt kért valamilyen számára kérdéses ügyben, harminchat százalék tett panaszt valamilyen őt ért sérelem miatt, tíz százalék pedig észrevételeit osztotta meg a központtal. A legtöbb panasz ebben az esetben is Közép-Magyarországról érkezett 2015-ben, de a dél-alföldi megkeresések aránya is magas, 7,5 százalék. A Dél- és Nyugat-Dunántúlról körülbelül azonos mennyiségű jelzés futott be a központhoz, a legkevesebb, 1,8 százalék Észak-Alföldről érkezett.

Maradva a panaszos megkereséseknél, azon belül a legtöbben a nem megfelelő egészségügyi ellátást nehezményezték az országban, összesen 25,5 százalék. Emögött lemaradva 7,7 százalék sérelmezte a betegtájékoztatás hiányát vagy annak nem megfelelő mivoltát, hat százalék a vele szemben alkalmazott hangnemmel volt elégedetlen, 2,1 százaléknak pedig az ápolás minőségével és az ellátási környezet milyenségével volt gondja.

Rendkívül érdekes adat, hogy az OBDK-hoz fordulóknak mindössze 0,2 százaléka tett bejelentést a hálapénzzel kapcsolatban, 0,3 százalék pedig „súlyos testi sértés ügyében” jelzett. Ide kapcsolódik, hogy amennyiben a központ olyan ügyet észlel, amely nem tartozik a hatáskörébe, akkor értesítenie kell a panaszost, illetve meg kell neveznie azt a szervet, amely az őt érintő problémával összefüggésben eljár.

Az OBDK tavalyi statisztikája kitér arra is, hogy a megkeresések alapján jellemzően milyen betegjogok sérültek 2015-ben az egészségügyben. Többségében, ötvenegy százalékban a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog sérült, második helyen pedig az emberi méltósághoz való jog csorbulása áll tizenhét százalékkal. A panasz orvoslásával kapcsolatos-, illetve az orvosi titoktartáshoz való jog a beérkező jelzések alapján egy-egy százalékban sérült.

Az OBDK - közlése szerint - a jövőben is nagy hangsúlyt fektet a lakosság és a szakdolgozók tájékoztatására, illetve mediációs megegyezések útján törekszik az orvos és a beteg közötti bizalom megerősítésére.