Dilettáns döntés volt a gátmagasítás

Nem az altalaj a felelőse az iszapömlésnek – állítja Pálos László igazságügyi szakértő

Bán Károly – 2016.03.10. 02:53 –

A mintakeresztszelvény megcáfolhatatlan tényként bizonyítja a kolontári gát valós méretét, az alultervezés tényét. A gát magasítása során beépítendő földtömeg egyharmadát spórolhatták ki. Kolontáron tragikus és egyszerre dilettáns döntés volt a gát magasítása – állítja Pálos László igazságügyi szakértő, aki szerint az emberi tragédiák mellett a természet is áldozata az iszapömlésnek, és nem kiváltó tényezője – írja szakvéleményének záró következtetéseiben.

gát 20160310A beépítendő földtömeg egyharmadát spórolták ki a gát magasításakor – számolta ki a szakértő (Fotó: Csudai Sándor)

„Valós tényeket elsumákoló ítélet” (Magyar Hírlap, 2016. február 8.) címmel megjelent cikkünkben Pálos László igazságügyi szakértő azt fogalmazta meg, hogy „emberi mulasztások sorozata vezetett a kolontári iszapkatasztrófához”. Az elsőfokú bíróság a büntetőperben valamennyi vádlottat felmentette, az „altalajt téve felelőssé” a 2010. október 4-én bekövetkezett tragédiáért. Pálos azóta szakvéleményt is készített, amelyet a Legfőbb Ügyészségnek küldött meg, kezdeményezve, indítványozzák szakértői meghallgatását vagy kirendelését a büntetőügy másodfokú eljárásában. (A nyomozóhatóság felkérésére készített két szakértői véleményt elfogultság miatt kirekesztették az elsőfokú eljárásból – a szerk.)

A lapunknak megküldött dokumentum szerint az iszapömlés okainak megállapítása során nem történt meg teljeskörűen a vizsgálandó feladat elemzése, az összefüggések feltárása, így a tragédia okaira nem kaptunk szakszerű, érdekektől mentes választ. Pálos szerint alapvető tényadatok rögzítése sem történt meg, a tudományosság látszatával próbáltak magyarázatot adni a problémára. A valós tények – írja – prózaibbak, a föld felszínén és nem az alatt kell keresni a kiváltó okot, okokat.

Ilyen méretű tragédia esetén pontosabban kellett volna a kiömlött károsanyag mennyiségét meghatározni – állapítja meg a szakvélemény, utalva korabeli dokumentumokra, amelyek szerint a gátszakadás során kiömlött zagy mennyiségét először hatszáz-hétszázezer köbméterre becsülték, később 950 ezer köbméterben jelölték meg. Pálos számításai szerint minimum kétmillió 750 ezer köbméter iszapzagy és az azt lefedő 325 ezer köbméter szennyeződött esővíz került ki a tározóból 2010. október 4-én. Ugyanakkor – teszi hozzá – a katasztrófavédelmi terv csupán négyszázezer köbméternyi anyag kiszabadulásával számolt. Ez nem verte ki sehol a biztosítékot? – teszi fel a kérdést, megjegyezve, ez a mennyiség kéthektáros tavacskából és nem egy huszonöt hektárt meghaladó zagytározóból szabadult volna ki. „A terv maga volt a katasztrófa” – szögezi le Pálos László.

A kiszakadt gát szélessége teljes 104 méter volt, derékszögben, a törésponton „szállt el”. A huszonöt méter szélességű gátkoronából felülről huszonöt méter magasságú töltésoszlop „tűnt el”. Mivel a gát teljes magassága meghaladta a harminckilenc métert, így legkevesebb 14 méternyi gát a föld felett teljesen épen maradt. Az altalajban további egy-két méteres mélységig ért a gát. Ha az altalaj csúszott meg, hogy maradhatott eredeti helyén 14 méter magasságban a gát alsó tömbje? – teszi fel a kérdést a földmérési szakértő.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) vizsgálatai kimutatták, a gát már évek óta mozgott. Egyes részei jobban, mások kevésbé, ám a mérések megbízhatóságát a műholdak pályája mellett a Föld mágneses tere, az időjárás, a pára és harmatpont, a felhőzet is befolyásolta. Mi a biztosítéka annak, hogy a gát állapotának műholdas mérése megbízható? Semmi – teszi hozzá Pálos, aláhúzva, tetszetős, drága, ám semmit nem érő vizsgálódás volt ez, hiszen a földi valóság, a szél és a csapadék messze nagyobb mértékű változást okozhatott. Pálos szerint a gát huszonöt méteres koronaszélessége eleve kizárja az altalaj szerkezetének űrfelvétellel történő ellenőrzését. A tározóból a gát alján átszivárgó iszapzagyot az üzemeltető visszaemelte a tározóba. Ez olyan körforgást eredményezhetett, amely lassan alámoshatta a gát alsó részét. Csakhogy a katasztrófa helyén bizonyított tény, hogy nem alulról, hanem felülről szakadt a gát. Ha ebben az altalaj játszott volna szerepet, akkor az alsó öt-tíz méteres sáv tűnt volna el a gátból – állapítja meg a szakértő, aki szakvéleményének részleteit a mintakeresztszelvény elkészítése során nyert adatokra alapozza. Konklúziója szerint a zagykitörés helyén, a gát teljes – az alapozással érintett – mélységéig, a terepszint alatti rétegek feltárásával egységes egészben fel kellett volna venni a mintakeresztszelvényt, és össze kellett volna vetni a földgát ugyanezen adatával. Így lehetett volna újabb információk birtokába jutni a talajszerkezetben, annak kémiai összetételében bekövetkezett változásokról.

A mintakeresztszelvény megcáfolhatatlan tényként bizonyítja a megvalósult kolontári gát valós méretét, vagyis az alultervezés tényét – olvasható az összegzésben. A beépítendő földtömeg egyharmadát spórolhatták ki. Így néhány tízmilliót kitevő megtakarítás jut a mérleg egyik serpenyőjébe, a másikba tíz ember halála, több száz testi és lelki sérült személy egzisztenciája és sok tízmilliárdos anyagi kár. Tragikus és egyszerre dilettáns döntés volt a gát magasítása – állítja Pálos László. A természet is áldozata a tragédiának, s nem kiváltó tényezője.


A Győri Ítélőtáblán folytatódik a büntetőper

Rövidesen elkészül a vörösiszapper bírája a január 28-án megszületett elsőfokú ítélet írásba foglalásával, amelyre a törvény értelmében hatvan nap áll a rendelkezésére kiemelt ügy esetén – mondta lapunk megkeresésére Laczkó Henrietta, a Veszprémi Törvényszék szóvivője. A büntetőper – amelyben mind a tizenöt vádlottat felmentette az elsőfokú bíróság – másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik. A Mal Zrt. több vezetőjét és dolgozóját halált okozó gondatlan közveszélyokozás és gondatlanságból elkövetett természetkárosítás miatt állították bíróság elé. A fellebbviteli főügyészségnek az elsőfokú ítélet megérkezését követően szintén hatvan napja van a fellebbezés benyújtására. A vádhatóság már az ítélet szóbeli kihirdetése után bejelentette, a bűnösség kimondása és a vádlottak szigorú megbüntetése érdekében nyújt be fellebbezést.